Wap: part menti sétányon majdnem a kikötőig, a játszótér mellett közvetlen. Egy kis kiugrón álló, félig alámosott fa víz felőli oldalán elrejtve a 20*10*5cm-es konyhai doboz.

---

A ládába TravelBug nem helyezhető.

---

2009.04.11 10:00
Köszi a jelzéseket a pontatlan koo-ról.
Újramértem, javítottam.
2009.07.03
Takarítás, + egy kis ládafeltöltés.
Az esőknek köszönhetően, kissé eldzsungelesedett a környék, de azért vadászható.
2011.04
Sajnos a doboz eltűnt, pár napon belül lejutok és pótolom.
2011.05.22
Az eltűnt láda helyére új került, ajándékokkal feltöltve.
Remélem ez is legalább olyan hosszu életű lesz mint az előző.
2013.07.23 Egy kis bozótirtás, úgyhogy a bozótharc egy ideig szünetel :)
2016.05.07 A ládát kitakarítottam feltöltöttem, kérlek tartsátok meg így.
2017.01.06. Hamarosan újra kereshető lesz megújulva.
2017.02.09. Újra kereshető, kérlek jól zárjátok vissza.
2021.01.05 A láda visszahelyezve az eredeti koordinátákra, de mostmár fejmagasságba.
Kérlek ne helyezzétek át máshova. ?

Így a 100. megtaláláson túl már gondoltuk mi is megmutatunk valamit az országból.
Évekig éltünk Balatonfűzfőn és itt találkoztam a gyerekkoromból ismert regével a balatoni kecskekörömmel és hogy ez tényleg létezik. a láda környéki partvonalon rendszeresen szokott partramosni a víz a kecskekörmökből.
Például ebben az öblöcskében.  N 47° 3,212' E 18° 2,947' 108 m [GCBKOR+öböl]

A láda: 71-es útról a Balatonfűzfői fövenystrandnál kell lekanyarodni. A strandtól a kikötőig tartó sétányon pár perc alatt kényelmesen megközelíthető. A láda közvetlen környezetében óriás játszótér épült, tehát egyrészt jó szórakozást hozzá, másrészt vigyázni a kíváncsi tekintetekkel.

A láda egy kis kiugró partdarabon álló, félig alámosott sokágú fán fejmagasságban van elrejtve. Jól jöhet a hosszú kar a vadászathoz.
Kérlek a dobozt jól zárjátok vissza. ?
JJJ


A legenda:
A kecskekörmök - a számos változatban elterjedt monda szerint - egy, a gőgjéért megbüntetett királylány Balatonba veszett aranyszőrű kecskenyájának maradványai.
A kecskeköröm híressé válásában nagy szerepe lehetett Garay János regéjének (Balatoni kagylókból - Rege a tihanyi visszhangól VIII.), amelyben leírta a tihanyi visszhang és kecskeköröm keletkezésének meseszerű történetét az aranyszőrű kecskéket őrző királyleányról és a Tókirály érte epedő fiáról.

Az aranyszőrü nyájnak
Tejéből itt szegény
Büvös, varázs szerelmet,
Mely méreg lett szivén...
A tónak ősz királya
Haragra gyult ezért,
A bércztől a leányra
S a nyájra átkot kért.
A bércz tüzet bocsátott,
Sziklája mind kigyúlt,
Három nap, három éj, mint
Itéletnapja dúlt.
A nyáj a Balatonba
Rohant, de benn veszett -
A tó maig kihányja
A kecskekörmöket.

A valóság:
A miocén és pliocén időszakban (25-5 millió évvel ezelőtt) erős volt a kéregmozgás a mai Kárpát-medence területén: a hegyek lesüllyedtek és helyüket sekély vizű tenger borította el. A tenger egyik öble a folyók beömlő hordalékának hatására fokozatosan lefűződött, az így keletkezett beltengert, melynek vizét a beömlő folyók elédesítették nevezzük Pannon-tengernek. A tenger vizében kevés állatfaj élt, de ezek hihetetlen tömegben, leggyakoribb volt közöttük a Congeria ungula caprae nevű kagyló, az úgynevezett kecskeköröm.
A kagyló maga a ma található kecskekörömnél jóval nagyobb méretű volt, de mára csak a kemény, állati karomhoz hasonló, háromszög alakú sarka maradt meg