Megye/ország: Veszprém
Elhelyezés időpontja: 2015.12.05 11:00
Megjelenés időpontja: 2015.12.06 09:45
Utolsó lényeges változás: 2024.12.28 23:37
Utolsó változás: 2024.12.28 23:37
Rejtés típusa: Multi geoláda (1H+1V)
Elrejtők: Tomi, Anna
Ládagazda: acsocso Nehézség / Terep: 1.5 / 3.0
Úthossz a kiindulóponttól: 950 m
Megtalálások száma: 305 + 9 egyéb, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 0.6 megtalálás hetente
WAP
2 pontos multiláda egy virtuális és egy hagyományos ládával.
1. pont: virtuális geoláda, Lóczy Lajos sírja melletti fehér kereszt alatt lévő évszám. A temető kapuját nem zárják be, bármikor szabadon megközelíthető.
2. pont: Hagyományos rejtés fa ölelésében. A láda kb. 5 cm átmérőjű henger. Megközelítéséhez használd a "helyi sárga" jelzést, további infó lejjebb.
A ládába TravelBug nem helyezhető.
Leírás
Ezzel a ládával Balatonarácsra Lóczy Lajos síremlékéhez, valamint a Koloska-völgy bejárata melletti Péter-hegyre invitállak benneteket, ahonnan remek kilátás nyílik Balatonarácsra, és a Koloska-völgyre.
Jelszóképzés
Az 1. és a 2. ponton lévő jelszó egybe írva.
Lóczy Lajos
Balatonarács temetőjében pihen, vörös homokkő síremlék alatt, a Balaton tudományos kutatását elindító geológus, földrajztudós, utazó, egyetemi tanár, az MTA tagja. Róla levezték el a Balatonfüreden található Lóczy-barlangot valamint a szintén itt található Lóczy Lajos Gimnáziumot.
Gyermekkora, családja
A Lóczyak Gömör vármegyéből származó nemesi eredetű család, amely előnevét a Sajószentkirály mellett levő Lóczipusztáról kapta. Atyja Lóczy Sándor, Magyarország és Erdély zarándi határán határbiztos (vámtisztviselő) volt, s az aradi Hegyalján, Ópáloson szőlőbirtokot szerzett. Édesanyja, orosházi Kun Mária volt. Szülei a szabadságharc idején a románok elől Pozsonyba menekültek, s itt született meg Lajos fiuk. A szabadságharc után szüleivel előbb Pécsre költöztek, majd 1854-ben Ópálosra tértek vissza.
Pályafutása
1874. december 2-án Krenner József ajánlására kinevezték a Magyar Nemzeti Múzeum ásvány- és őslénytárához segédőrnek. Lóczy geológiai munkásságát a Hegyes-Drócsában kezdte meg. Erről a hegységről szólnak az 1876-ban és 1877-ben a Földtani Közlönyben, majd 1883-tól 1888-ig a Magyar Királyi Földtani Intézet Évi Jelentéseiben megírt közleményei. 1877. november 1-jétől 1880. május 1-jéig részt vett gróf Széchenyi Béla kelet-ázsiai expedíciójában és beutazta Kína nagy részét. Kiválasztását Pulszky Ferencnek, a múzeum akkori vezetőjének és Eduard Suess bécsi geológusprofesszornak köszönhette.
Az itt gyűjtött hatalmas anyagból készített monográfiája tette híressé. Ebben írta le először a Himalája áttolódásos tektonikáját, valamint a Transzhimalája vonulatot. Megalapozta Belső-Ázsia és Nyugat-Kína geomorfológiai kutatását, és úttörő munkát végzett a terület fosszilis emlőseinek és puhatestűinek leírásában is.
Lóczy hazatérése után még két évig a Magyar Nemzeti Múzeumban dolgozott, továbbra is segédőrként. 1883-tól mint a Magyar Királyi Földtani Intézet osztálygeológusa a bánsági hegyvidék geológiai felvételezését végezte. 1886-ban a technikai geológia rendkívüli tanárának hívták meg a Királyi József Műegyetemre.
Tudományos érdemei
Balaton-kutatásainak két évtizedes eredményét A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei c. műben (I - III. Bp., 1897 - 1918) tették közzé. Ebben Lóczy a Balaton környékének geológiai képződményeit tárgyalta. Ő kezdeményezte az Erdélyi-medence rendszeres geológiai és geomorfológiai feltárását. Jelentős érdemei vannak az erdélyi kősó- és földgázkincs felfedezésében is. Az ő felmérése és tanulmányai alapján kezdték meg a nagysármási fúrásokat.
Lóczy Lajos volt az első, aki a Himalájában 10-15 kilométeres áttolódásokat sejtett és szelvényeiben ki is mutatott. Később a takaróelmélet hívei, Gerald Haug és Emil Argand csodálattal említették Lóczyt és a nyomdokain jártak.
A földtudományokban a tektonika mellett a sztratigráfiában és őslénytanban is kiemelkedő eredményeket ért el, de a geomorfológia tudósa is volt. Híresek voltak néprajzi, régészeti és történeti gyűjtései is. Munkásságát kétszáz körüli publikációban adta közre.
Balatonarácsról röviden
Balatonarács (Arács) a mai Balatonfüredbe 1954-ben beolvasztott ősi magyar település. Történetét, különös tekintettel az ottani birtokok tulajdonviszonyaira, viszonylag bőséges okleveles forrásokból ismerhetjük meg.
Balatonarácsról bővebben
Arács igen korai magyar település lehetett; területén, a mai Morvai József utca 10. szám alatt honfoglalás kori sírokat találtak.
Az 1055-ös tihanyi alapítólevél hamis párjában mint bencés birtok szerepelt, e szerint a tihanyi apátságnak 4 halásza, 6 harangozója, 5 szőlőművese és 6 jobbágya volt itt. Szerepelt az 1093-as - szintén hamis - tihanyi birtokösszeírásban.
Egy 1118-as oklevél szerint II. István magyar király (1116-1131) 10 háznépet, akiket még a 11. század derekán Béla herceg a testvére, I. András magyar király lelki üdvösségéért adott a tihanyi bencéseknek, de Kálmán király idejében a királyi udvarnokok visszafoglaltak (sic!), a György győri püspök által megtartott vizsgálat alapján visszaadatott az apátságnak. A tihanyi apátság javainak 1211-es, II. András-féle összeírása részletesen felsorolta a bencések Arács falubéli népeit.
Katolikus templom N 46° 58,272' E 17° 53,739' 155 m [GCARCS+Arácsi katolikus templom] Az arácsi templom első említése 1373-ból való. Ekkor Domonkos tihanyi bencés apát, valamint Arácsi János fia Miklós mester és testvérei megegyeztek, hogy a Boldogságos Szűz-templom kegyuraságát közösen bírják. Az Arácsot felosztó 1411-es oklevélből kiderül, hogy a templom a falu délkeleti részén, a keleti teleksor végén állott, s temető vette körül. Valószínű, hogy ebből a középkori templomból alakítottak ki 1785-ben a ma is meglévő római katolikus templomot. Nyitvatartása: Vasárnaponként 10:30-tól 12:00-ig.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! Ma hat ládát sikerült levadászni. Ez beteg volt, mikor a kéket jártam.
Felsőörsről indultam, miután leszálltam a buszról. Ez a multi volt az utolsó. 20 km után kapaszkodtam fel a hegyre, igencsak lihegtem. Sok volt a vaddisznó, fel volt túrva a hegy. Csodás a kilátás fentről. Aztán elindultam toronyiránt lefelé, irány a temető, de így sem értem el a buszt, vártam több, mint egy órát. Betértem a cukrászdába egy jól megérdemelt sütire.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést!
Nem olvastam az ajánlott megközelítést, így egy kicsit nehezebb túra alakult belőle, de gyönyörű a hely😁 [Geoládák v4.5.3]
Az első pont meglett, de a másodiknál csak egyes "eszközöket" találtunk meg, a láda nem volt ott. Kérem a rejtőt, hogy jelszó nélküli megtalálásom fogadja el. Képet a 2. pontról e-mailben fogok küldeni igazolásként a rejtőnek.
Füredi családi wellness hétvégéről hazafelé még tettünk egy kis kitérőt Arácsra és a Koloska-völgybe. Az első ponton gyorsan meg lett a kód, bár nagyon erős a mágnes, ami őrzi. Mintha éreztem volna, hogy a második pont nem lesz egyszerű menet, előtte még megnéztük a Vadasparkot és a Koloska-forráshoz is elmentünk. Hát a láda rejteke tényleg nem szokványos, sőt! De nagyon élveztem, minden elismerésem a kitalálásért és a kivitelezésért! Természetesen a kérésnek megfelelően fényképet nem töltök fel róla.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést!Már régóta készültem erre a helyre,mert elég közel lakom.Amikor a Füred környéki ládákat kerestem ez éppen beteg volt ,amit nagyon sajnáltam mert hallottam milyen klassz.Majd örömmel tapasztaltam hogy kereshető a láda,de valamiért mindig másfelé vitt az utam.És eljött végre ez a nap,csodálatos napsütésben alig vártam hogy felérjek a hegytetőre ,ahol már többször jártam geózás elött ,úgyhogy emlékeztem hogy ez is egy mászós hegy a sok közül.Na de hogy megérte!!Fantasztikus a rejtés,köszönöm a munkádat,nagyon örülök hogy felkereshettem.Remélem mindenki vigyázni fog rá hogy sokan örömüket leljék benne. [Geoládák v3.12.5]