Rejtés

Egy valódi láda és három virtuális pont jelszórészletekkel. A négy jelszórészletet sorrendben egybe kell írni (7 betű, ami 8 karakterből áll + 4 arab szám)! A pontok tetszőleges sorrendben is felkereshetőek, de a jelszóképzésre figyelj! A koordináta a kezdőládára mutat. Figyelem, a kilátópontok közelében óvatosan mozogjatok!

1. pont N47° 5.742' E17° 53.033'
Itt találod a ládát. A korláton túl indul lefelé egy meredek de széles kőgörgeteges ösvény a sziklafal mellett. A láda egy kicsi barlangnyílás elött (felett) található a szikla alján egy résben kövekkel álcázva. Gondosan rejtsd vissza!

2. pont N47° 5.698' E17° 53.205'
A gulya-dombi nagy kilátó legfelső szintje alatt találod a kis mágnest ahol felérsz az adott szintre a lépcsővel szemben az egyik tartógerendán a 12 csavar közelében! (Pótjelszó kis mágnes alakjában a kilátótól távolabbi információs tábla kilátóval ellentétes oldalán fém tartólábon.)

3. pont N 47° 5,821' E17° 53,342'
Az egykori gulya-dombi kis kilátó közelében a fa korlát egyik oszlopának alsó acél lábazatán találod a kis mágnest a szakadék felöli oldalán talajszinten. (Pótjelszó mini petling formájában lefelé egy kis szikla mélyedésében, kövekkel takarva!)

4. pont N47° 5,812' E17° 53,053'
A kilátópont közelében az evezőpad alján találod a kis mágnest. (Pótjelszó mini petling formájában a haspad mellett a fa tövében egy korhadó fadarabban!)

---

A ládába TravelBug nem helyezhető.

---

Parkolás

A Gulya-domb megközelítéséhez a következő parkolókat javaslom. Az első parkoló talán a legfélreesőbb és éppen ezért könnyebb szabad helyet találni.  N 47° 5,862' E 17° 53,007' 243 m [GCZOO+1parkoló]
A második parkoló ismertebb, kiemelt időszakokban nehéz parkírozóhelyet találni.  N 47° 5,855' E 17° 53,451' 242 m [GCZOO+2parkoló]
A legismertebb parkoló, forgalmas, turistaidényben szinte mindig telt házas.  N 47° 5,802' E 17° 53,731' 231 m [GCZOO+3parkoló]
Az állatkert új főbejáratánál kialakított nagy parkoló forgalmas, de mindig találni üres helyet.  N 47° 5,386' E 17° 53,547' 261 m [GCZOO+4parkoló]

Útvonalleírás

A Veszprémvölgyi úton elindulva száz méter múlva bal kéz felé a piros sáv jelzésen kapaszkodunk ki a völgyből. Elhaladunk egy kis barlangüreg mellett is. Felkapaszkodva a fennsíkra jobbra tartva kiérünk az első kilátópontra, mely a láda rejtekhelye is egyben. A korláton túl indul jobbra lefelé egy meredek de széles kőgörgeteges ösvény a sziklafal mellett. A láda egy kicsiny barlangnyílás előtt (attól feljebb pár méterrel) található a szikla alján egy résben kövekkel álcázva.  N 47° 5,742' E 17° 53,033' 262 m [GCZOO-1]

Induljunk tovább a második pont felé a piros háromszög jelzésen, ami a Gizella Kilátóban lelhető fel. A kilátó legfelső szintje alatti emeleten találod a kis mágneslapot, ahol felérsz az adott szintre a lépcsővel szemben az egyik "I" tartógerenda belső oldalán! Pótjelszó kis mágnes alakjában a kilátótól távolabbi információs tábla kilátótól legtávolabbi fém tartólábán.  N 47° 5,698' E 17° 53,205' 293 m [GCZOO-2]

A kilátóból leérve először tarts jobbra, majd 50 méteren belül a kereszteződésben fordulj balra. Elhaladsz egy kis rét mellett, ahol kiépített pihenőt, piknikezőhelyet is találsz. Újabb kereszteződésbe érve jobbra kell fordulni a széles enyhén lejtő úton. Hamarosan eléred a harmadik pontot, az egykori gulya-dombi kis kilátó tisztását, a jelszórészletet a fa korlát egyik oszlopának alsó acél lábazatán találod egy kis mágnes formájában a korlát szakadék felőli oldalán talajszinten. Ha szemben állsz a völggyel, balról a nyolcadik oszlopot szemléld. Pótjelszó mini petling formájában lefelé indulva egy kis sziklában, kövekkel takarva!  N 47° 5,821' E 17° 53,342' 269 m [GCZOO-3]

Folytassuk utunkat rövid ideig visszafelé, ahonnan a nagy kilátótól érkeztünk, az elágazásban most haladjunk egyenesen tovább. El sem lehet téveszteni a negyedik, egyben utolsó pontot. A kilátópont közelében az evezőpad alján találod a kis mágnest a jelszórészlettel. Pótjelszó fekete mini petling formájában a haspadhoz legközelebbi fa tövében egy korhadt fadarabban!  N 47° 5,812' E 17° 53,053' 279 m [GCZOO-4]

Ha kevesebb az időd, akkor a közelben fakadó Laczkó Dezső-forrást  N 47° 5,578' E 17° 52,869' 250 m [GCZOO+forrás] tudom még figyelmedbe ajánlani. Ha "kicsit" több az időd, akkor a Betekints-völgyben (Veszprémvölgyben) el lehet sétálni a belváros és a Benedek-hegy felé a nagyon hangulatos Kolostorok és Kertek fantázianéven felújított Séd menti sétaúton, mely az ország egyik legszebb sétaútja. Utadat a gyorsan rohanó Séd patak és hatalmas sziklafalak szegélyezik. A másik irányba indulva az Ördögrágta-kő merész sziklaormában és a Tekeres-völgy sziklafalaiba gyönyörködhetsz és akár a Csatár-hegyet is meghódíthatod...

Gulya-domb

A parkerdő 70 hektáros területe a Déli-Bakonyhoz tartozik, tengerszint feletti magassága átlagosan 250 méter, legmagasabb pontja 276 méter. A Fejes-völgy és a Betekints-völgy (Veszprémvölgy) fogja közre és egy kis völgy osztja ketté (volt céllövölde völgye). A Gulya-dombi Parkerdő helyén az 1920-as években még a Veszprém környéki állattenyésztők állatainak legelője volt. Az állattenyésztés visszaszorulását követően a terület gazdái azt erdőtelepítéssel hasznosították. A jelenleg 70 ha-os terület a második világháborút követően került a Magyar Állam tulajdonába és a Honvédelmi Minisztérium kezelésébe, erdőgazdálkodója a MH Veszprémi Erdőgazdaság, majd jogutódja, a HM Verga Veszprémi Erdőgazdaság Zrt. Jelenleg a fás társulások uralják a területet. Az I. világháború után a meredek dolomit lejtők védelmére feketefenyő, a vastagabb termőrétegű részekre cseres állomány került. Ma az idős, pusztuló fenyőállományokat a termőhelyi adottságoknak megfelelő őshonos fafajok (cser, molyhos tölgy) váltja fel. A város és a kiskertes övezet közelsége miatt sokféle elegyfafajjal találkozhatunk: virágos kőris, magas kőris, korai juhar, hegyi juhar, mezei juhar, kocsánytalan tölgy, madárcseresznye, kislevelű hárs, ezüst hárs. A cserjék is nagy számban lelhetők fel: egybibés galagonya, cseregalagonya, veresgyűrűsom, kökény, csíkos kecskerágó, bibircses kecskerágó, varjútövis benge, vadrózsa, bodza, szeder, fagyal, sóskaborbolya, cserszömörce, közönséges mogyoró, erdei iszalag. Védett lágyszárú fajok: apró nőszirom, bíboros kosbor. Az állatvilágból elsősorban a rovarok és az énekes madarak láthatóak gyakran. Védett fajok: fenyves cinege, őszapó. Az emlősök közül a rágcsálók (egér és pocok fajok, sün, mezei nyúl) és a kistestű ragadozók (menyét, nyest, róka) jellemzőek. A terület zavartsága ellenére őzzel is találkozhatunk. Találunk itt továbbá ródlipályát (szánkópályát), zárt kutyafuttatót, 9 állomásos erdei tornapályát, egy tanösvényt, kilátót, szabadtéri fitnesz parkot, számtalan szalonnasütőt és esőbeállót és korszerű játszóteret is. De természetesen a fő attrakció maga a szép környezet, az egyedülálló kilátópontok, melyek egy megyeszékhely belvárosának közvetlen szomszédságában találhatók.

Gulya-dombi Tanösvény

A tanösvény egy 5 kilométeres nagyobb körből és egy két és fél kilométeres rövidített kisebb körből áll. Az egyes állomásokon információs táblákat találsz a Séd és a Gulya-domb természetföldrajzáról. A tanösvény felújítás alatt áll, új útjelző táblák, padok, asztalok kihelyezése van folyamatban (2020 évvége). Valamint több helyen fitnesz gépek kerültek kihelyezésre és a játszótér is szépen fel lett újítva. A tanösvény az állatkert új nagy parkolójából indul és érkezik meg a kisebb és a nagyobb körtúra esetében is. Az állatkert meglátogatása mellett kicsiknek és nagyoknak is egy tartalmas egynapos programot kínál.

A tanösvény egyes megállói

Kezdőpont "Tanösvény a Gulya-dombi Parkerdőben"
I. állomás "A tisztások élővilága"
II. állomás "A Gulya-domb madárfaunája"
III. állomás "Veszprém környezetének tájszerkezete"
IV. állomás "Erdőállományok a Gulya-dombon"
+ állomás "Nyílt dolomit sziklagyep"
V. állomás "A Séd-völgy földtani kialakulása"
VI. állomás "A Séd patak"
VII. állomás "Erdei károsítók"
Kőzet bemutató állomás "kiállított kőzetek: homokkő, bazalttufa, bazalt, dolomit, mészkő"
VIII. állomás "Talajtani adottságok a Gulya-dombi Parkerdőben"
IX. állomás "A cserjék szerepe az erdők életében"

Gizella-kilátó  N 47° 5,701' E 17° 53,201' 265 m [GCZOO+kilátó]



A Rovaniemi-lépcső  N 47° 5,807' E 17° 53,448' 233 m [GCZOO+lépcső]

Veszprém dolomit fennsíkra települt, amelybe az erózió hol szélesebb, hol keskenyebb völgyeket mélyített. A szabadidős környéknek számító Betekints-völgyből a kilátó fennsíkját a Rovaniemi-lépcsőn a legkönnyebb megközelíteni. Rovaniem, a finn lappföldi város Veszprém testvérvárosa, ennek a kölcsönös tiszteletnek és barátságnak a jelképeként épült a lépcső 2013-ban. A 110 méter hosszú lépcső a 30 méteres szintkülönbséget 189 lépcsőfokkal győzi le. Ha már fent vagyunk a fennsíkon, a többi már csak kellemes séta.

Kittenberger Kálmán Növény- és Vadaspark  N 47° 5,692' E 17° 53,669' 243 m [GCZOO+1állatkert]  N 47° 5,416' E 17° 53,541' 261 m [GCZOO+2állatkert]

Magyarország harmadikként alapított állatkertje. Az egykori szeméttelep helyén jött létre, mindössze 5 hónap alatt felépülve, és 1958. augusztus 1-jén nyitották meg. A névadó Afrika-kutató, Kittenberger Kálmán emlékét mellszobor őrzi a fejes-völgyi bejárat előtt. A vadaspark a veszprémi Fejes-völgyben és a Gulya-dombon található. A létesítmény nagy hangsúlyt fektet a természetvédelmi és oktatási feladatokra is.

Az intézményt Anghi Csaba, a budapesti állatkert főigazgatója, özvegy Kittenberger Kálmánné és a járási Úttörőszövetség titkára, később a vadaspark igazgatója, Kasza László társaságában nyitották meg. Az Úttörőszövetség hamar kihátrált az akkor még kis vadaspark fenntartásából, annak feladata teljes egészében a városra szállt. 1960-ban első igazgatója Répási László lett, majd egy 1963-as revízió következtében őt váltotta Kasza László, akinek nevéhez fűződik az állatkert országos népszerűségének megteremtése.
Az állatkert akkori leghíresebb lakója Böbe csimpánz volt, aki találékonyságával, játékosságával az ország egyik legismertebb állatává vált; festeni is tudott, és több róla készült film főszereplője volt. 1970-ben pusztult el, az állatkertben egy fából faragott portréja, és a róla elnevezett Oktató és Kiállítóház őrzi emlékét. Itt található meg Böbe sírja is. Az 1980-90-es években nagyrészt elmaradtak a kötelező fejlesztések, így 2000 körül az állatbemutatók jelentős része már elavultnak számított.
Az új évezred állatkerti rekonstrukciós programjának első állomása a 2003 elején megépült medvekifutó volt; korábban az állatkert medvéi egy kis méretű ketrecbe voltak bezárva. Az új kifutó átadása után az állatok eleinte nem nagyon merészkedtek ki, de végül megszokták az új környezetet. Ezután több kifutó és épület megújult, így például új helyre költözhettek a nagymacskák is. Létrejöttek új kifutók is, ilyen például az Afrika-szavanna kifutó. A következő években lezajlott fejlődés eredményeként 2007-ig a csimpánzok kivételével valamennyi állat korszerű, igényeinek megfelelő kifutóba költözhetett. 2008-ban az állatkert történetének egy igen nagy fejlesztési projektje indult meg, melybe beletartozott a Csimpánzvilág, a Böbe majom tanodája, a Kölyökdzsungel az Afrika-ház és az Erdei Mesterségek Tanösvény elkészülte is. 2009-re így már a csimpánzok is korszerű kifutót kaptak. Az utolsó projektelemet, az Erdei Mesterségek Tanösvényt 2011 januárjában adták át, ez olyan régi bakonyi mesterségekbe enged betekintést, mint a faszénégetés, a mészégetés és a gyantatermelés. A tanösvény dolomit-mészkő sziklák közt kanyargó erdei úton, esztétikus, szakszerű tartalmú információs táblákon mutatja be a Bakony állat- és növényvilágának reprezentáns fajait. 2013-ban elkészült a Gulya-dombi bejárat, azóta már ez látja el a nagyobb forgalmat. Ekkorra készült el az állatkert két részét, a Fejes-völgyit és a Gulya-dombit összekötő gyalogos aluljáró is. 2014 februárjában kezdődött meg a veszprémi állatkert addigi legnagyobb és leglátványosabb fejlesztése 1,2 milliárd forintból, melybe beletartozott az Elefántpark, az Orrszarvúház és -kifutó, a vizes élővilágot bemutató projekt, a Madárröpde és a Látványkifutó kialakítása. A projekt keretén belül bővítették a szolgáltatásokat, csökkent az Állatkert szezonalítása és a projektnek köszönhetően új munkahelyek jöttek létre. Zuri, a kiszsiráf 2014 márciusában született Veszprémben, őt is megtekinthetjük természetes környezetben. A fejlesztések 2015 nyarára fejeződtek be. A fejlesztések sora 2016-ban sem szakadt meg, ekkor létesítették a Gulya-dombi kertrészen kialakított Dinóparkot, melyben életnagyságú dinoszaurusz-szobrok segítségével ismerkedhetnek a látogatók az őslények világával és új axis szarvas kifutó is épült. 2017-ben a Modern Városok Program részeként 2,5 milliárd forintot kapott az állatkert fejlesztésekre. A program keretén belül a Veszprémi Állatkert alapítása óta eltelt időszakának újabb fejlesztés sorozata valósulhat meg. A fejlesztés részeként felépült az Afrika szavanna játszótér, az új Operatív központ, az Afrika szavanna játszótér, az Oroszlánház és kifutó, a Teve kifutó, a Dromedár kifutó, az Állatsimogató, a Szavanna tó, a Watusi kifutó, a Medveház és kifutó, a Rénszarvas kifutó, a Guanakó kifutó is. 2020. tavaszán adták át az Új medvekifutót és az Oktató- és rendezvényházat.

Kittenberger Kálmán

1881. október 10-én született Léván, 1958. január 4-én halt meg Nagymaroson. Magyar Afrika-kutató, zoológus, tanár, vadász és természettudományi író. A magyar vadászirodalom klasszikusa, 1920-1948 között a Nimród vadászújság főszerkesztője.

Természetrajz tanára, Kriek Jenő tanította meg az állatok preparálására, az ő ajánlására kapott később segédpreparátori állást a Magyar Nemzeti Múzeumban, miközben a tanárképző főiskolát is látogatta. A családnak nem volt pénze a taníttatásra és olyan életet élt, hogy a nélkülözések miatt többször az öngyilkosság szélére sodoródott. Ebből kitörni úgy tudott, hogy önképzéssel szerzett tudást a trópusok élővilágáról, megismerkedett többek közt Herman Ottóval és Bíró Lajossal. A tanulmányai közben végzett segédpreparátori munkáját nem fizették meg, így nem tudta fenntartani magát, ezért félbe kellett szakítania tanulmányait és tanítói állást vállalt 1902 őszén Tatrang faluban, a hétfalusi csángók közt. Választása azért esett erre a vidékre, hogy legalább vadászszenvedélyének hódolhasson. Ezzel együtt 6 alkalommal összesen 16 évet töltött ott. Több, mint 60 000 példányból álló anyaggal gazdagította a Magyar Nemzeti Múzeum állattani gyűjteményeit. Ez a gyűjtemény mintegy 300 új állatfajt tartalmazott, amiből közel negyvenet Kittenbergerről neveztek el. 1903-1906 között azokat a területeket járta be a Kilimandzsáró vidékén, ahol másfél évtizeddel korábban Teleki Sámuel járt. 1906-1907-ben járt Tanzániában. Etiópiában a tudományosan szinte teljesen feltáratlan Danakil-földön végzett kutatásokat. 1908 és 1912 között a Viktória-tó keleti partvidékén, míg a világháborút megelőző két esztendőben Ugandában és Belga Kongóban gyűjtött és vadászott.
Az első világháború idején a brit hatóságok internálták, mint ellenséges állam polgárát. Öt évet töltött Indiában hadifogolytáborban. Vadászfegyvereit, felszerelését, gyűjteményét elkobozták, ezek végleg elvesztek. Indiai hadifogságából 1919-ben szabadult. Hazatérése után egy évig a Nemzeti Hadseregben szolgált, majd 1920 tavaszán Nagymarosra költözött és a Nimród című vadászújság szerkesztője és több természettudományi szaklap munkatársa lett. 1930-ban sikertelenül pályázott a Fővárosi Állat- és Növénykert igazgatói állására.
Kittenberger 28 éven át, 1948-ig szerkesztette a Nimród c. folyóiratot, közben a marosvásárhelyi Vadász Újságban is publikált. 1948-ban a politikai hatalom félreállította. Még vadászfegyverét is elvették. Jövedelem és lakás nélkül maradt. Ekkor Kovács Ödönnek, Abesszíniában tragikus körülmények közt elhunyt vadásztársának családja adott neki szállást Nagymaroson, a következő években itt dolgozott (Balázs Dénes könyve szerint már 1920-ban Nagymarosra költözött). Feleségül vette Kovács Ödön húgát, Líviát.
Az 1956-os forradalom utcai harcai nyomán a budapesti Nemzeti Múzeum épületében tűz ütött ki, amely elpusztította az Afrika-gyűjteményt. Kittenberger Kálmán itt őrzött gyűjtésének nagy része megsemmisült, a Széchenyi Zsigmonddal közös trófeagyűjteménnyel együtt. A veszteséget óriási szerencsétlenségként élte meg.
1956 után Kittenbergert rehabilitálták, több könyve és elbeszélése megjelenhetett, de a fő hivatásának tartott munkájához, a Nimród szerkesztőségébe már nem tért vissza. Írásaiban a vadászati szakszempontok mellett különös figyelmet fordított a természeti közeg, az afrikai népek életmódjának, szokásainak és társadalmának részletes ismertetésére. Munkáinak e sajátossága Kittenbergert Afrika tudós kutatóinak sorába emeli. 1958-ban hunyt el nagymarosi otthonában.

Az eredeti rejtők mjdgm régi ládaoldalának változatlan szövegét itt éred el:

Sajnos a gulyadombi kis kilátó tartószerkezet károsodás miatt balesetveszélyessé vált, ezért lebontása került. Esetleges pótlásáról a későbbiekben születik döntés. A kilátó helyéről is lenyűgöző panoráma tárul elénk a városról, így továbbra is a láda első pontjaként szerepel.

---

Rejtés
1. pont: doboz fenyőfa tövében kövekkel takarva, megközelítése bokrok közötti csapáson át javasolt (jelszó 12 karakter) Figyelem, a kilátót elbontották!!!! A multipont első pontja továbbra is itt kereshető!
2. pont: a kilátó kupoláján található lakatok száma betűvel kiírva
(szám betűvel kiírva)

A kis kilátót óvatosan közelítsétek meg! A kilátó közelében veszélyes sziklaszirtek vannak a fennsík peremén, vigyázzunk magunkra és főleg a gyerekekre!

---

A ládába TravelBug helyezhető.

---

Megközelítés

1 A Séd völgyéből

Az állatkert parkolójából elérhető játszótér nyugati kerítése mellett indul a Rovaniemi-lépcső, amelyen felkapaszkodva a fennsíkon a P- jelen indulva már könnyű sétával elérhető a rejtés helye. Visszaútra javasoljuk, hogy kövessétek a piros jelzést nyugat felé, majd le az aszfaltos útra, és azon jobbra tartva a Séd völgyében (Betekints-völgy) juthattok vissza a parkolóba.

2. A belváros irányából

A Gulya-dombi parkoló autóval az Egyetem - József Attila utca - Kiskőrösi utca - Vadaspark út útvonalon érhető el.

3. Ha meglátogatod az állatkertet előtte, akkor az állatkert hátsó kijáratától indulhatsz.

A környékről

Veszprém városának nevezetességeit a GCKIRV láda mutatja be, ott bővebben olvashattok a város történetéről, történelméről. Az ideérkező turisták biztosan hallottak már a Várról, a benne található Székesegyházról és Tűztoronyról, a Viadukt-ról, s az alatta átfolyó Séd patakról, vagy a Kittenberger Kálmánról elnevezett Állatkert-ről. Azt azonban kevesen tudják, hogy Veszprém a legmagasabban fekvő magyar megyeszékhely, s hogy a város hét dombra épült.

Rejtésünkkel ezen dombok egyikét, a Gulya-dombot szeretnénk megismertetni a ládakeresőkkel!

E domb tetején épül jelenleg is Veszprém egyik legújabb kirándulóhelye és szabadidőparkja, amelyet a családok számára kellemes piknikező hellyé alakítanak ki. A számtalan esőbeálló és tűzrakóhely biztosítja, hogy a kirándulók egymástól elkülönülve, mégis a természet lágy ölén tudjanak bográcsozni, vagy szalonnát sütni. A domb számos erdei útját bejárva a szomjas túrázók könnyen megközelíthetik a hűs vizű Laczkó-forrást is.

A Rovaniemi-lépcső

Veszprém dolomit fennsíkra települt, amelybe az erózió hol szélesebb, hol keskenyebb völgyeket mélyített. A szabadidős környéknek számító Betekints-völgyből a kilátó fennsíkját a Rovaniemi-lépcsőn a legkönnyebb megközelíteni. Rovaniemi, a finn lappföldi város Veszprém testvérvárosa, ennek a kölcsönös tiszteletnek és barátságnak a jelképeként épült a lépcső 2013-ban. A 110 méter hosszú lépcső a 30 méteres szintkülönbséget 189 lépcsőfokkal győzi le. Ha már fent vagyunk a fennsíkon, a többi már csak kellemes séta.

Rejtés
1. pont: A dobozt a koordinátán fenyőfa tövében kövekkel takarva találjátok. A kis kilátótól bokrok közötti csapáson át haladva egy kidőlt fatörzsön átlépve közelíthető meg a rejtés.
2. pont: A koordinátán a kilátó kupoláján található lakatok száma betűvel kiírva

A Gulya-dombi kilátók

A fennsík elnevezése arra utal, hogy a várostól nyugatra elterülő sík részeket korábban végeláthatatlan nagyságú legelő foglalta el, amely a külterjes állattartás visszaszorulásával egyre inkább a telepített erdőknek adta át a helyét. A sovány termőhelyen leginkább a feketefenyő és a molyhos tölgy érzi otthon magát.

Multi geo-ládánkkal a Gulya-dombon épült két kilátót mutatjuk be, mindkettő az Állatkert szomszédságában található.

1. Hagyományos ládánkat a Kis-kilátó közelében rejtettük el, ahonnan csodálatos panoráma nyílik a Benedek hegyre, a Várra, a Bakony hegység második legmagasabb csúcsára, a Papod-hegyre és a Csatár-hegyi kilátóra.

2. A Gulya-domb legmagasabb pontján 2008 nyarán került átadásra az egykori nagy kilátó,amely a rejtés által bemutatott szimbolikus kis kilátó "Nagy Testvére".

Az egyszerűen csak Nagy Kilátóként ismert fa kilátótorony szerkezetét pár év alatt kikezdte a korhadás, le kellett bontani.

Helyére 2016. tavaszára 22 méter magas, időtálló (horganyzott acél) kilátó épült.

Az új nagy kilátót Szent István királyunk feleségéről nevezték el Gizella-kilátónak.

Ennek a kilátónak a felkeresése kihagyhatatlan, ha már a környékre eljutottál. Egyrészt a torony szerkezete különleges és tanulságos: A kilátó palástját kijelölő teljesen egyenes acélgerendák távlati képe a dőlt beszerelés miatt hiperbolikus körvonalat mutat. Másrészt felső szintjéről Veszprém szélesebb panorámája nyílik meg, beleértve a város központi részeit is.

Kellemes kikapcsolódást, jó szórakozást kívánok! :)