Az utolsó logok alapján ezt a területet is birtokba vették a migránsok és embercsempészek. A ládának ugyan nincs baja, de a biztonság érdekében inkább betegre állítom (illeltve megfontolom az ideiglenes (végleges?) megszűntetést is. Semmiképp nem szeretném, ha valaki rosszkor lenne rossz helyen. :(

Röviden
A láda egy 7 cm átmérőjű, 10 cm magas lekváros üveg. Kérem, hogy a logokban és a hozzájuk csatolt fotókon ne utaljatok a rejtés jellegére, illetve figyeljetek a precíz visszarejtésre! A geocaching.com-on csak az logoljon "found it"-ot, aki 2014.06.21. után találta meg a ládát. Köszönöm!


Megközelítés
Gyalogosan:
a, végig a sárga sáv , majd háromszög jelzéseken a toronyig:
- Öttömös központjából (koord): 3800 m, átlagos menetidő 57 perc. Innen indulva útba esik a GCMLe geoláda is.
- A Back-kápolnától, mely az 55-ös főút melletti pihenőhelynél áll (GCpihi): 3900 m, átlagos menetidő 58 perc.

b, rövidebb séta a kiindulópontoktól a fenti turistautakon a toronyig:
- Öttömös felől:  N 46° 16,086' E 19° 41,851' 121 m [GCbuhe+parkoló] 1300 m, átlagos menetidő 19 perc.
- A Back-kápolna felől:  N 46° 15,279' E 19° 42,611' 116 m [GCbuhe+parkoló] 1100 m, átlagos menetidő 16 perc.

Autóval:
Átlagos utcai autókkal a gyalogos megközelítés "b" pontjában jelzett "kiindulópontokig" nagyobb kockázat nélkül el lehet jutni, ahol 1-2 autó parkolására van lehetőség. Az olykor mély homok miatt ennél tovább menni terepjárásra nem alkalmas járművel nem ajánlott!
- Öttömös felől érkezve a fordulópontnál  N 46° 16,327' E 19° 42,075' 121 m [GCbuhe+letérés] az Öttömös-Ruzsa országútról letérve kb. 500 méterre van a parkolásra alkalmas hely.
- Az 55-ös főút felől a kék négyzet turistautat követve  N 46° 14,340' E 19° 42,687' 112 m [GCbuhe+letérés] a letérési ponttól 1800 méterre van a parkolásra alkalmas hely.

Csongrád megye legmagasabb pontjára invitálom a ládászokat ezzel a rejtéssel. Szerencsére nem kell nagy emelkedőre számítani, hiszen egy kb. 10-12 m magas dombot kell csak megmászni. Még a megye (és egyben az ország) legmélyebben fekvő pontjához képest is csak alig 50 m a hegy csúcsáig leküzdendő szintkülönbség, ami figyelembe véve annak közel 50 km-es távolságát, mindenki számára egyértelművé teszi, hogy itt bizony tényleg az Alföldön jár a ládavadász. Míg az Öttömös felől indulók az út nagyobb részét erdei földutakon tehetik meg, addig a másik irányból érkezőknek inkább puszta jut, szép alföldi panorámával. Fenn a "hegyen" egy 1981-ben emelt, 6 emeletes, 25 betongyűrűből álló, 26 méter magas geodéziai mérőtorony áll, mely a láda elhelyezésekor ünnepelte 30. születésnapját.  N 46° 15,778' E 19° 42,652' 130 m [GCbuhe+mérőtorony] Magasságát tekintve a legnagyobbak közé tartozik, kicsivel magasabb az egyik legismertebb ilyen objektumnál, a csóványosi toronynál. Bár a toronyba TILOS FELMENNI, a helyet elég sokan felkeresik. Emiatt a láda mintegy 200 méterrel távolabb várja a megtalálókat. A láda környékén erdei aljnövényzetre kell számítani! Csalán vagy durva bozót ugyan nincs, de túraruházat viselete indokolt.

A rejtés célja
A Portyázások Csongrád megye jellemző földrajzi pontjaira című jelvényszerző túramozgalom népszerűsítése, melyet a Csongrád Megyei Természetbarát Szövetség, a hasonló nevű országos túramozgalom - Portyázások Magyarország jellemző földrajzi pontjaira - 20. születésnapjának tiszteletére 2005-ben alapított meg. A névadó országos túramozgalom kiírása itt olvasható (MTSz honlap), az igazoló füzet pedig innen tölthető le.

A "Portyázások Csongrád megye jellemző földrajzi pontjaira" túramozgalom más bélyegzőhelyeinél levő geoládák:
- Csongrád megye legmélyebb pontja ( GCmely )
- Csongrád megye középpontja ( GCPTRS )
- Tisza-Maros torkolat ( GCMRDL )

A Csongrád Megyei Természetbarát Szövetség egyéb jelvényszerző túramozgalmainak leírása itt olvasható.

A geodéziai mérőtornyokról
Ezeket az objektumokat 1974 és 1984 közt emelték országszerte. Az Egységes Országos Vízszintes Alappont hálózat (EOVA) részét képezik. Jelenleg 111 ilyen vasbeton torony áll az országban, magasságuk változó (8-30 m), átmérőjük egységesen 3,5 m. A legalacsonyabb magasságon elhelyezett torony a Szegvár melletti Balástya-halmon álló torony (85 m tszf. magasság), a legmagasabban pedig a Csóványosra épített (938 m) található.

A geodéziai mérőtornyokat elsősorban az akkori vízszintes alappont hálózat elsőrendű pontjai fölé emelték. Egyrészt azért, mert messziről irányozhatóak és így nagyban megkönnyítették a hosszúoldalú sokszögelés kivitelezését, másfelől jó pontvédelemet is jelentettek. A Bukor-hegyen álló, 26-4001 nyilvántartási számot viselő torony is elsőrendű háromszögelési pontot jelöl. A tornyok kisebbi része - szám szerint kevesebb mint 20 - harmadrendű pontra épült, sőt egy negyedrendű pont, a soproni Nádor-magaslat is kapott tornyot. (megj.: Magyarországon nincs másodrendű ponthálózat, mert a II. világháború után csak a harmadrendű pontsűrűségnek megfelelő hálózatot építették ki.)

A mérőtornyok ma már egyre inkább tekinthetők egyfajta ipari műemléknek, hiszen a korszerű mérési technikák elterjedésével jóval ritkábban használják őket földmérési, térképészeti célra, mint korábban. Sajnos azonban ezt az értéküket egyelőre még nem tudják kamatoztatni. Így ahelyett, hogy kilátóként sok-sok turistát megörvendeztetnének és esetleg egy tájékoztató tábla segítségével megismertetnék őket a földmérés és a térképészet történetének rájuk vonatkozó szeletével, őrizetlenül állnak és pusztulnak. Sokukból fémtolvajok hordták el a vasból készült alkotóelemeket (ajtó, létrák, padlólemezek). A megrongált, karbantartatlan építmények jelentős balesetveszélyt jelentenek! A tornyok mindegyikén felirat hívja fel a figyelmet arra, hogy felmenni tilos és életveszélyes!

Források:
1. Bigjoe geotorony oldala
2. Wikipédia mérőtornyok és földmérési alappont.
3. Fonte - személyes kommunikáció