---

A ládába TravelBug nem helyezhető.

---

A láda megközelítése:

Alsóságon a Sági utcáról kanyarodjunk a Hegyi utcára. A végén vegyünk egy balkanyart, majd rögtön egy jobbost. Innen már szépen emelkedik alattunk az aszfalt. A hegy lábánál is lerakhatjuk az autót, vigyázva, nehogy akadályozzuk a buszfordulóban a forgalmat. A kényelmesebbek felmehetnek egészen a Turista-szálló parkolójáig is egy 19% emelkedőn.
 N 47° 13,934' E 17° 7,164' 202 m [GCTsag+parkoló] Érdemes megnézni a kis tanösvényt a parkolóval szemben, mely a környék növény és állatvilágát mutatja be. A parkoló sarkán egy lépcső kezdődik, azon felszuszoghatunk a múzeumig. Kis séta után egy hármas elágazóhoz érünk, amelyen ha balra megyünk, egy szép nagy kanyart írunk le és a mesteri oldalról sétálhatunk fel a hegy platójára, ha jobbra indulunk el, akkor a kráterbe tudunk besétálni, ha felfelé a sárga háromszög jelzésen, akkor a Trianoni kereszt alá jutunk. Innen szép panoráma nyílik a kráterra. Felmászhatunk a két csonka-kúpra is, ahonnan páratlan körpanoráma nyílik Kemenesaljára. Az Eragon c. film forgatásakor a parkoló Turista-szálló felöli részéről építettek egy utat a kráter felé, amin jó idő esetén még a babakocsit is el lehet tolni.

És most egy kis leírás a környékről:
A Ság-hegy
Kialakulása
A Ság-hegy egy 5 millió évvel ezelőtt kitört tűzhányó maradványa. Az aláhulló vulkáni porból keletkező tufarétegekre bazaltkőzetté dermedt láva települt. Ez a fokozatosan pusztuló lávapajzs tanúhegyként őrzi az alsóbb laza képződményeket. A síkságból kiemelkedő kettős csonka kúp lankáján még a pannóniai beltó homokos üledékeit találjuk. A meredekebb lejtőkön a kráterekből kiszórt vulkáni tufa, a függőleges sziklafalakon a bányászkodás után visszamaradt lávapadok és kürtőkitörések tanulmányozhatók.
Legmagasabb csúcsa a Kopasz dombon található magassági pont 291 méterrel emelkedik a tengerszint fölé
Állatvilága
Leginkább a közép-európai elterjedésű fajoknak nyújt otthont. Mintegy 25 csigát és 50 lepkét írtak le a területről. Madárvilága gazdag, számos énekesmadár mellett költ a hegyen a kuvik, a gyöngybagoly, az erdei fülesbagoly, s alkalmanként a vörös vércse is. Madárfajai közül kiemelendő értéket képvisel a néhány éve megtelepedett holló, mely a kráter meredek sziklafalán fészkel. A hegylábi homokbányában évről-évre megjelenik néhány gyurgyalag pár is. A '70-es évek végén még költött néhány pár kövirigó is, de sajnos azóta nem került szem elé.
Növényvilága
A hegy a tájtól elkülönülő önálló flórasziget. Lapos platóját egykor árvalányhajas pusztarét borította, melyre napjainkban néhány szál hegyi- és kunkorgó árvalányhaj, piros kígyószisz és tavaszi hérics emlékeztet. A hegy oldalát ligetes karsztbokorerdő borította, melyből a szőlőművelés és a bányászat alig 1-2 hektárt hagyott. A molyhos tölgy, cser, vadkörte alkotta erdőben található természeti kincsek a tarka nőszirom, a fekete és leánykökörcsin, a nagy ezerjófű, selymes boglárka, s egykor itt élt egy különleges apró páfrány, a pikkelyharaszt is. A sziklakibúvásokon északi és aranyos fodorka, édesgyökerű páfrány, varjúháj-félék és sziklai ternye díszlenek.
Kultúrtörténet
A természetes erődnek is tekinthető képződményen az első állandó telephely Kr.e. 5000 körül alakult ki, amely később virágzó bronzművességet hozott létre. A hegyen már az i.e. III. évezredtől település volt. Ezt régészeti leletek igazolják. Ezeket Lázár Jenő bányatulajdonos a Nemzeti Múzeumnak adta. Kis részük 1978-ban visszakerült. Érdekes tudománytörténeti adalék, hogy 1891-ben báró Eötvös Loránd a Ság-hegy tetején próbálta ki a torziós ingát, melynek révén világhírnévre tett szert. A hegy akkor még szabályos alakja és feltárt geológiai szerkezete révén nem csak a nehézségi erő mérésére volt alkalmas, de az adatok számítással történő ellenőrzésére is. A méréssorozat időpontját egy új tudományág: a gravitációs kéregszerkezeti kutatások születésnapjának tekinthetjük. A kísérlet emlékét bazalt emlékmű őrzi.
A hegy természeti értékeit 1975 óta tájvédelmi körzetként védjük.
A vulkáni képződmények bemutatását 1989 májusában a "Földtani Természetvédelem Napján" átadott tanösvény is segíti.
Borkultúra
A szőlőművelés kezdete a rómaiak idejére nyúlik vissza. Az első írott forrás ugyan csak 1642-ből való, de tárgyi emlék közel egy évszázaddal korábbi akad : egy pincegerendába vésett 1562-es évszám. A szőlőművelés rendjét, a szervezett hegyközösségi életet az 1734-ben
írásba fektetett A sági Hegységnek törvényei szabályozták, amely országosan is párját ritkító jogszabálygyűjtemény. Richard Bright, híres angol orvos és geológus 1815-ben, dunántúli utazásai során fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a hegyen jó bor terem. Az úgynevezett Szív-pincében közjegyzői okirat tanúsítja, hogy a sági nedű Bismarcknak, a legendás német vaskancellárnak is kedvelt itala volt. A hegy levének értékét jelzi, hogy az 1930-as évek végéig a nászéjszakák borát termelő somlói borvidékhez tartott. A hegy termékeny talajú lejtői kiváló minőségű tájjellegű borok termelésére nyújtanak lehetőséget.
Bányászata
A hegy ipari méretű bányászata 1907-ben kezdődött, s ötven évig tartott. Ennek során körülbelül 1,7 millió vagon követ termeltek ki. Közép-Európa legmodernebb bányája saját iparvasúttal, áramfejlesztővel és vízellátással rendelkezett: a vasút- és útépítésre használt, különböző méretű, zúzott kövön túl jelentős mennyiséget hasítottak szegélykőnek, macskakőnek.
Látnivalók
Vulkán Park:
A celldömölki Vulkánház igyekszik közelebb hozni és megértetni a tűzhányók működését. A Felfedezőteremben kicsiknek és nagyoknak is kézzelfogható élményeket kínál, ilyen a vulkán- és gejzírkitörés működtethető modellje, a mini földrengés-szimulátor, vagy a vulkanológusruha.
A Tűzhányóteremben bemutatja a Föld mélyén zajló folyamatokat, a vulkánokat felépítő kőzeteket, a vulkánok formavilágát, Európa legnagyobb vulkánja, az Etna köré csoportosítva.
Kemenes Vulkánpark
Trianoni emlékmű: 1934-ben épült közadakozásból, és az akkor még működő bánya támogatásából. Magyarország legnagyobb ilyen jellegű építménye, 19m magas.
Tervezte: Halászy Jenő.
Tanösvények:
Az első mindjárt a parkolóban található a környék növény és állatfajait mutatja be. A második, a geológiai tanösvény útmutatás a hegy kialakulásáról, jellegzetes geológiai képződményeiről.
Múzeum: A hegyre felvezető út tanösvény mellett találhatjuk, rögtön az első lépcsősor után. /elméleti/ Nyitva tartás: Kedd - Péntek: 10-16 Szombat: 10-14 óráig.

Linktár
Celldömölk honlapja
Mindent Celldömölkről
Mindent Kemenesaljáról
Ság-hegy

Ládatörténelem:
2002.06.16: Tomi elrejti az eredeti ládát
2005.06.13: A láda eltűnt
2005.06.20: A ládát újratelepítettem, bár sokáig a helyén nem maradhat, mert filmforgatás folyik a kráterban.
2005.07.13: A ládát sikerült adoptálnom, átalakítását megkezdtem.
2005.07.25: A leírás megújult, a láda újra kereshető.
2005.11.13: A filmforgatásnak vége, de a díszletek még maradnak.
2006.03.20: A diszleteket lerombolták, elszállították, rekultivációt hajtanak végre a terepen. Ennek ellenére a kráter már nem lesz olyan, mint a forgatás előtt.
2006.07.30: Ládaellenőrzés, ajándékfeltöltés.
2006.08.15: A láda terepszínbe öltözött.
2007.01.07: Gyönyörű napsütés +12C'. Séta Sághegyen, és ládakarbantartás. A rengeteg szemét mellett találtunk egy TB. is! Elhoztuk.
2008.04.05: A láda eltűnt.
2008.04.13: A láda pótolva.
2008.09.07: dr iz elvitte a ládát.
2008.10.02: láda pótolva.
2009.05.09: A ládát ismét elvitték. Komolyabb átalakítást hajtunk végre a ládán, és függetlenítjük a .com-tól
2009.06.14: Új láda kihelyezve, ezen a koordinátán csak a Magyar oldalon van bejelentve.
2009.10.04: Sajnos a láda megint eltűnt. pótlás hamarosan.
2009.10.18: A láda újra kereshető. Sírva könyörgök: rejtsétek vissza rendesen a ládát!!!!
2015.12.06: Új láda, új logbook kihelyezve, ajándékkal feltöltve.