1. a láda: Berzsenyi ház melletti parkban, fal mellett, egy beton villanyoszlop-maradvány alján.
2. Úrilak és a park

A jelszórészleteket sorban, egymás után kell írni.

A ládába TravelBug nem helyezhető.

Egyházashetyét szeretném egy multin belül bemutatni nektek. Megközelítése történhet Celldömölk felől, illetve a 84-es főútról Borgátánál letérve.
Ajánlott parkolót, ahonnan pár percen belül minden pontot elérhetsz:  N 47° 10,253' E 17° 7,199' 150 m [GCBERZ+Parkoló]
Hetyéről irodalmi tanulmányai alapján mindenkinek eszébe juthat, hogy itt született Berzsenyi Dániel, a klasszicista, romantikus költő, 1776. május 7.-én.
Egy régi nemesi család egyetlen gyermeke volt, és viszonylagos gazdagsága ellenére mégis a költészet felé fordult. Versírás mellett ideje nagy részét a tudományoknak szentelte, amint ezt számos tanulmánya is mutatja. Kiadta az "A versformákról" című művét, majd 1829 és 1834 között "Kriticai levelek"-et is írt. 1830-ban a Magyar Tudományos Akadémia első vidéki rendes tagjává választották.
1750-es évek környékén épült szülőházán születésének 100. évfordulóján, 1876-ban helyeztek el emléktáblát. Ma a költő emlék­múzeuma és könyvtár található benne. A kulcsot a gondnoktól lehet elkérni: Téglás Lajosné, Berzsenyi u. 38

A ládát a házzal szemben lévő park kőkerítésének tövében találod egy beton oszlop alján faágakkal és borostyánnal is álcázva:  N 47° 10,282' E 17° 7,175' 150 m [GCBERZ-1].
A jelszó első fele a ládában.

A parkban található úrilak a második pontunk:  N 47° 10,274' E 17° 7,242' 150 m [GCBERZ-2]. Itt található a Felsőbüki Nagyok (előtte: a herényi Gotthárdok) kétszintes, teljes egészében alápincézett úrilaka, amelyet a falu kastélynak nevez. Régebbi, alacsonyabb szárnya épült a Gotthárdok idején, az újabb, magasabb traktust a Felsőbüki Nagyok illesztették hozzá. A kastély az uradalmi birtokközpont szerepét töltötte be. A Felsőbüki Nagyok uradalma volt a község területének több mint kétharmada (kétezer-háromszáz katasztrális holdból közel ezerhatszáz tartozott az uradalomhoz.)
A kastélypark szélén áll a barokk Szentháromság-szobor, amelyet Babett Gotthárd, azaz herényi Gotthárd Barbara állíttatott 1857-ben: "Alulírott tudtára adom mindenkinek, kit a dolog illet, hogy én a Hetyei utcza közepén a templom előtt saját költségemen az Isten dicsőségének előmozdítására egy a Sz.Háromságot jelző állványt állíttattam fel, melynek örökös fenntartására ezennel általadok t. Nagy Lajos Hetyei Plébános Úrnak 50, azaz ötven ezüst forintot, készpénzben, kezéhez leolvasva, melynek évenkénti kamatját az állvány leendő hiányainak kiigazítására fordíttatni kívánom. Kelt Hetyén Augusztus hó 23án, 1857."
A régi majorsági épületeken ma két tulajdonos osztozik: egy részük a termelőszövetkezethez, másik fele a sárvári Mezőgazdasági Rt.-hez tartozik. Jellegzetes uradalmi épület az "L" alakú egykori mintaistálló öntöttvas belső oszlopaival. A második világháború utolsó időszakában, 1944 őszétől itt tartózkodott a békéscsabai méneskar és a repülős-árkász parancsnokság teljes legénységével. A háború végére semleges terület a kastély, itt nyert elhelyezést a menekülő horvát nagykövetség. Az államosítás után először körzeti, bentlakásos népi kollégium, majd körzeti általános iskola lett az épületből, amely több mint másfél hektáros park közepén fekszik. Méretes vadgesztenyék és hatalmas japánakácok mellett egy nyugati ostorfa, egy feketefenyők alkotta facsoport és tiszafák a legfőbb díszei.
A ponthoz tartozó jelszó: Milyen állat fogad a kapuban?

Központi helyet foglal el a faluban a bástyafallal övezett katolikus templom és a kétszintes barokk plébánia sárgára meszelt épülete. A Felsőbüki Nagyok kastélya mellett a paplak a település másik emeletes épülete. A templomot 1718-ban barokk stílusban átépítették, de valószínűsíthető, hogy középkori részeket is rejt. Az emeletes plébánia 1828-ban épült, ekkor a templom még torony nélküli, mellette állt a fából készült harangláb. A mai torony a XIX. század végén, 1882-ben épült a templomhoz. 1899. május 11-én dr. István Vilmos segédpüspök szolgáltatta ki a bérmálás szentségét Egyházashetyén. Ezt megelőzően megszentelte a templom új harangját, amelyet az egyház kegyura, ifj. Felsőbüki Nagy Sándor nagybirtokos öntetett "Istenben boldogult édes anyja, szül. herényi Gothard Róza iránt való kegyeletből az ő védőszentjének tiszteletére". A templom oldalkápolnájában őrzik ma is azt a szentképet, amely a szerecsen Máriát ábrázolja a szerecsen kisdeddel. A népnyelv "Szerecsen Máriának" vagy "Fekete Máriának" nevezi. A képet a második világháborúban a faluban menedéket lelt lengyelek ajándékozták az egyházközségnek. Kétnyelvű - lengyel-magyar - felirata szerint: Oltalmad alá futunk. Hálából a lengyelek magyaroknak 1939-1942.
A templombelső érdekessége, hogy világi szerzőtől - méghozzá az evangélikus Berzsenyitől - származó idézetet olvashatunk a keleti főfalán. Az egymanuálos, ma is kiválóan működő orgonát Felsőbüki Nagy Sándor felesége, Herényi Gothárd Róza megrendelésére Schönhofer Antal pozsonyi orgonaépítő mester építette 1894-ben. A templom mellett található kőkeresztet adományból állították 1891-ben: "Mi, az egyházas-hetyei plébánia egyházi és világi gondnokai ezen alapító okmánnyal elismerjük, hogy az 1891. Évi július 26án Markos István és neje Kiss Rozália, valamint özv. Császár Károlyné szül. Bagoly Eszter, az egyházas-hetyei templom mellé kőkeresztet állítottak és ennek fönntartására 50 o.é. forintot letettek.(...) Tóth Sándor plébános, Pintér Ferentz gondnok."

Jelszóképzés: a két jelszó a pontok sorrendjében egybeírva.

Ládatörténet
2018.02.17. újrarejtve
2018.04.05. újra eltűnt.
2018. július beteg & adoptálható
2019.6.30 Attibati játékostársunk új helyen, új jelszóval javította az az első pontot. Köszönjük. [Admin(Fazék)]
2023.2.26: RékaésAdrián pótolta az első ponton a dobozt (Köszönjük!), ez alapján kereshetőre állítottam. hk