Szemmagasságban. Benne. Nyisd ki!

Az Országház Budapest egyik legismertebb középülete, a Magyar Országgyűlés és egyes intézményeinek (pl. Országgyűlési Könyvtár) a székhelye.

A pályázat

Az épület felépítéséről az Országgyűlés törvényt alkotott, amelynek alapján tervpályázatot hirdettek 1881-ben. Magyarország számára egy állandó országház építésére több kiváló építész jelentkezett, négy szinte egyenlő értékű pályázat született 1883-ra eklektikus stílusban.

Otto Wagner (1841-1918.) neoreneszánsz pályaműve; Hauszmann Alajos neobarokkot és neoklasszicizmust sugárzó terve; Schickedanz Albert (1845-1915.) és Freund Vilmos (sz. 1846.) együttes alkotása, mely elsősorban az antik építészeten alapult; végül Steindl Imre neogótikus hatású épületterve. A neogótikus stílus mind Budapesten, mind Bécsben, a császár-városban is igen divatos volt, kifejezte a boldog békeidők emelkedett ünnepélyességét. Talán a kor szelleme is közrejátszott abban, hogy a győztes Steindl Imre terve lett, míg Hauszmann Alajos terve alapján megvalósult az egykori Királyi Kúria, szintén a Kossuth Lajos téren (az épület jelenleg a Néprajzi Múzeumnak ad otthont). Az említett nem nyertes pályázó magyar építészek is nagyon sok megrendelést kaptak más épületekre, s sokat tettek Budapest és az ország magyar városai épített környezetének jobbításáért.

Az Országház helyéül kijelölt Tömő-tér a város akkori belterületének peremén helyezkedett el, és a Vízművek tulajdonában volt, amely itt kutakat működtetett. A területet a XIX. század közepéig szeméttelepként is használták, a tér akkori neve is ebből az időszakból származik.

A további pályázatokról ezen a linken olvashattok többet.

Steindl Imre megvalósult terve

Steindl Imre (1839-1902.) építész megvalósult terve a historizáló eklektika jegyében született, barokk alaprajzú, barokk tömeghatású épület, részleteiben alapvetően neogótikus stílusú. Ez a monumentális épület a bécsi neogótika szellemében épült, világosan érzékelhető rajta Steindl bécsi mesterének, Friedrich von Schmidtnek hatása. Schmidt centrális elrendezésű Bécs-Fünfhaus-i templomát rajnai gótikus stílusban építette, s ennek kupolája nagy hatással volt Steindl Imrére, amikor a budapesti Parlament kupoláját megtervezte. Ugyanekkor Steindl teljességgel egyedit alkotott, amikor a barokk alaprajzot és tömegkompozíciót szintetizálta a tiszta csúcsíves neogót építkezési stílussal. Az épület mind külső tömeghatásában, mind belső enteriőrjében méltán tekinthető a XIX.-XX. század fordulója egyik nagy alkotásának az európai kontinensen. Az Országház éppen úgy hazánk fővárosát jellemző épületté vált, mint Sir Charles Barry londoni parlamentje a brit fővárosnak.

Steindl Imre a pályázatára érkezett kritikákra így reagált:
"Az egész épületet góthikus stílusban terveztem. A középkornak e remek stílusa... lelkesedést keltő tökéletes szépségeivel, magasba törekvő határozott formáival az anyagi világnak a szellemi világgal való összeköttetését legszebben jeleníti... Én az új országháznál új stílust nem akartam teremteni, mert kőbe alkalmazható építészeti formáink nemzeties jellegének nyoma sincs sehol s egy ilyen századokra szóló monumentális épületet ephemer részletekkel nem kezelhettem, hanem igen is arra törekedtem, hogy a középkornak e remek stílusába szerény módon, óvatosan, mint azt a művészet okvetlenül megkívánja, nemzeti és egyéni szellemet hozzak be."

A magyar állam ezeréves fennállásának alkalmából, annak millenniumi esztendejében, 1896. június 8-án tartotta az új, még épülő parlamenti épületben az Országgyűlés első ülését.

Az építkezés

Az országház építkezéshez feltételül szabták, hogy kizárólag hazai építőanyagokat használjanak fel. Az építkezés 1885-től 1904-ig tartott, azaz a tervező az épület teljes befejezését már nem érhette meg. Az építkezés során átlagosan ezer ember dolgozott, 40 millió téglát, félmillió díszkövet, 40 kg aranyat használtak fel. Maga az épület 268 m hosszú, 123 m széles és 95 m magas, alapterülete 17 745 négyzetméter. Központi eleme a kupola, amelynek két oldalán emelkedik a képviselőház (ma az országgyűlés) és a volt főrendiház (ma Kongresszusi terem) ülésterme. Az épületnek 27 kapuja van, belül 29 lépcsőház és 13 személy- és teherlift szolgálja a közlekedést és szállítást. Az épületben valamivel több mint 200 irodahelyiség található. A Duna felőli oldal a főhomlokzat, de a hivatalos főbejárat a Kossuth térről nyílik. Kívül és belül összesen 242 szobor van a falakon, jeles freskók és festmények is díszítik az Országházat.

Látogatás

Az épület északi oldalán található Látogatóközpontban kell bejelentkezni. Aktuális információ ezen linken.

---

Forrás, illetve további információ:

parlament.hu
Wikipedia