WAP: A láda, ami 8x6x6 cm nagyságú, a bejárattól jobbra egy telefon oszlop tövében található.

---

A ládába TravelBug nem helyezhető.

---

---

LÁDA:

Egy bordó tetejű téglalap alapú 6 cm magas műanyag doboz. A bejárattól jobbra a kerítésen kívül egy telefon pózna tövénél lett elhelyezve.

Nyitva tartása a kúriának: hétköznap 7 - 22 óráig, hétvégén 14-22 óráig van, így ez nem teszi lehetővé az állandó látogatást. Pótjelszót a kerítésen kivül, egy oszlopra is felírtuk.
Koordináták:  N 47° 47,956' E 22° 4,167' 159 m [GCBOKU+oszlopon pótjelszó]

NYÍRBOGÁT MEGKÖZELÍTÉSE:

A 3300 fős település a Nyírség déli részén fekszik. A település megközelíthető közúton: a 4-es úton Debrecenig, onnan tovább a 471-esen; vasúton: a Debrecen- Nyírbátor-Mátészalka vonalon. Nyírbátortól 6 km-re, Nyírgelsétől 7 km-re, Nyíregyházától 38 km-re és Debrecentől 43 km-re található.

NYÍRBOGÁT TÖRTÉNETE:

A település és környéke már a kőkorszakában is lakott hely volt.
Nevét az oklevelek 1310-ben említik először, egy idevaló nemes neveként.
Első ismert tulajdonosai a Kállay család tagjai voltak, akik birtokosok voltak itt egészen az 1300-as évek végéig.
1400-as évek elején Bogáti Fülöp-nek és fiának birtoka.
1404-ben Zsigmond király Bogáti Zsigmondot hűtlenség miatt megfosztotta itteni birtokaitól, amit azonban a későbbiekben, mint királyi adományt mégis visszaadott.
1405-ben a Bogáthy, cselei Izsépy és Dobay családoké volt a település.
1425-ben a baksai Beke és a Ricsey családok voltak birtokosai.
1551-ben Kálnásy Mihály birtoka, felesége Bogáti Anna révén.
1635-ben Vay Péter, Madocsányi István, Uketyevityi Péter is részbirtokosa a településnek.
1600-as évek végétől az 1800-as évek elejéig több birtokosa is volt így a Horváth, Bakó, Baksay, Báthory, Darvay, Elek, Erdődy, Éva, gróf Fáy, Fehér, Hegedűs, Hetey, Kálmánczhelyi, Molnár, Csicseri Ormos György, Puskás, Orosz, Pethő, Uray és szűcs családok.
1800-as évek közepe táján földesura az Ormos és a Bogáti család.
1900-as évek elején Bogáthy József, Baksay Zoltán és Reviczky József és Emil, valamint Bay Erzsébet voltak birtokosai.

forrás: Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

BOGÁTHY KÚRIA TÖRTÉNETE:

Az 1890-ben készült épület Bogáthy József Királyi Tanácsos "nagyobb szabású fényesen berendezett úri laka" volt az 1945-ben bekövetkezett államosításig. Az államosítás után volt általános iskola, időszakos munkásszállás, a helyi szövetkezet irodája - miközben műszaki állapota folyamatosan romlott. Felújítására 1997-ben került sor, s jelenleg régi fényében tündököl.

A hagyomány szerint ifjú Bogáti József az író Madách Imre unokahúgát vette feleségül. Így került Madách Imre íróasztala a kastélyba, majd innen állítólag Nyírbátorba, a Múzeumba.

Eklektikus stílusban épült.
É-D-i hossztengelyes, egyszintes, nyújtott téglalap alaprajzú, két végén erősen kiugró sarokrizalitok, középen mindkét hosszoldalt középrizalitos, összetett, kontyolt nyeregtetős épület. (A rizalit az épület homlokzatsíkjából (az építési síkból) kiemelkedő rész, ami rendszerint a teljes épület magasságában végigfut. Azért alkalmazák, hogy a hosszú homloksort függőlegesen tagolják, ezzel élénkítve az épület optikai hatását.)

Bejárata az utca felőli parkoló felöl, a középrizalit tengelyében nyílik. Lépcsős feljárós vaskorlátos terasza mögött pártázatos oromzatú középrizalit.
A két szárny végén hangsúlyos sarokrizalitok. Oromzatán kváderes oszlopok között kőbábos korlát fut körbe.
Körbefutó teljes párkányán a rizalitokon gyémántkváderek. A sarok- és középrizalitok között hengeres vasoszlopok tagolta, vasrácsos veranda. A sarokarmírozott sarokrizalitokban 1-1 konzolos, szemöldökpárkányos egyenes záródású ablak nyílik.
Udvari homlokzata az ablaktalan sarokrizalitok nélkül 5+1+ajtó+1+5 tengelyes, hasonló szemöldökpárkányos ablakokkal. Az udvari homlokzat minden rizalitjának sarka armírozott.
A középrizalit ajtajához lépcsőfeljárat vezet. Összetett kontyolt nyeregtetejét műpala borítja.

forrás: Műemlékem.hu



Kívánunk mindenkinek kikapcsolódást, kellemes sétát, jó láda vadászatot!

LUILUI és JUDITH