1. pont: Láda
Harangtorony baloldali sarokban kövek alá rejtett ládában van a jelszó első része. 6 cm átmérőjű, 10 cm magas henger.(2 numerikus karakter) Ha mozgás van a bejárat körül, javaslom nézd meg a templom támfalát a lépcsőtől jobbra. A csapadékvizet kivezető egyik műanyag csövön van a tartalék jelszó!
2. pont: Iskola
Az iskola falán elhelyezkedő Gárdonyi emléktáblán található évszám a jelszó második része. (4 numerikus karakter)
3. pont: Hősök szobra
A
névsor szerinti utolsó név keresztneve a jelszó harmadik része. Járd körbe az oroszlánt!(6 karakter)
4. pont: Tájház
Milyen intézmény van a Tájházzal szemben - a jelszó negyedik része
(5 karakter)
A ládába TravelBug
nem helyezhető.
A multiláda pontjai:
1. pont: Szent László Rk. templom. Geoláda
N 46° 41,595' E 17° 50,408' 257 m [GCKRAD-1]
A római katolikus templom a Szent László tér 1. szám alatt található. A barokk stílusú templom alapkövét 1742-ben tették le, ekkor a sekrestye és a szentély került megépítésre. A felszentelt templom védőszentje Szent László magyar király lett. A templom 1749-ben szilárd anyagból készült tornyot kapott. 1861-ben a templomot két oldalszárnnyal bővítették és felül két karzattal. 1908-ban az oldalhajók bővítésre szorultak, ekkor alakult ki a jelenlegi állapot. A templom 1927. november 27-én 4 új harangot kapott, melyeket Szlezák László harangöntő készített. A templomban található freskókat 1934-ben újrafestették, a munkát Miskolczy Ferenc festőművész végezte el. 1983-ban az orgona átépítésre került. Kívülről teljesen megújult a templom, a belső munkák még folyamatban.
2. pont: Gárdonyi Géza Általános Iskola
N 46° 41,572' E 17° 50,409' 203 m [GCKRAD-2]
Gárdonyi Géza, azaz akkor még Ziegler Géza, 1882-ben kapott segédtanítói állást Karádon. Nemcsak első munkahelye, hanem családi gyökerei is Somogy megyéhez kötik, nagyszülei Szőlősgyörökön éltek. Négy évig tartó karádi tanítói tevékenységére csalódottan gondolt vissza naplójában, írásaiban." Az én falum" című novelláskötete a karádi éveket idézi.
Karád az iskola elnevezésével és azon található emléktáblával őrzi emlékét.
3. pont : I. vh. Hősök szobra
N 46° 41,473' E 17° 50,436' 193 m [GCKRAD-3]
119 hőst áldoztak a haza oltárán, ezzel a gondolattal avatták fel ünnepélyes külsőségek között 1926-ban a Hősök szobrát a Hősök terén 1500 fős közönség előtt a településen. Feljegyezték, hogy lelkes szónoklatok hangzottak el, a jelenlévők megemlékeztek Karád vitéz fiairól, és kifejezték, hogy a nemzetet nem lehet trianoni korlátok közé szorítani. Az egykori képviselő-testület elrendelte, hogy örökmécses égjen a szobor előtt, és kalaplevéve tisztelegjenek az arra járó helybeliek és idegenek. 2018-ban Steppán Zoltán kőrestaurátor munkájával megvastagították és megerősítették a szobrot. Az áldozatok nevei korábban betonba voltak öntve, ezt kicserélték carrarai márványra, és abba vésték a neveket az örökkévalóságnak.
4. pont: Tájház. Műemlék
N 46° 41,503' E 17° 50,489' 203 m [GCKRAD-4]
Az Attila u. 2 sz. alatt egy XIX. századi, vert falas, "lopott tornácos" ház ad otthont a Tájháznak. A hajdani otthonok berendezési tárgyai, tányérok, korsók, használati eszközök, népviseletek, az itteni fehér hímzés legszebb darabjai tekinthetők itt meg.
Az épület teljes felújítása és a bemutatott anyagok restaurálása 2002 évben fejeződött be és ezáltal újra látogatható.
Március 1. - Október 31. Kedd - Vasárnap 10.00 -12.00 és 14.00 - 16.00
A Tájház nyitva tartáson kívül előzetes megbeszélés alapján is látogatható. (84) 570-900
Jó kirándulást, és sikeres keresést kívánok!
Autóval bármelyik pontnál van lehetőség parkolásra. Kb. 800 m-es körsétával minden pont elérhető.
Karádról:
Az 1000 éves Karád Külső-Somogy területén Somogy megyében Balatonlelle - Kaposvár és Szántód - kaposvári főútvonalak között fekszik. A községet erdők veszik körül, melyek vadban is gazdagok.
Története:
A terület már a kőkorban lakott település volt, ezt bizonyítja Beslák-domb gazdag ásatási anyaga. A Vásártéren pedig réz vagy bronzkori, esetleg korai vaskorszaki embermaradványokra bukkantak. A Küháton és az Akasztófai-dombon római kori maradványok, sírok, Marcus Aurelius császár által veretett pénzek is előkerültek.
Régi okmányokban Cariag (Kariag), Karadi, Karad néven tartották nyilván a települést.
A törökök 1555-ben két erődítményt emeltek. Az egyik romjait 1963-ben találták meg az akkori bölcsőde kertjében. A másik helye nem ismert.
Karád valószínűleg 1690 körül szabadult fel a török uralom alól.
A megfogyatkozott lakosságot a XVII. században szlovének betelepítésével egészítették ki. 1695-ben Karádot Kaposvár után Somogy megye legjelentősebb településének, fontos mezővárosának tartották. Szépen fejlődött a Rákóczi- és az 1848-49-es szabadságharcok küzdelmei után is. Virágzása 1945 után, főképpen az 1950-es évek úgynevezett "kuláküldözései", a község dolgos gazdáinak szétverésekor tört meg.
Műemlékek
Karádon 4 műemléki védettség alatt álló épület található: a Római Katolikus Templom, a Tájház, a Kopácsy Kúria és a Régi Óvoda épülete.
Népművészet:
A település nevezetes a néptáncáról, népdalairól és hímzéséről.
A gazdag népművészeti hagyományok bizonyítéka az is, hogy
Kodály Zoltán 1934-ben felkereste Karádot, hogy helyi népdalokat gyűjtsön, majd 1952-ben fiatal kollégáját,
Vikár Lászlót küldte ide, aki 1200-nál is több dalt, dallamot jegyzett fel.
_____________________________________________________
Ládatörténelem:
2014. dec. 21. Strombus pótolta a ládából hiányzó logbook-ot, a 3. jelszórészlet is megváltozott.
