WAP
Az fejlécben megadott koordinátán keresd a jelszót!

---

A ládába TravelBug nem helyezhető.

---

Egy rég elfeledett, de a múltban sok ember számára jelentőségteljes helyet és annak történetét szeretném bemutatni nektek, a volt SZÉKESFEHÉRVÁRI-SÓSTÓI REPÜLŐTERET. Sajnos mára már nyoma sincs az egykori komplexumnak, csak egy emlékmű sejteti velünk a hely múltját.

Székesfehérvár belterületén, Vásárhelyi út mentén, a volt Ikarus gyár környékén található a láda.

Ajánlott parkoló  N 47° 9,430' E 18° 24,420' 118 m [GCSREP+parkoló]
Megközelíthető a helyi járatos 11-es és 11A-s busszal.

A láda eredetileg egy két állomásos multi volt, melynek első pontja, egy kiállítás, mely Székesfehérvár repüléstörténetét mutatja be.
Mivel az első 104 megtaláló közül senki sem ment be a kiállításra, úgy döntöttem a multit átalakítom virtuális ládává, mely az emlékműnél található.
A kiállítást továbbra is javaslom látogatásra, tökéletesen kiegészíti a repülőtér történetét. Lásd alább!

A repülőtér története
1916. augusztus 2-án a hadügyi kormányzat megbízottai jelentek meg a helyi polgármesternél és közölték, hogy a közeljövőben, a város határában katonai objektum fog létesülni.
A székesfehérvári Sóstón kaszárnyákat, hozzátartozó létesítményeket és hidrogéngázgyárat kezdtek el építeni, a léghajós egység létszámát pedig 450 főben határozták meg. 1917 őszére már huszonegy épület, legénységi szállás, elektromos erőmű, műhely, hangár, raktárak, konyha, fürdő, étkező helyiség, hidrogéngázgyár állt.
Az első világháború alatt Sóstón fogolytábort rendeztek be, akkor építették ki a vasúti sínpárokat, melyek még 1935-ben is megvoltak, a kiépített repülőtér szélén.
Tulajdonképpeni működését 1917 őszén kezdte meg az objektum. A háború végére a 27 léggömbös osztály egyike volt a Sóstói, ahol alkatrész hiány miatt 1919-ig repülőanyag szertárként ás repülőtelepként működött illetve kettő darab léggömböt tároltak a területén. A repülőtér használható állapotban volt, a műszaki feltételek is adottak voltak.
1919 és 1926 között repülő anyag szertár és gépműhelyként funkcionált illetve az első világháború után a megszállás elől menekült gépeket is ide telepítették.
Az 1920. február 11-én létrejött Magyar Aeroforgalmi RT. (MAEFORT) kettő repülő századot működtetett, 25 darab vadászgéppel, és a szertárt is fenntartotta. Sóstó 1921-ben vált végleg a magyar repülés ipari bázisává.
A Sóstói Repülőgépjavitó Üzem volt az egyedüli az első világháború óta, amely kis szériában, új repülőgépeket állított elő. Központi Repülőgépjavitó Üzemként 1926 márciusa óta működött. A húszas évek második felében Sóstón kettő darab hangár épült, majd elkészült 1934-ben a harmadik hangár is. 1927-ben megalakult a Magyar Királyi Repülőgép és Motorszerelő Szakiskola (REMOSZ) mely 1930-ig működött és ahol 255 fő végzett különböző szakon.
Bővítésként 1928-ban a repülőtér építése megkezdődött. El is készült a következő években, és a Légügyi Hivatal szerint, az egyik legjobban felszerelt repülőtere lett az országnak.
1929-1936 között repülőkísérleti telepként működött, a javító kapacitása bővült. 1929-től jelentős forgalmú repülőtér volt a Sóstói, igen élénk üzemi élettel.
1936-1937 között a légibázist tovább bővítik délnek ezek után, mint Táci úti repülőtér szerepelt.
1936-1944 között Sóstón műszaki bázis is működött, létszáma 500 fő volt. Ez időben ejtőernyő javító és készítő üzemként is funkcionált.

A második világháború után, 1951-ben Székesfehérváron szerveződött újjá a 62. Önálló Ejtőernyős Zászlóalj. Az ejtőernyős alakulatnak meghatározó jelentősége volt a magyar katonai és sportejtőernyőzés fejlődésében és az ott elért eredményekben.
Ennek és a háborúban, szolgálat teljesítése során, hősi halált halt bajtársaknak állít emléket az 1994-ben, a volt IKARUSZ gyár mentén felavatott EMLÉKMŰ.  N 47° 9,429' E 18° 24,441' 118 m [GCSREP+emlékmű]

A Sóstói, illetve Táci Repülőteret 1957 után az MHSZ birtokolta, 1959-ben szovjet harci helikopter ezred települt ide.
A volt repülőgép javító bázis (motorjavító) helyén, az autóbuszokat gyártó IKARUS gyár alakult.
Miután az oroszok kivonultak az országból 1990-ben, a Sóstói és a Táci Repülőtér helyén a sóstói ipari park jött létre.

Székesfehérvár repüléstörténete 96 évet ölel fel, mely büszkeséggel tölt el minden polgári-, katonai repülő és műszaki embert, aki részese lehetett.
Repüléstörténeti kiállítás
A székesfehérvári Civil Központban, (melyet a helyiek "technika háza"-ként ismernek) a felső emeleten kapott helyet az a kiállítás, mely Székesfehérvár repüléstörténetét mutatja be. A kiállítást Botz Lajosról, egykori csatarepülős-, később Malév kapitányról nevezték el. Az ő érdeme, hogy az évtizedek során összegyűjtött anyag korábban is megtekinthető volt az Albatrosz Repülő Egyesület rendezvényein.
A kiállítás betekintést enged az elmúlt 96 év Székesfehérvár és környékének katonai- és polgári repüléssel kapcsolatos eseményeibe. A repüléshez kapcsolódó tárgyak, fényképek segítségével mutatja be, az egykor, a város repülőterein szolgált pilóták életét.

Nyitva tartás: munkanapokon 15-18 óráig
Belépődíj nincs, a kiállítás díjtalanul látogatható!

Forrás:
www.albatrosz.hu

2014. 09. 05. Kb. ötödszörre tűnt el a láda. Pótjelszó még mindig a helyén!
2014. 11. 11. Újrapróbálkozom, de most csak virtuális rejtéssel.