2020.09.09 - A láda megszűnt
Úgy látom hogy a kevésbé aktív éveim alatt az oldal vezetősége nem jó irányba fordult. Sajnos ilyen módon a játékot úgy érzem, hogy elidegenedett tőlem. Régein is voltak már dolgok amik nem tetszettek, de mára itt a vége.

A leírás bizonyos részeit meghagyom azoknak akik így is szívesen elolvasnák.

A templom rövid története:

A község a török harcok idején két templomával együtt elpusztult.Területét 1698-ban a Festetics család szerezte meg, a templomfenntartás kegyúri kötelezettségével együtt. Somogy megye egyházilag a veszprémi püspök alá tartozott s templomépítéshez tőle kellett engedélyt kérni. Festetics Kristóf (1696-1768) mint a helység földesurak ez ügyben 1753. június 18-án levélben fordult Padányi Bíró Márton (1696-1762) püspökhöz. A levélből az tűnik ki, hogy a jelenlegi templom a régi Szent Keresztről elnevezett egyház falaira épült, s így alapjaiban középkori eredetű.

A templom építését a levélben kifejtett elgondolás szerint 1758 nyarán fejezték be, amint ezt Festetics egy ez év augusztus 16-án írt másik leveléből tudjuk. Tervezője, építője minden valószínűség szerint Hofstatädter Kristóf (1700??-1783) uradalmi építész volt, aki az 1750-70-es években a Festetics uradalom minden valamire való épületét tervezte . A közölt levél tanúsága szerint tehát a ma álló műemléktemplom szentélye és hajója a romjaiban még megvolt középkori templomfalakra épült, csupán a hajó nyugati vége, a torony, a sekretye és a déli kápolna épült alapjaiban is újként. A templom építési formái, belső berendezése fejlett tudású alkotó művészekre vallnak. Főúri barokk-rokokó ízlésű faragott szószékének, tabernákulumos főoltárának tervezője feltehetően szintén Hofstädter volt.

A latinkereszt alaprajzú templom keletre tekintő szentélye egyenes záródású. Nyugati homlokzati tornya kétemeletes, órapárkányos, barokksisakos. Déli oldalán három hegedűablak. Hajója és szentélye összesen három boltszakaszt alkotnak. A csehüveg boltozatokat és oldalfalakat pompás színezésű, művészi értékű freskók díszítik, melyeket a szakirodalom Maulbertsch Antal (1724-1796) sümegi műveit ismerő valamely tanítványának tulajdonít.

A főoltárkép a Kereszt "mennybevitelét" ábrázolja, alul a templom képével. A szentély kupoláján a Szentháromság, a közép-kupolán az "Angyali üdvözlet", a karzatfelettin pedig barokk hangszereken zenélő angyalok vannak megfestve. A hajó falait apostolok (kezükben kivégzésük eszközével)és Nepomuki Szent János képe díszíti. Az Oratórium falán a 3 isteni erény allegorikus ábrázolása, valamint a Festetich család címere látható. Megörökítette a mester a kor szokása szerint a falakon a kegyúri családot is. A sekrestyébe vezető folyosó oldalán gyertyát és füstölőt vivő ministránsokat látunk. A templom két legértékesebb, legszínesebb freskója a szentély két falán található. Az egyik Szent Ilona császárnőt ábrázolja, amint megtalálja Krisztus keresztjét (326), a jobboldali Heraklius császárt, aki visszaszerzi azt a perzsáktól (678).

A II. világháborúban a templom súlyosan megsérült. A főoltár képét a belövések 4 helyen áttörték. A Péter-Pál oltárt is 18 helyen újra kellett faragni. A freskók restaurálására 1960-85 között került sor. 2002-től a templomban folyamatosan belső átalakítási munkák folytak (új mellékoltárok, oltárok márványozása, új liturgikus tér, stb.), külsejében is teljesen megújult. A Somogy Megyei Közgyűlés 148/2008.(XI. 28.) számú határozatával a templomnak "Örökségünk - Somogyország Kincse" címet adományozott.