---

A ládába TravelBug helyezhető.

---

Wap: Ahol a gyalogjáró korlátja véget ér - már az Ipoly túloldalán - a lábad alatt találod a hagyományos 10x10x6 cm-es patent záródású világoskék tetős dobozdobozkát; csak térdelj a lépcsőre...

---

Megközelítés: A Köztársaság utcából egészen a Vízházig jó úton éred el az ajánlott parkolót  N 47° 49,224' E 18° 51,637' 115 m [GCSPH+parkoló] ; innen már földúton kell tovább haladnod. Nem kell átmenned a síneken, mivel az út a híd alatt kanyarodik fel a gyalogjáróra. Vonattal érkezőknek a rozoga vasúti átjárót leküzdve kerülsz a  Vízházhoz. Csak saját felelősségre elérhető a híd a sínek mentén is egyenesen;azonban ne feledd: ez munkaterület,ahol személy-,és tehervonatok közlekednek!

---

Bár a síneken nem kell átkelned, kérlek vigyázz a vonatokkal!

---

"-Schengen után megnyílt a határ" mondták ismerőseim, amikor Szlovákiába akartam tekerni. Igen ám, de messze van az Esztergom-Párkány, valamint a Letkés-Szalkai híd; nem volt mindig jó vízjárás az Ipolyon a gázlón való átcipelésre...A Burdát ezen a hídon ajánlatos felkeresni! Persze bringával, vagy gyalog! Valószínű még jó darabig - míg az Ipoly hídak el nem készülnek - így lesz. Nem volt egyszerű sorsa eme hídnak sem...Ha az alapok mesélni tudnának!

---

Ez a vasútvonal hazánk egyik első és egyik legfontosabb vonala, így nem véletlen, hogy a régióban az Ipolyt keresztező vasútvonalak közül ez az egyetlen, amely már a III. katonai felmérés idején (1869.-87.) is működött. A felmérési térképeken is jól követhető a nyomvonala és megtalálható rajta az Ipolyon átívelő vasúti híd is Szob és Helemba között. A híd igen fontos vasútvonalon fekszik,így nem véletlen, hogy egykor az itt álló híd volt építésekor a Kárpát-medence legnagyobb szabad nyílású vasúti hídja. Azonban ez már a negyedik hídszerkezet ezen a helyen.
A vasútvonal építése - Az első híd fából
Hazánk első gőzüzemű vasútvonala 1846. július 15-én nyílt meg Pest és Vác között. Az elkészült vasútvonal a Pestet Pozsonnyal összekötő vasútvonal első szakaszaként épült meg. A vonal továbbépítése azonban csak a szabadságharc leverése után folytatódhatott. 1850. december 16-án adták át a Vác-Párkánynána szakaszt. Egy évet sem kellett várni, 1851.szeptember 6-án átadták Pozsonyig a vasutat. Ezzel megindulhatott Bécs és Pest között a vasúti közlekedés. Végül 1851 szeptemberére elkészült a vasútvonal egészen Pozsonyig, így megindulhatott a vasúti közlekedés Bécs és Pozsony között. A nyomvonal végig viszonylag sík terepen, a Duna bal partján vezetett, így elkerülték a nagy földmunkákat és a költséges Duna-híd építést. A legnagyobb feladatot így a Duna bal parti mellékfolyóinak (Nyitra, Vág, Garam, Ipoly) áthidalása jelentette. 1859-ben az Ipoly feletti fahidat vasszerkezetű híddá építették át.
Új híd hegeszvasból (1859-1900)
A rácsos vashíd 1859. április 7.-én készült el. A hidat 1859-ben kétvágányúra építették, holott a vasútvonalat csak egyvágányúra építették ki, 4,9 méter földmunka koronaszélességgel 1850-ben. Később 1872 és 1885 között építették meg a második vágányt Párkánynána- Pozsony szakaszon. A vonal többi részén a második vágány építését már a MÁV végezte el az államosítás után, 1893-ban. Így több mint három évtizeddel "előre" épült meg a kétvágányú vasúti híd, mielőtt elkészült volna a vonal második vágánya.
A háromnyílású híd folytatólagos gerenda szerkezet, szabad nyílásai rendre 141,00 - 180,00 - 141,00 láb (1898-as felmérés adatai szerint: 44,459 -56,830 - 44,600 méter). A híd ezzel a középső nyílással (56,83 méter) 1867-ig a Kárpát-medence legnagyobb nyílású vasúti hídja volt. A híd kis teherbírása a század végére tarthatatlanná vált. Az 1898-ban készített felmérések már a híd átépítésének előmunkálatainak tekinthetőek. A hidat végül 1900-ban elbontották.
Új híd folytvasból (1900-1945)
A kétvágányú híd helyett a vágányok független szerkezetet kaptak. Az új hidakat 1900. november 27-én adták át a forgalomnak. A pálya egyenes, 0,253 ezrelékben esik. Az északi híd (bal vágány) külső oldalára konzolos gyalogjáró készült. Az előző hídszerkezet (1859) nyílásbeosztását és alépítményeit az új hídhoz megtartották. A trianoni békeszerződéssel a hídból határhíd lett. A határ az Ipolysodorvonala, azaz a középső nyílás középkeresztmetszete. A két állam megegyezése alapján mindkét vágányban a középső és a magyar oldali nyílás a MÁV kezelésébe került.
A II. Világháborút megelőzően, a bécsi döntéssel a teljes hídszerkezet visszakerült Magyarországhoz. A hidat 1945-ben az alépítményekkel együtt felrobbantották.
Újjáépítés, a jelenlegi hídszerkezet - Sávoly-híd (1948-tól)
A felrobbantott híd helyére a háború után új szerkezet épült.
A robbantás következtében a falazatoknak csak az alapjai maradtak épen. Ezeket az újjáépítéshez felhasználták. Az új híd terveit Sávoly Pál  készítette el 1946. december 2-ra. A hidat "A" jelű (7*25 t) ideális mozdonyterhelésre méretezték. A híd gyártása 1947-ben elkezdődött. A vasanyagot a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Ózdi Vasművek folytacélból gyártotta. A szerkezet gyártását és szerelését a győri Magyar Waggon és Gépgyár Rt. végezte el. A híd nyílásbeosztása és helyzete a korábbi két vashíddal azonos. Az újjáépített híd nyílásai rendre: 44,50 - 56,82 -44,59, támaszköze: 46,5- 59,4 - 46,5 méter.
A főtartók párhuzamos övű rácsos tartók, felső- és alsó szélráccsal. A főtartók magassága 7200, illetve a középső nyílásban 9300, a főtartók távolsága 5600. A kereszttartók távolsága a szélső nyílásban 4650, a középső nyílásban 4950 mm. Valamennyi nyílásban a hossztartó felében megszakítás, negyedeiben pedig féktartó van. A három kéttámaszú nyílás fix saruja Szob felőli, a gördülő saruja pedig a Párkány felőli oldalon van.
A jobb vágányt 1948-ban, míg a bal vágányt 1949-ben adták át a forgalomnak. Az államközi megegyezés értelmében a jobb vágány hídját (Duna felőli) a hídfő utáni első sínillesztésig a magyarok, a balvágány hídját az első sínillesztésig a szlovák fél tartja fenn. Gyalogjáró csak a balvágány (északi, szlovák fenntartású) hídján van.

---

Végül, de nem utolsósorban - ha nem vonattal jönnél - végigutazhatod a Budapest-Szob vasútvonalat  otthon is.

---

Köszönetemet fejezem ki Hajós Bencének, és a kisvasut.hu szerkesztőinek!'