Wap
2 pontos multi, Szárligeten a Hosszú-hegyen
1. pont:
a koordinátán található fémpöttyök száma, betűvel
N 47°30,717' E 18°29,379' 320 m
2. pont:
a láda szikla oltalmában, "egyesületi láda" (pótolta V_Gábor - köszönjük szépen!)
N 47°30,517' E 18°29,596' 300 m
Toll legyen nálad!
betérés az erdőbe:
N47 30.922 E18 29.487 278 m
vagy
N47 30.496 E18 29.791 250 m
pótjelszó: (nincs)
------------------------------------------------------------------
A ládába TravelBug nem helyezhető.
Könnyed kirándulásra hívlak titeket a Vértes csücskébe, egy kevésbé látogatott
hegyre. Kalandos ösvényeken juthatsz a csúcsra, ahol egy csapást követve tudod begyűjteni a két pontot, közben remek kilátással.
A kör 2,6 km.
(1,4km hegyen+1,2km a két parkoló között a faluban)
A láda ötletét a térségben való tekerések adták.
A dobozt egy kevésbé forgalmas, de annál izgalmasabb helyen rejtettem el.
Ha autóval érkeztek az ösvény mindkét végén tudtok parkolni.
N 47° 30,964' E 18° 29,495' 260 m [GCszlg+parkoló-1]
N 47° 30,504' E 18° 29,803' 240 m [GCszlg+parkoló-2]
Ha a
MÁV-ot veszitek igénybe, a parkolók akkor is jó kiindulópontok lehetnek, noha minden ösvény csúcsra visz ;)
Bringával is lehet közelíteni, de többet lesz vállon mint talajon :)
segédpontok
N 47° 30,922' E 18° 29,487' 278 m [GCszlg+erdő-1]
N 47° 30,496' E 18° 29,791' 250 m [GCszlg+erdő-2]
1. pont: fémpöttyök száma, betűvel
N 47° 30,717' E 18° 29,379' 320 m [GCszlg-1]
2. pont: a láda, szikla oltalmában 14x3 cm-es
"egyesületi pótládát" keress!
N 47° 30,517' E 18° 29,596' 300 m [GCszlg-2]
Toll legyen nálad!
Szárligetről
E térség ősidők óta lakott, kelták, rómaiak, hunok éltek ezen a helyen.
Az 1900-as évek elején a település mai területét felparcellázták és rokkant-nyugdíjasoknak, tisztviselőknek értékesítették. Kedvezményes lakásépítési kölcsönnel is támogatták a letelepedőket. A települést 1930-ig Rokkanttelepnek nevezték, 1945-ig Szár-Újtelepnek vagy Újszárnak, 1971-ig Szár II-nek, majd hivatalosan 1971-től Szárligetnek.
Szárliget 1984. január 1-jével alakult önálló községgé Szártól elválva de közös tanácsot fenntartva vele és Újbarokkal, majd 1989-ben önálló tanácsot alakíthatott.
A községben egyetlen ipari vállalkozás a fatelep, mely kb. 20 főt foglalkoztat. A rossz minőségű, köves, nehezen művelhető talaj és a domborzatból adódó hűvösebb éghajlat miatt a falu határában kevés a mezőgazdasági művelésre alkalmas földterület, ezért termelőszövetkezet a községben nem működött. Az itt élők többsége Tatabányán, Bicskén és Budapesten dolgozott ingázóként, emiatt a rendszerváltást követően a munkanélküliség súlyosan érintette a falu lakosságát.
A község rendelkezik villany-, víz- és gázvezetékkel, szennyvízcsatornával, vezetékes telefonhálózattal, kábeltévé-hálózattal. Az utcák 75%-a aszfaltozott, a többi murvázott. A községben óvoda és általános iskola is működik. A közeli városok (Tatabánya és Bicske) felé jó a közlekedés autóbusszal, vasúton és gépkocsival is. Fekvése, tiszta levegője, jó minőségű ivóvize alkalmassá tenné a gyógyturizmus és a wellness-turizmus fejlesztésére.
Szárliget lakói többször kezdeményezték a község Komárom-Esztergom megyéhez történő átcsatolását, amire végül 1999-ben került sor.
[forrás:wikipédia]
Szárliget címere