WAP: 4 pontos városi séta
1 Csodarabbi sírja: évszám 1 méteren,
2 Zemplén Levéltára: A "munkahelyére siető levéltáros" kezében lévő könyv címe két szavának kezdőbetűje,
3 Kossuth Gimnázium: legnagyobb évszám,
4 Börtönmúzeum: egyetlen 3 betűs szó az emléktáblán,
TB-t még nem fogad.
WEB
A ládába TravelBug NEM helyezhető.
2014.08.02-án a második jelszórészlet módosítva, az előző eltűnése miatt!
Sátoraljaújhely ma az ország egyik legészakibb városa. A zempléni táj központja, mely szerencsésen megőrizte tiszta levegőjét, és természeti környezetét. A fölötte magasodó hegyek vulkáni eredetűek, formájukat az idelátogatók az olaszországi Vezúvéhoz hasonlítják, a városközpont pedig mindmáig megőrizte a felvidéki kisvárosok jellegzetes hangulatát.
Megközelítés:
Miskolc felől a 37-es úton a
N 48° 22,793' E 21° 38,741' [GCsjhs+egyenesen]), pontban egyenesen továbbhaladva eljuthatunk a déli parkolóhoz (
N 48° 23,298' E 21° 39,285' [GCsjhs+Déli parkoló]), vagy végig a 37-es úton haladva a
N 48° 24,761' E 21° 38,900' [GCsjhs+Centrum felé] pontban levő körforgalomnál a Centrum jelzést követve eljuthatunk az északi parkolóig
N 48° 23,937' E 21° 39,244' [GCsjhs+Északi parkoló] .
A csodarabbi sírja
N 48° 23,306' E 21° 39,298' [GCsjhs-1]
Sátoraljaújhely két zsidótemetője közül a régebbi a város délnyugati bejáratánál fekszik. Több mint másfél évszázada zarándokok sokasága keresi fel a magyarországi haszidizmus megalapítójának, Móse Teitelbaum rabbinak a sírját, amelyet egy régi, de 1980-ban átépített és modern építészeti köntösbe öltöztetett ohel ("sátor", sírépítmény) rejt. Közismert történet keringett róla, hogy újhelyi gimnazista korában meggyógyította és megáldotta Kossuth Lajost és egyúttal megjövendölte fényes politikai karrierjét is: "Te leszel a néped zászlóhordozója".
Bejelentkezéssel látogatható. Telefonszám: 70/387-9737
Jelszórészlet: Évszám az 1 m magas fémobjektumon
Zemplén Levéltára
N 48° 23,785' E 21° 39,343' [GCsjhs-2]
Zemplén vármegye archívuma az 1754 és 1768 között felépült megyeháza északi szárnyának emeletén kapott elhelyezést. Az addig összegyűjtött anyagot előbb két teremben, a korízlésének megfelelő, barokk szekrényekben rendezték el, alul három soros, hajlított fiókokban, felül hat soros nyitott, később számmal ellátott polcokon. Kazinczy Ferenc kezdeményezésére, aki 1815-től haláláig, 16 éven át volt a levéltár munkatársa, jóval halála után, 1844-ben újabb három teremmel bővítették a levéltári részt, s az öt termet egybenyitották. Ma is ezekben őrzik a megye teljes feudális iratanyagát 1273-tól 1849-ig. Az egész falfelületet kitöltő, impozáns szekrénysorok Speck József újhelyi asztalosmester remek munkáját dicsérik, s a viaszosvászon-takarókkal ellátott, számozott polcok, a vasablakok, a vasajtók látványnak is szépek, az országban egyedülállóan idézik a 18-19. sz.-i levéltárak hangulatát. A 20. század elejétől a földszinten nyitottak újabb termeket a gyarapodó iratállomány számára. A jelenlegi raktárhálózat 1974-ben alakult ki, s most 14 teremben őrzik a történeti Zemplén vármegye teljes írásos múltját 1950-ig, amíg a a vármegye közgazdasági egységként működött.
A levéltár logikai rendjét Szirmay Antal levéltárnok, híres történetíró alakította ki, majd jeles utódai között látjuk Kazinczy Ferenc költőt, aki a levéltárat a magyar szellemi élet központjává tette. Ők ketten alakították ki a a Szirmay-Kazinczy-féle históriai iratok gyűjteményét, amely a levéltárnak legérdekesebb, legtöbbet kutatott része; benne császárok, királyok, főméltóságok, főkapitányok, hadvezérek leveleivel. A polcokon különféle bizottmányi, adószedői, nemességi, koleralázadási iratok, összeírások sorakoznak, s itt találhatók Bocskai , Bethlen, a Rákócziak szabadságmozgalmainak, a reformkor jeles alakjainak, köztük Kossuth Lajosnak a politikai, gazdasági küzdelmeit tanúsító iratai, a kultúrának és a mindennapi életnek a dokumentumai.
A fióklevéltár I. emeleti barokk-klasszicista levéltári termei (az ún. Archívum) a levéltári szakmai munka mellett kiállítási, idegenforgalmi célokat is szolgálnak.
Az érdeklődő látogatók hétfőtől-csütörtökig 8-16 óráig, pénteken 8-12 óráig tekinthetik meg. A látogatók csak szakalkalmazott kíséretében járhatják be az Archívumot, a berendezési tárgyak és iratokhoz nem nyúlhatnak hozzá.
A látogatási idő alatt az utolsó csoportok hétfőtől-csütörtökig 15:15 órakor, pénteken 11:15 órakor indulnak.
Jelszórészlet: A "munkahelyére siető levéltáros" kezében lévő könyv címe két szavának kezdőbetűje,
Én bejelentés nélkül érkeztem, gond nélkül beengedtek és príma vezetésben volt részem. Látogatási szándékot javasolt a látogatás előtt legalább egy nappal előzetesen jelezni a Sátoraljaújhelyi Fióklevéltár alábbi elérhetőségén:
3980 Sátoraljaújhely, Kossuth tér 5.
Tel/fax: (47) 521-087
Kossuth Lajos Gimnázium
N 48° 24,034' E 21° 39,414' [GCsjhs-3]
Sátoraljaújhelyen, a Deák Ferenc-, Vörösmarty- és a Móricz Zsigmond utcák keretezte területen fekszik a Kossuth Lajos Gimnázium nagy múltú, reprezentatív épületegyüttese. Az iskola története II. József korába, 1789-ig nyúlik vissza, jogelődjét ekkor alapította meg a piarista rend. A rendház oktatási tevékenysége előtt már az 1600-as évek derekától is volt a városnak iskolája, melyet a pálosok vezettek, ahol írás, olvasás és számolás mellett hitoktatás folyt.
A XIX. század végére az épület kinőtte falait, az első bővítéseit 1893-ban kezdték, amikor a mai Vörösmarty utcánál lévő épületszárny épült meg. A századforduló után az eredeti épületet lebontották, minek helyére húzták fel a gimnázium keleti szárnyát, és ezzel egy időben a nyugati traktust négy tanteremmel bővítették.
A II. Világháború alatt erősen megrongálódott épület felújítása után 1945-től kegyesrendi római katolikus fiúiskolaként funkcionált. 1964-ben újabb építkezés vette kezdetét, ekkor alakították ki a Móricz Zsigmond utcai iskolatraktust.
A gimnázium épülete mellett áll az 1261-ben épült kolostorépület, melyet 1992-ben csatoltak az iskolához, ma piarista kollégiumként működik.
A Kossuth Lajos Gimnáziumnak olyan jeles személyiségek voltak tanulói, mint Kossuth Lajos, Trefort Ágoston, Andrássy Gyula.
Jelszó: a három márvány emléktáblán szereplő legnagyobb évszám.
Börtön Múzeum
N 48° 24,020' E 21° 39,204' [GCsjhs-4]
A Magyar Büntetés-végrehajtás Múzeumának Kiállítóhelye, mint Magyarország egyetlen Börtönmúzeuma 2007. március 6-án került megnyitásra. A kiállított tárgyak, képek, információk szemléltetik a szabadságvesztés büntetés kialakulását és mai jellemzőit, valamint a jelenkori büntetés-végrehajtási szervezet működését. Az itt összegyűjtött anyagok közel tudományos hűséggel tükrözik azt a fejlődést, amit az emberiség elsősorban Magyarországon és Európában - a korai halál- és testi büntetések alkalmazásától a szabadságvesztés uralkodóvá válásáig megtett. A tárlat középpontjában a szabadságvesztés és az ahhoz kapcsolódó tárgyi és írásos emlékek, szakmatörténeti ismeretek bemutatása áll. A kiállítás egyben büntetés-végrehajtási emlékhely is, amely érzékeltetni kívánja a börtönökben dolgozók felelősségteljes munkáját, e különös szakma jellemzőit. A kiállítás - a fentiek megismerése mellett - aktív és hatékony eszköze lehet a bűnözés, bűnismétlés megelőzéséhez.
A börtön falán a múzeum bejáratától nem messze Lindenberger Lajos emléktábla található, aki az 1944. március 22-i Sátoraljaújhelyi börtönlázadás után személyes közbelépésével megakadályozta a német egység vezetője által tervezett összes fogvatartott kivégzését
Jelszórészlet: az emléktábla egyetlen 3 betűs szava.
Nyitva:
Kedd - péntek: 8.30-16.00
Szombat: 8.30-13.30
Vasárnap, hétfő: zárva
május 1 - szeptember 30.:
Kedd, csütörtök, péntek, szombat: 10.00-18.00
Szerda: 10.00-16.00
Vasárnap: 10.00-15.00
Hétfőn zárva.
Jegyárak:
Felnőtt: 500 Ft
Nyugdíjas, diák: 200 Ft
Kedves Kesserek!
Átalakítottuk a találatot virtuálissá, mert a láda helyén építkezés folyik, így a láda nélküli 4 pontot kell megkeresni és az így adódó jelszóval lehet logolni.
Források:
http://www.satoraljaujhely.hu,
http://satoraljaujhely.varosom.hu
http://www.or-zse.hu/resp/szlukovinyi/szlukovnyiki-csodarabbik2007.htm
Ládakarbantartások:
2011.07.10 Üzemeltetésre átadva adrivik-nek
2012.03.13 Építkezés miatt ideiglenesen átalakítva virtuálissá!
