---

WAP:

Négypontos multiláda.
1. pont a Kabóca Bábszínház. A HEMO bejárata előtt lévő kút domborművén hány ló található? (1 szám)
2.pont a VMK épülete (Pannon Várszínház). Az épület homlokzatán lévő vezetéknév utolsó karaktere (1 betű).
3. pont a Latinovits Játékszín székely kapujának elején lévő felirat második szava.
4. pont a geoláda a jelszó negyedik részével. Eltűnés esetén alternatív: a szoborfejekkel szemben lévő kőpad oldalán a szöveg második sorának negyedik szava.
A jelszó képzése: 1-2-3-4 sorrendben egyben írva.

---

A ládába TravelBug nem helyezhető.

---

Célunk:

A művészet majdhogynem egyetemesnek tűnik az emberiség történetében. Nincs ember, aki ne vett volna részt benne valamilyen formában. Egy zenemű, egy festmény, egy vers, egy regény, egy színpadi mű. Ott legbelül már mindenki érzett valami különlegeset, miután véget ért a koncert, kisétált a képtárból, kiolvasta a művet, megnézte az előadást.
2008 november 16-23 között tartották Veszprémben a színházalapítás 100 éves jubileumi ünnepségeit. Ezen jeles esemény inspirált bennünket arra, hogy szélesebb körben is megismertessük a veszprémi színjátszás történetét, és helyszíneit. A multi összes pontja megközelíthető gyalog, kerékpárral vagy autóval; de tetszőleges sorrendben is felkereshetőek a pontok.
4 épületet mutatunk, ahol a színjátszásé a főszerep. De a lényeg az épületeken belül van. Az igazi cél az, hogy a pont begyűjtése mellett a benti események részeseivé is válhassunk. Nem azonnal, akár más településen, de évente néhány alkalommal menjünk el a családdal, barátokkal, ismerősökkel kikapcsolódni eme formában is.
A 4 helyszín:
I. HEMO épülete (Kabóca Bábszínház teátruma)
II. VMK épülete (Pannon Várszínház ideiglenes teátruma)
III. Latinovits Játékszín
IV. Petőfi Színház

A veszprémi színjátszás kezdete:

A városban létesítendő színház ötletét Szomaházy István, Veszprémben született író vetette fel 1905-ben, s a gondolatot felkarolta Szeglethy György polgármester és Óvári Ferenc, veszprémi országgyűlési képviselő, akik egyben alapítói és fő védnökei voltak a városi Színházpártoló Egyesületnek. A leendő színház épületének helyét végül is az akkori Püspökkertben jelölték ki. Hornig Károly katolikus megyéspüspök 140 ezer koronáért adta el az egyesületnek a színház létesítéséhez szükséges 286 négyszögöles telket és a szomszédságában lévő Korona Szállót (ahol 1848. március elején Petőfi Sándor megszállt), ugyanis a tervek szerint az új épület szervesen kapcsolódott a szállodához.
1908. szeptember 17-én nyitották meg a 366 ezer korona költséggel felépített, szecessziós stílusú épületet, akkori nevén a Veszprémi Nemzeti Színházat. Európa első vasbeton konstrukciójú színházát Medgyaszay István, a kor jeles építésze tervezte. A megnyitón a győri Kisfaludy Színház társulata Csiky Gergely Nagymama című művét adta elő. Medgyaszay István a szecessziós épületbe népművészeti ihletésű vasbeton ablakokat is beépített, s népi formaelemeket alkalmazott a páholysort tartó konzolgerendáknál is. A megyeháza felőli homlokzaton látható a Hunor és Magor grafittó, s szintén népművészeti remek a főlépcsőház színes, ovális üvegablaka is.
Az épület 46 méter hosszú, 27 méter széles, magassága 21 méternyi. A nézőtér hosszúsága 20, a szélessége 16, a belmagassága 12 méter. A házban 1908-ban 16 páholy volt, 52 üléssel, az ülőhelyek száma 448-at tett ki, az állóhelyeké 500-at, tehát létesítésekor a veszprémi teátrum mintegy 1000 férőhelyes volt.

1. pont a Kabóca Bábszínház épülete.  N 47° 6,382' E 17° 54,850' 259 m [GCTHAL-1]
Kabóca Bábszínház története:
A Kabócák története 1992-ig nyúlik vissza, mikor Sarkadi Nagy László és Végh Zsolt vezetésével megalakult a Kabóca Bábstúdió. A társulat 8 éven át bábstúdióként működött, és folyamatosan bizonyította: igény van arra, amit csinálnak. A szakmai sikerek, a repertoár folyamatos bővülése, az előadások egyre javuló színvonala, a nézőszámok emelkedése és a műsorfelkérések megszaporodása mind azt jelezték, hogy a Kabóca kinőtte a stúdiókereteket, és további kiteljesedéséhez újabb szakmai és tárgyi feltételek szükségesek. A Kabóca Bábszínházat 2001. január 1-ei indulással, a korábban városi keretekben működő Kabóca Bábstúdióból hozta létre a Megyei Önkormányzat és Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata, az ország 13. bábszínházaként. A Kabóca Bábszínház előadásokat hoz létre és mutat be Veszprém megye és Veszprém város gyermekközönségének, elősegítve ezzel a korosztály igényes nevelését és szórakoztatását. Segíti a megye amatőr bábmozgalmában tevékenykedők szakmai képzését, továbbképzését. A bábszínház célja, hogy szakmai, művészi és pedagógiai szempontból megalapozott, igényes produkciókat hozzon létre, népszerűsítse a bábjátékot és szakmai találkozókat, fesztiválokat szervezzen.
2012 nyarán átszervezés miatt átköltözött eredeti helyéről a HEMO épületébe.
Megközelítése:
A városközpontból a Jutasi úton lefelé haladva, majd jobbra kanyarodva a Halle útra, szinte azonnal látható az épület. A  N 47° 6,373' E 17° 54,846' 243 m [GCTHAL+1parkoló] ajánlott parkoló ingyenes.
A jelszó első része a HEMO bejárata előtt lévő kút domborművén található lovak száma.

2. pont a VMK épülete (Pannon Várszínház).  N 47° 5,516' E 17° 54,254' 258 m [GCTHAL-2]
Története:
Veszprémben a két évtizeddel ezelőtt megnyílt Séd mozi sokáig minden korosztály körében óriási népszerűségnek örvendett. Idővel azonban, mint a hagyományos mozikban általában, itt is csökkent az érdeklődés, s ezzel a bevétel. Az épület állaga fokozatosan romlott, felújításra szorult volna, de nem jutott rá pénz. Évekkel ezelőtt - díjfizetés elmaradása miatt - kikapcsolták a fűtést a moziban, azóta villanykályhákkal melegítettek a nagyteremben, ám mivel a helyiségben a szellőztetés nem megoldott, ez sem maradhatott így. 2003 tavaszán a mozi bezárt. 2004 tavaszán átadták a helyi plázát és a filmvetítések ott folytatódtak. A Filmszínház épületében kapott helyet a Pannon Várszínház társulata. A Pannon Várszínház 2001. február 16-án alakult. Regionális jellegű, elsősorban a Közép-Dunántúl és a Balaton- Régió kulturális-idegenforgalmi arculatának színesítését, programkínálatának bővítését, új műfajok, sajátos fesztiválok létrehozását, meghonosítását tekinti feladatának. Célrendszerében központi szerepet játszik a Közép-Dunántúl páratlan vár- és kastélyrendszerének kulturális-turisztikai hasznosítása, történelmi múltunk, kultúránk elemeiből építkező korszerű produkciók létrehozása. A kőszínházi szezonban mindenekelőtt az összművészetiségen alapuló, a kortárs művészetek eredményeit egyesítő, hagyományainkat újszerű szemlélettel frissítő színházi előadásokat kínál. Téli időszakban a régi mozi színháztermében tartotta előadásait.
2012 nyarán elkezdődött a mozi épületének rekonstrukciója, ezért ezen időszakban a VMK épületében tartanak előadásokat.
Megközelítése:
A bábszínháztól be kell jönni a városközpontig. Sajnos itt minden parkoló hétköznap 7-17 óráig fizetős. Az ajánlott  N 47° 5,439' E 17° 54,498' 251 m [GCTHAL+2parkoló] parkolótól a többi pont is könnyen elérhető.
A VMK épület homlokzatán lévő domborművön egy magyar irodalmi alak vezetékneve olvasható, melynek utolsó karaktere a jelszó második része.

3. pont Latinovits Játékszín.  N 47° 5,428' E 17° 54,369' 260 m [GCTHAL-3]
Története:
A történet a hetvenes évek közepén kezdődött. Pétervári István majd Hegyeshalmi László akkori igazgatók ráéreztek, hogy a közönség felkészült valami egészen új fajta színház befogadására. Egy szűk rétegnek határozott igénye volt a megszokottól, a konvencionálistól eltérő darabokra és művészetre, s természetesen ezen igény kielégítésével nem lehetett a nagyszínpadon kísérletezni. Egyetlen helyszín volt adott, az asztalosműhely - mely komoly munka árán 1977-ben, már mint Játékszín megnyitotta kapuit. Elérkezett az első premier napja: 1977. március 26-án, Gyurkó László: Az egész élet című játékának előadásával megnyílt a Petőfi Játékszín. Kortárs magyar és külföldi darabokat mutattak be, melyeknek nem volt nagy hely és díszletigényük, viszont mélységükben vonzották a rétegnézőt. A mai Játékszín persze már nem az a Játékszín, kinőtte a régi asztalosműhelyt. 1988 novemberére a Petőfi Színház épületével együtt újjáalakult a színészház épülete, és annak udvarán épült fel a Játékszín, bejárata egy szépen faragott székelykapu, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház művészeinek ajándéka. A Játékszín csak 1991. szeptember 9-én, Latinovits Zoltán 60. születésnapján vette fel a színművész nevét. A színészkirály 1971 és 73 között két éven át volt a Petőfi Színház társulatának tagja. Rövid idő, mégis máig büszkén emlegetjük itt Veszprémben: nálunk játszott a nagy Latinovits.
A székely kapu elején lévő kétsoros felirat második szava a jelszó harmadik része.

4.pont, geoláda a Petőfi Színház színházkertjében.  N 47° 5,499' E 17° 54,349' 235 m [GCTHAL-4]
Petőfi Színház története:
Mai nevét 1926-ban kapta. A névadó Petőfi Sándor 1841-ben Pápán és Veszprémben volt vándorszínész.
A Színházpártoló Egyesület 1921-ben megszűnt, s a színház "ügyei" a városhoz, illetőleg a városi színügyi bizottsághoz kerültek. Ettől fogva mintegy 40 évig különböző vendégtársulatok ingadozó színvonalú és egyre gyérülő előadásai jellemezték a veszprémi színházi életet, s egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy alkalmi és kétes nívójú vendégjátékokkal igazi színházkultúrát nem lehet teremteni. A veszprémiek saját színtársulat iránti igénye csak 1961. október 13-ára teljesedett be, ekkor lépett először színre a veszprémi Petőfi Színház önálló társulata, Jókai Mór A kőszívű ember fiai című művének előadásával.
1984-88 között nagy rekonstrukción esett át, de természetesen kívül-belül eredeti állapotában állították helyre, bővítve azonban a nézőteret. Az új nézőtéren 458-an, a páholyokban 113-an férnek el. Az építész Szendrő Péter, a belsőépítész Szenes István, a statikus Fazekas István volt.
A láda a magas fal egyik nyílásában lapul kövek mögött, a szobor fej kiállítástól balra, bokamagasságban, benne a jelszó negyedik része.
Eltűnés esetén alternatív: a szoborfejekkel szemben lévő kőpad oldalán a szöveg második sorának negyedik szava.
Eltűnés esetén alternatív: a szoborfejekkel szemben lévő kőpad oldalán a szöveg második sorának negyedik szava.
A jelszó képzése: 1-2-3-4 sorrendben egyben írva.

Források:
www.veszprem.hu
www.wikipedia.hu
www.vendegvaro.hu'

2020. 03. 23. A koronavírus okozta járványveszély miatt ideiglenesen betegre állítva.

2020. 05. 05. A koronavírus okozta járványhelyzet javulása miatt újra kereshető.

2022. 08. 20. Az eltűnt ládát pótoltam.

2024. 06. 16. Felújítások után újra kereshető.

2024. 12. 15. Az eltűnt ládát pótoltam.