WAP:
egy nagyobb bokorcsoportban keressétek. Célszerű nem a túrista útról egyenesen megközelíteni, hanem az északi oldalról kis kerülővel.

---

A ládába TravelBug helyezhető.

Az Észak-Magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 14826-6/2010. ügyiratszámú határozatában a geoláda elhelyezését, illetve a felkeresés mértékéig a védett, fokozottan védett területen tartózkodást engedélyezte.

---

A Baradla barlang hazánk legnagyobb, legszebb és legtöbbet látogatott barlangja. A barlang feletti kilátóból áttekinthető az aggteleki vidék jellemző karsztos dombvidéke. További képek.. (teljes oldalon csak)
In English

Megközelítés
AUTÓ: a 26-os útról Putnok belsejében érdemes északnak kanyarodni (Mohos tavak mellett megy el), majd Ragálynál Trizs, VÁM-ZOLL felé. Innen 9km. A falu alőtt (D ről jövet) ki lesz táblázva, az Aggteleki barlangbejáratnál érdemes parkolni.


A vöröstói bejárat:


VONAT: előszőr a Jósvafő vonatállomásig, majd busszal onnan Aggtelek községig, és onnan gyalog ha a busz nem visz el bejáratig.

A parkolótól mindkét megközelítés esetén (autó, gyalog) a jelzésen kell menni kb 1km-t.

Nyitvatartás:
Jegypénztár: 8:00 - 16:00
Aggtelek Tf.: 48/503-003
Jósvafő Tf.: 48/506-009
Vörös-tó Tf.: 48/350-048; 48/350-037
Jegykiadás: Aggteleken 15:00-ig,
Vörös-tónál 14:00-ig

Főszezon (ápr.1. - szept.30):
Aggteleken: 8:30 - 19:00
Vörös-tónál és Jósvafőn: 9:00 - 19:00

téli szezon (okt.1.- márc.31.:
Aggteleken: 8:30 - 19:00
Vörös-tónál és Jósvafőn: 9:00 - 19:00

Túrák
Naponta indulók:
Aggteleki rövidtúra: 1 óra, 1km, 2200Ft/fő, 1300Ft/fő kedv., indulások:
Április 1. - Szeptember 30. között:
10h, 12h, 13h, 15h, 17h (10 fő felett önálló túra, hangversenyterem is).
Július 1. - Augusztus 31. között:
10h, 11h, 12, 13h, 14h, 15h, 17h (10 fő felett önálló túra, hangversenyterem is).
Január 1. . Március 31. között:
10h, 11:30h, 13h, 15h

Jósvafői rövidtúra: 1.4km, 1óra, 2000Ft/fő, 1200Ft/fő kedv.indulások:
Április 1. - Szeptember 30. között:
11h, 14h, tél: 10h,15h, 10 fő felett önálló túra, óriások terme is.
Január 1. - Március 31. között:
14h

Vörös-tói középtúra: 2.3km, 100 perc, 2500Ft/fő, 1500Ft/fő kedv.,
Április 1.- Szeptember 30. között: 10h, 12h, 14h, 16h
Július 1.- Aug.31. között: 10h, 11h, 12, 13h, 14h, 16h
Január 1. - Március 31. között: 10h, 12h, 14h

A túra a barlang vörös-tói bejáratánál indul és a jósvafői kijáratánál ér véget. A túra résztvevőit a kijárattól az Igazgatóság járművei szállítják vissza a vörös-tói bejárathoz, amelynek díját a belépőjegy ára tartalmazza.

Árak, kedvezmények

Előzetes bejelentkezéssel induló kalandtúrák:

Baradla-barlang hosszútúra: 4-5óra, 7km, 5000Ft/fő, 3000 Ft/fő kedv.
Aggtelekről indul, majd Vöröstói túra, nincs végig kiépítve, lámpát biztosítanak, min 10év. Indulás: 9h, ny min 10 db, tél min 5 db belépővel.

Retek ág: 7óra, 9km, 6000Ft/fő,Aggtelekről indul, Retek ág, majd Vöröstói túra, nincs végig kiépítve, vizes, lámpát biztosítanak, min 14év.
Két héttel előre kell jelentkezni.

Az öltözködéshez: a barlangban az állandó hőmérséklet +10C.

Rejtek:
Az eredeti rejtekhelyen az engedély miatt nem lehetett változtatni, ezért van messze. A rejtekhelytől jól körbe lehet látni a barlang elhelyezkedését. A rejtéshez a sziklafal mellett, a kilátóba vezető úton kell fölsétálni, majd követni a gpst, és a -et. Kényelmes sétával 1 óra oda vissza, a láda a bejárattól 650m re van, egy nagyobb bokorcsoportban. Készüljünk fel, hogy elég sok lépcsőt meg kell mászni a Baradla tetőig. A rejtekben az ajándékoknak egy külön kisebb doboz is el van helyezve.
A doboz mérete 20x15x5cm.
A Szilicei jégbarlang gyalog 8.3km odafelé..

kéktúra pecsételőhely:
Aggtelek
Jósvafő

Szállás (kb. 1500Ft/fő/éj, legolcsóbbak)
-Aggtelek - Normál Baradla kemping (a túrista szállás)
-Aggtelek -Bence Apartman ház
-Jósvafő - Tengerszem Szálló és Oktatási Központ
-Jósvafő - Garan Vendégház

Láda Történet:
A környéket georgejj, alias Főtérképész hintette be geoládával nagy mennyiségben, még pár évvel ezelőtt. A láda azóta köszöni szépen megvan, nem sokan jártak errefelé.
2003 ban az ANP beszedette az összes geoládát, mivel nem volt rájuk engedély kérve.
2004 ben megszületett az engedély, majd átruházódott személyemre.
2005 hála (óriási köszönet!) kl nek, az általam átadott geoládát kihelyezték, innentől kereshetővé vált.
2017.04.01. Berian kicserélte a ládát, köszönet érte
2018.04.01-én adoptáltam a ládát. A rejtő fáradozását köszönöm az alapos munkáért mellyel időtálló ládalapot készített. A tartalma megmarad, csak ahol szükséges ott fogok aktualizálni (Berián).
2018.04.02. Ládakarbantartás keretében a ládának egy biztonságos fészek készült, mely időtálló.
2018.09.02. Ládakarbantartás.
2020.12.05. Ládakarbantartás. A rejtek megközelíthetőbbé tétele.

Linkek
Aggteleki NP
Általános tájékoztató
Baradla - kialakulás
ANP barlangjai
Kordos : Mo. barlangjai
Baradla csoport képek

Barlangjáró tanfolyamok
Barlángász segédanyagok
Kötéltechnika

az az érzésem nehezen tudnék jobb, és bővebb web tájékoztatást összeszedni erről.. :) @david
------------------------------------------------------------------

Baradla - Domicai barlang rendszer
Kataszteri szám: 5430/1
Hossz: 23916m (5.6km SLO)
Mélység: 116m
Védettség kezdete: 1982

Mo. leghosszabb barlangja.
Aggtelek határában a település jelképévé vált hatalmas,messzirol látható, 51 m magas sziklafal rejti a Baradla-barlangot.

A Baradláról - a név feltehetően szláv eredetű, s a sziklaszirtet jelentő bradlo szóból származik -

A barlang természetes bejárata ősidők óta nyitott, ott az újkokor embere is menedéket talált. Az ásatások során elokerült több ezer lelet legnagyobb része a csiszolt kokorból való. A nagymennyiségu töredék mellett számos ép, a bükki kultúrához tartozó vonaldíszes cserépedény került a felszínre. A hat-hétezer évvel ezelott élt ember vékony falú, formás edényeit kézzel, korong nélkül készítette és párhuzamos vonalakkal díszítette. Számos lelet került elo a késobbi idokbol is, így a korai vaskorból, valamint a tatárjárás idejébol.

A barlang elso írásos említése 1549-bol származik, elso felmérését 1794-ben Sartory József végezte el. 1825-ig csak 1,8 km hosszban volt ismert. Ezt ábrázolja, a Raisz Keresztély, Gömör vármegye földméroje által 1802-ben készített térkép. Ez a barlang elso, nyomtatásban is megjelent rajza. A barlang mintegy 5 km-es foágát 1825-ben Vass Imre mérnök tárta fel, aki az addigi végpontot jelento Vaskapu vizén áthatolt (Vass már 1821-ben megpróbált áthatolni a Vaskapun, azonban a magas vízállás ebben meggátolta, és meg kellett elégednie azzal a megjegyzéssel, amelyet az oldalfalra írt: "1821-ben eddig, és nem tovább Vass Imre")
A barlangról és a felszínrol pontos térképet és leírást készített, mely munka, 1831-ben jelent meg magyar, majd német nyelven. A barlanglátogatás megkönnyítése érdekében az elso kiépítést József Nádor látogatása alkalmával, 1806-ban végezték el. 1890-ben a Vörös-tónál mesterséges kijáratot létesítettek. (a Vörös-tó a körülötte lévő, vas-oxiddal színezett, élénkvörös terra rossa talajról kapta nevét). A közel 100 évig végpontot jelento Színpad folytatásában 1922-ben 500 m új szakaszt tártak fel, melyre 1927-28-ban Jósvafo felöl mesterséges tárót hajtottak.

A Baradla és a Domica kapcsolatát, a Styx-patak szifonjain áthatolva, 1932-ben sikerült bebizonyítani. Jelenleg a két barlangot a föld alatt elhelyezett határrács választja el. A látogatók számára megnyitott szakaszokba a villanyvilágítást 1935-ben vezették be. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt 1995-ben a Világörökség (UNESCO) részévé nyilvánították.

A különleges Baradla Közép-Európa legnagyobb barlangrendszere. Mintegy 24 kilométer hosszúságú, ebből 5,6 kilométer nyúlik át Szlovákiába. Az Aggtelek és Jósvafő községek között húzódó főág 6,6 kilométer hosszú, átlagosan 10 méter széles, 7-8 méter magas, néhány helyen hatalmas teremmé szélesedik. A járatokat változatos színu és formájú, egyedülálló látványt nyújtó cseppkooszlopok, -lefolyások és -zászlók, valamint függo- és álló cseppkövek díszítik. A legnagyobb állócseppko, a 18 m magas Csillagvizsgáló a jósvafoi szakaszban található. A főághoz több mellékág csatlakozik, legjelentősebb a Domica-barlang, a Hangverseny-teremből induló Styx-ág (2,6 kilométer), a Retek-ág (3,8 kilométer), a Törökmecset-ág (1 kilométer), valamint a Róka-ág (484 méter).
A Baradla termeit, folyosóit, járatait kiállítási tárgyakként borítják a változatos, álló, függő és oszlopként emelkedő cseppkőfigurák. Például az Óriások termének cseppkőképződményein kívül a méretei is lenyűgözőek: hossza 125, szélessége 55, magassága 30 méter.

Az Aggtelek határában fekvo Acheron víznyelobol eredo Acheron, valamint a Domica felol érkezo Styx-patakok egyesült vize ma már csak árvizek idején folyik végig a foágon, s jut a barlangi víznyelokon át, a 30-40 m-rel mélyebben húzódó Alsó-barlangokba. Egymástól függetlenül két alsó szint létezése ismert, melyek közül az ún. Rövid-Alsó-barlang ba az összefüggo szifonok leszívásával kb.1 km hosszban sikerült behatolni.

A Baradla-barlang nagy része a mintegy 230 millió évvel ezelőtt keletkezett középső triász korú, úgynevezett wettersteini és steinalmi világosszürke mészkőben, a jósvafői szakasz pedig fekete-sötétszürke gutensteini mészkőben alakult ki a felszínről a mélybe jutó vizek oldó és koptató munkájának eredményeként.

A barlangfolyosók idoszakos vízfolyásai barlangi víznyelokön át a Jósva forráscsoportba jutnak. Az oldalfalakat a kipreparálódott osmaradványokon kívül (mészalgák, crinoideák, csigák, brachiopodák, ammoniteszek) elsosorban kagylós oldásformák, eróziós és korróziós színlok, sík fotefelszínek jellemzik. A járatok talpán jelentos patakhordalék - agyag, homok, kavics - halmozódott fel, helyenként az oldalfalakon tanúfalakban is fellelhetok. A járat egyes szakaszai jelentos régészeti tárgyi emlékeket szolgáltattak, ritkán osállati csontmaradványok (barlangi medve, hiéna) is elokerültek.

Szinte hihetetlenül hangzik, de közel 500 barlanglakó és barlangkedvelő állatfaj számára nyújtanak a cseppkőbarlangok életteret vagy menedéket. Az egyszerű túrista talán csak egy-egy denevérrel találkozik (a 28 európai denevérfajból 21 található meg ezen a vidéken

Az Aggteleki Nemzeti Park barlangjainak legáltalánosabb veszélyeztető tényezője a barlangjárás (képződmények szennyeződése, elpusztulása). Az Aggteleki-karszt területén 262 barlang van nyilvántartva. Itt található a Béke, Kossuth, Vass Imre, Meteor, Szabadság, Rejtek zsomboly, Rákóczi, Földvári, Vecsembüki zsomboly, Almási Zs, Baglyok szakadéka.

1985 óta az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság üzemelteti hazánk legnagyobb idegenforgalmi barlangját, mely évente közel 200 000 látogatót fogad.