paidlp újrarejtette a ládát (köszönjük szépen a ládagyógyítást!) A fenti koordináták már az új helyre mutatnak.

A part menti sétányon, a vìzpart közvetlen közelében a 11. oszlop tövében találod.
Pótjelszó: É 47° 3.218', K 18° 2.949'
Segìtség : láná báló stáhd ap

A ládába TravelBug nem helyezhető.

Így a 100. megtaláláson túl már gondoltuk mi is megmutatunk valamit az országból.
Évekig éltünk Balatonfűzfőn és itt találkoztam a gyerekkoromból ismert regével a balatoni kecskekörömmel és hogy ez tényleg létezik. a láda környéki partvonalon rendszeresen szokott partramosni a víz a kecskekörmökből.
Például ebben az öblöcskében.  N 47° 3,212' E 18° 2,947' 108 m [GCBKOR+öböl]

A láda: 71-es útról a Balatonfűzfői fövenystrandnál kell lekanyarodni. A strandtól a kikötőig tartó sétányon pár perc alatt kényelmesen megközelíthető. A láda közvetlen környezetében óriás játszótér épült, tehát egyrészt jó szórakozást hozzá, másrészt vigyázni a kíváncsi tekintetekkel.
JJJ


A legenda:
A kecskekörmök - a számos változatban elterjedt monda szerint - egy, a gőgjéért megbüntetett királylány Balatonba veszett aranyszőrű kecskenyájának maradványai.
A kecskeköröm híressé válásában nagy szerepe lehetett Garay János regéjének (Balatoni kagylókból - Rege a tihanyi visszhangól VIII.), amelyben leírta a tihanyi visszhang és kecskeköröm keletkezésének meseszerű történetét az aranyszőrű kecskéket őrző királyleányról és a Tókirály érte epedő fiáról.

Az aranyszőrü nyájnak
Tejéből itt szegény
Büvös, varázs szerelmet,
Mely méreg lett szivén...
A tónak ősz királya
Haragra gyult ezért,
A bércztől a leányra
S a nyájra átkot kért.
A bércz tüzet bocsátott,
Sziklája mind kigyúlt,
Három nap, három éj, mint
Itéletnapja dúlt.
A nyáj a Balatonba
Rohant, de benn veszett -
A tó maig kihányja
A kecskekörmöket.

A valóság:
A miocén és pliocén időszakban (25-5 millió évvel ezelőtt) erős volt a kéregmozgás a mai Kárpát-medence területén: a hegyek lesüllyedtek és helyüket sekély vizű tenger borította el. A tenger egyik öble a folyók beömlő hordalékának hatására fokozatosan lefűződött, az így keletkezett beltengert, melynek vizét a beömlő folyók elédesítették nevezzük Pannon-tengernek. A tenger vizében kevés állatfaj élt, de ezek hihetetlen tömegben, leggyakoribb volt közöttük a Congeria ungula caprae nevű kagyló, az úgynevezett kecskeköröm.
A kagyló maga a ma található kecskekörömnél jóval nagyobb méretű volt, de mára csak a kemény, állati karomhoz hasonló, háromszög alakú sarka maradt meg

Ládatörténet
2022. 11. 30 Az eredeti rejtő már nem aktív, így a régóta betegeskedő ládát a Ládadoki javaslatára, a szabályainkkal összhangban egy új, a láda gondozását vállaló rejtőnek adom át. [Admin(Fazék)]