4 pontos multi Dunaszerdahelyen (Dunajská Streda), Szlovákiában

1. pont - Sárga kastély (Csallóközi Múzeum), vízszintes felirat, utolsó előtti sor második szava
2. pont - Turul szobor, kávézó felőli oldalon található vezetéknév
3. pont - Vámbéry emlékhely, felirat 7. sor első szó
4. pont - petling a vasút mellett, kő alatt (alternatív jelszó a legközelebbi oszlopon található háromjegyű szám)

---

A ládába TravelBug nem helyezhető.

Megközelítés
Dunaszerdahely (Dunajská Streda) Szlovákiában a 63-as főút mellett fekszik, Győrtől 40 km-re.

Ajánlott parkoló
Az első pont közelében levő parkoló  N 47° 59,671' E 17° 37,246' 159 m [GCDUNS+parkoló]
A parkoló hétköznap 8-17 között fizetős, hétvégén ingyenes:

1. pont
 N 47° 59,627' E 17° 37,285' 160 m [GCDUNS-1]
Sárga kastély - Csallóközi múzeum, jelszó: szobor előtt található felirat utolsó előtti sorának második szava

2. pont
 N 47° 59,589' E 17° 36,994' 162 m [GCDUNS-2]
1848-49-es emlékmű - Turul szobor, a kávézó felőli oldalon található vezetéknév

3. pont
 N 47° 59,529' E 17° 37,011' 159 m [GCDUNS-3]
Vámbéry Ármin emlékhely, a falon levő felirat 7. sor első szava keresendő

4. pont
 N 47° 59,369' E 17° 36,850' 161 m [GCDUNS-4]
Petling egy kő alatt
Arra az esetre, ha eltűnne a láda, a jelszó a legközelebbi oszlopon található háromjegyű szám
____________________________________________________

Dunaszerdahely
Dunaszerdahely (Dunajská Streda) a Csallóköz szívében fekvő ősrégi település, járási székhely; története mindenkor szerves összefüggésben állt a Csallóköz egyetemes történetével.

Ha egy idegen arra kíváncsi, hogy hol található Dunaszerdahely, arra bizony nem könnyű egyértelmű feleletet adni egy országos, netán európai méretekben gondolkodó ember számára. Viszonyítani kell ... Például: ha megmutatjuk az érdeklődőnek a térképen a Pozsony(Pressburg, Bratislava) - Komárom, majd Pozsony-Budapest vonalat, és közöljük azt is, hogy Győr (Raab) és Pozsony között félúton, a Duna bal partjához közel található az a helység, akkor az idegen számára behatároljuk európai méretekben Dunaszerdahely helyét. Ezután már könnyű betájolni e várost Európa nagyvárosaihoz.

Dunaszerdahely létezését egy 1256-ban keltezett oklevél igazolja először.
Tájegységileg a Csallóköz közepén épült fel Dunaszerdahely. Csallóköz pedig az északi szélesség 47° 49' és 48° 11' között, illetve a keleti hosszúság 17° 17' és 17° 49' között fekszik, északnyugatról délkelet felé lejtve.

Ha a Kárpát-medence térképét vesszük alapul, láthatjuk, hogy Dunaszerdahely a Kisalföldön alakult ki. A Kisalföld ugyanis átnyúlik a Duna északi oldalára is. A tájegység tehát a Bakony nyúlványaitól indul, és észak felé a Nyitráig elnyúló Tribeč-hegységig terjed. Eközben magába foglalja a földtanilag és éghajlatilag is megegyező Csallóközt és Szigetközt.

Már a bronzkorban megült hely, de a római kor és a népvándorlás századai is hagytak emlékeket határában. A mai város helyén egykoron létezett ősi településről tesznek tanúbizonyságot a város északi határában elterülő homok- és kavicsbányából 1937-ben feltárt legelső történelmi emlékek: kő- és bronzkori, továbbá az időszámításunk utáni első századból származó római kori leletek, mint pl. egy csiszolt kőbalta, bronz karperec, réz dárdahegy és fülbevaló, valamint több agyagedény és két római csat.

A helység fekvésénél fogva mindenkor élénk forgalmi hely, kereskedelmi gócpont volt. Ilyen lehetett a mai város helyén fekvő római kori település is, mely egy nagy forgalmú kereskedelmi útvonal mentén, a Carnuntum-Brigetio vidékén áthaladó, legészakibb útvonalon, a Nagy-Germánia határszélét alkotó Anduation nevű, Gúta környékén fekvő település irányában letérő útelágazásnál feküdt.

A város kora középkori történetét, sajnos, mély homály fedi, e korból semminemű konkrét adat nem áll rendelkezésünkre. Annyit tudunk csupán, hogy a IX. Század első felében, Nagy Károly frank király uralkodásának idején a Csallóköz egész területe az avar kaganátus Vetvár nevű tartományának része volt.

A mai város négy, régente különálló, szoros egymás mellett fekvő helység: a tulajdonképpeni szigorú értelemben vett Szerdahely, továbbá újfalu, Nemesszeg és Előtejed - a krónika szerint - 1874-ben történt egyesítésével keletkezett Dunaszerdahely mezőváros elnevezéssel, később, 1886-ban a nagyközség névvel illették; 1960-ban újra várossá nyilvánították.

Ugyanezen krónika szerint Szerdahely első említését Lóránd nádor, főispán egy 1250-ben keltezett okiratában találjuk, ahol Zerda néven szerepel. Nevének további megjelenési formái: 1254-55-ben Svridahely, 1270-ben Zeredahel, 1283-ban Zerdahel, 1358-ban Zredahel, 1786-ban Szerdahel, 1920-tól Dunajská Streda.

Sárga kastély - Csallóközi múzeum
A Sárga kastélyt a XVIII. század elején kezdték építeni, és 1770-ben fejezték be. Ipolyi Arnold a Vasárnapi újság hasábjain 1858-ban megjelenő Csallóközi úti-képek című cikksorozatában a szóban forgó kastélyról a következőket írja: "A városka újabb szebb házai mellett egyik régibb nevezetessége a Kondé család pókateleki kastélya, (...) a házat a múlt század manzardi ízlésében meglehetősen szépen emelteté Kondé püspök híres családja számára."
A kastély eredeti barokk stílusát a XIX. század elején klasszicizálták. Az épület kétszintes, falpillérekkel tagolt, háromtengelyes középrizalitja barokk vonalú oromzattal zárt. A félköríves portálon kívül a homlokzatot még egyenes záródású ablakok, falsávkeretek, egyenes és íves szemöldökpárkányok, valamint osztó és zárópárkány tagolják.
1970-72 között ide költöztették át a Csallóközi Múzeumot, amely korábban, 1964 és 1970 között egy másik jelentős dunaszerdahelyi kastélyban, a Bacsák Móric által építtetett - ismertebb nevén - Fehér kastélyban kezdte el működését.
2015-16-ban felújították.

Nyitvatartási idő
hétfő: Zárva
kedd - péntek: 9:00 - 17:00
szombat: 10:00 - 16:00

Árjegyzék
Felnőttek: 1 €
Kedvezményes belépőjegy (diák/nyugdíjas: 0,50 €

Vámbéry Ármin emlékhely
Vámbéry Ármin: született 1832. március 19-én Vamberger Hermann néven, majd elhunyt Vámbéry Ármin néven Budapesten 1913. szeptember 15-én. Rövid jellemzése: közép-ázsiai utazó, világhírű orientalista, egyetemi tanár, a török filozófia kiváló szaktekintélye, a Magyar Tudományos Akadémiának 1860-tól levelező, 1870-től rendes, 1883-ig tiszteletbeli tagja volt, majd 1894-től az MTA igazgatója. Szegény zsidó család gyermekeként látott napvilágot. Édesapja 1831-ben meghalt, édesanyja nevelte, szegénységben nőtt fel. Hároméves korában megbénult a bal lábára, így járta be élete végéig a Keletet. Édesanyja később újra férjhez ment, amikor is a család Dunaszerdahelyre költözött. A helyi népiskolába járt 12 éves koráig. Azután szabóinas volt egy rövid ideig, majd a falusi kocsmáros gyerekének lett a házitanítója. Felismerve rendkívüli tehetségét, tehetősebb ismerősei elhatározták, hogy segítségére lesznek, hogy tovább tanulhasson.

A multi pontjai csak ízelítőt adnak a városban található látnivalókból. Ezen kívül még pár érdekesség, amit szerintünk érdemes megnézni:

Roma holokauszt emlékhely
 N 47° 59,484' E 17° 37,355' 152 m [GCDUNS+Roma holokauszt emlékhely]

Református templom
 N 47° 59,619' E 17° 37,310' 166 m [GCDUNS+Református templom]

Vermes villa
 N 47° 59,887' E 17° 36,801' 149 m [GCDUNS+Vermes villa]

Római katolikus templom
 N 47° 59,549' E 17° 36,998' 158 m [GCDUNS+Római katolikus templom]

Gyerekekkel érkezők figyelmébe ajánljuk a szabadidőparkot a modern játszóterével (ami egyben a vásártér bejárata, ahol minden év szeptemberében megrendezik a hagyományos Csallóközi vásárt), és a közkedvelt termálfürdőt:

Vásártér és szabadidőpark
 N 47° 59,882' E 17° 37,296' 157 m [GCDUNS+Vásártér és szabadidőpark]

Termálfürdő
 N 47° 59,110' E 17° 36,576' 158 m [GCDUNS+Termálfürdő]

Forrás:
Dunaszerdahely város honlapja
wikipedia

Ládatörténet
2010.05.21. Ládaellenőrzés, a láda szerencsére megvan, csak nagyon elbújt a rejtek legmélyére :-)
2011.04.23. Ládakarbantartás, a ládikát pótoltuk, újra lehet keresni a régi helyén, kisebb dobozka várja a látogatókat.
2018.01.19: A végláda új helyen, ismét kereshető