Láda történet:
2010. 07.14.-én adoptáltam a ládát a FIATaloktól - azaz Marcsi és Gergőtől - akiknek ezúton is szeretném megköszönni az eredeti ötletet és a két éves gondoskodást.
2011.07.30.: Teljes láda újratelepítés, miután a kis fémdobozka nyomtalanúl eltűnt.
2012.05.15.: Láda csere.
2019.09.11.: Többszöri ládalopás után kénytelen vagyok átmenetileg virtuálisra állítani a ládát.
2021.02.03.: stmester és KP1965 minipetlinget helyeznek ki, köszönet érte. Kiváncsian várom, meddig bírja?!
A ládába TravelBug helyezhető.
REJTÉS:
Az obeliszk déli felületére karcolt 4 jegyű szám .
MEGKÖZELÍTÉS: N 46° 27,031' E 18° 50,117' 103.1 m [GCfiu+Letérő 1]
Tolnát elhagyva itt kell balra letérni a műútról. Innen 500 méterre van a szobor, amihez egy viszonylag jó minőségű földes út visz. Sáros időben inkább hagyd itt a járművedet.
TÖRTÉNET:
Ifj. Bartal György motorkerékpár versenyző 23 évesen vesztette életét egy közúti balesetben Kölesden, 1936.aug.16-án. Édesapja, akit szintén Bartal Györgynek hívtak, Fadd egyik legnevesebb földbirtokosa volt, fiának szobrot állítatott, mely alá eltemette motorkerékpárját, játékait és személyes tárgyait. Sajnos ezt vandálok feltúrták és kifosztották. Ehhez hasonló szobrot Kölesden is állítatott a Tolnavármegyei autós és motoros club.
A faddi szobron az alábbi idézet áll: " György a napsugár jött 1913.IX.3. Elment 1936.VIII.16. Áldott emlékének,hűséggel,hálával,szeretettel."
1939.
Ember ne bántsd.
Id. Bartal György Fadd egyik leggazdagabb földbirtokosa volt. Az ő nevéhez köthetjük a Bartal-kastélyt, ami ma már nevelőotthonként üzemel. Hozzá fűzödik még a katolikus templom felépítése, melynek a nagy ablakok színes üvegei szintén György bőkezűségének köszönhetőek. N 46° 27,899' E 18° 49,560' 97.5 m [GCfiu+Templom]
Állapot: kereshető
+
történelmi nevezetesség, várrom, épület
-
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
+
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
+
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
-
település belterületén van a láda
+
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
+
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
-
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
+
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
+
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
+
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
+
gyerekbarát láda
-
igénybe veszi a cipőt, ruhát a környék (csalános, bogáncsos, sáros)
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
+
sötétben is érdemes keresni
-
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
+
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! Meglepődtem, hogy milyen nagy az obeliszk. Nagyon meleg volt, és ritka a közlekedés. A busz indulásáig maradtam az obeliszk árnyékában. Tolnára is átbuszoztam utána.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést!
Szerintem már nem először, talán tíz éve járhattunk erre, akkor még egy sártengeren keresztül, most a kerékpárúton, csak ezek szerint nem logoltam. Ez nem az egyetlen ilyen eset lenne :) [Geoládák v4.2.1]
A déli oldal a kerékpárút felé néz...
Nagyon érdekes volt ez az obeliszk, én még nem láttam ilyesmit betonból. Az esemény, amire emlékeztet nagyon szomorú, engem mindig elszomorítanak az ilyen balesetek. A szám, ami megadja a jelszót alig látszik már. Még jó, hogy ki lehet találni, de nekem a jelszó saccolás nem tartozik kedvenc élvezeteim közé. Sajnos a rejtő is azok közé tartozik, akik nem igazán szeretnek segíteni megakadt kessereknek, de hát ez van, lehet végtelenségig saccolgatni, vagy segítséget kérni. Kinek-kinek mi áll jobban.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v4.1.2]
Monumentális szobor, mennyire sirathatta apa a fiát, hogy ekkora méretű emlékoszlopot állított neki.
Még napjainkban is szokatlan az obeliszk mérete, milyen nagynak hathatott akkor, 1939-ben.
Köszönet a rejtésért! Remek kerékpárút visz az emlékműhöz, amit tudatlanságomban először valami nagy történelmi esemény grandiózus emlékművének hittem, közelebbről meg egyiptomi Napisten szárnyas napkorong jelvényét véltem rajta azonosítani. A talányos feliratok se segítettek, végül hazatértünk után jöttem képbe. Itt látható, hogy beleestem abba a hibába, ami ellen sokszor szólok, vagyis nem olvastam el indulás előtt a ládalapot. Tanultam az esetből!
Természetesen szörnyű dolog, amikor valakinek meghal a fia. De ha mondjuk én ilyen helyzetbe kerülnék, akkor sem jutna eszembe egy ilyen 15 méter magas betonoszlopot állítani az emlékére, még ha nem tudom milyen gazdag földbirtokos lennék, akkor sem. Na mindegy, azért érdekes, hogy egyszer ez is megtörtént, és így most pont itt van pont egy ilyen emlékmű. A jelszó könnyen meglett. Bár elég erősen sütött a Nap, de nem ártott meg ez a néhány száz méteres gyaloglás.
A helyszínen a bevezető úthoz érkezve a fotó szerinti építkezés/lezárás fogadott, így nem közelítettük meg az emlékművet. Kérlek, fogadd e la fénykép alapján a találatunk. Köszönjük! Dóri és Gábor