Wap: A láda az intézmény vezetőinek beleegyezésével kerülhetett ide. 2,2 m magasan, zöld objektum tetejében helyezkedik el a 15x15x6cm-es láda. Alacsonyabb kessereknek van segítség a láda kivételéhez, de a rejtek környékének időnkénti forgalmassága miatt legyünk KÖRÜLTEKINTŐEK! Kérlek ALAPOSAN zárd le a doboz tetejét!
A ládába TravelBug helyezhető.
Megközelítés
Tömegközlekedéssel a Faraktár utcán közlekedő buszok bármelyikével (
25,
37,
41,
45 ) elérhető a láda a Kolónia utca megállótol rövid 150m-es sétával.
Autóval a Faraktár utcáról kell a Kolónia utcára kanyarodni, ahol rögtön meg is állhatunk az ott lévő ingyenes parkolókba,
N 47° 31,703' E 21° 38,986' [GCDEJA+parkoló]
de lustábbak bemehetnek egészen az épület előtti parkolóig, gyakorlatilag a ládáig.
A "járműjavító"
Ezzel a ládával nem csupán egy régi művelődési központot, vagy egy régi vasútikocsi felújítót szeretnék bemutatni, hanem ezt a mostani generáció számára szinte alig ismert környezetet, pár megmaradt darabkát egy másik korszakból, és egy mai napig aktív kultúrális helyszínt szeretnék elétek tárni, ami megérdemli a figyelmet. A helyszínen ill. annak közelében számos vasúti érdekesség és létesítmény található, ezeknek állítunk némi "összefoglalót" ezzel a geoládával!
A művelődési központ
A Vasutas Egyetértés Művelődési Központ 2009-ben ünnepelhette fennállásának 110(!) éves évfordulóját. Az utóbbi években a művelődési központ- amely a tradíciókra való rámutatás igénye miatt máig őrzi régi nevét: az Egyetértést- különösen nagy rangot vívott ki magának. 1898-ban alakult meg a debreceni MÁV Műhely, mely a Tiszántúl legnagyobb ipari létesítménye volt. Alig egy évvel később a műhely kollektívája létrehozta az Egyetértés Önképző Dal- és Segélyegyletet, a tagok önképzésének, zenei műveltségük és hazafias érzületük fejlesztésének szándékával. Egy évvel később már működött a dalárda, a fúvószenekar, megnyílt a könyvtár, 1903-ban pedig létrejött a színjátszó csoport. A központnak sikerült becsalogatnia, megnyernie az ifjúságot, s nemcsak a középiskolás nemzedéket, az egyetemisták és főiskolások közül is sokan megfordultak az itteni rendezvényeken, hisz a művelődési központ minden nemzedékre figyel, a gyerekekre éppen úgy, mint a felnőttekre, s mint az életet megharcolt öregekre. Óriási számokban lehetne sorjázni arról, hogy száztíz év alatt hányszor és hányszor nyitottak be a művelődési központ épületébe. A múlt tehát kötelez, szorgalmas jövőre sarkall, arra, hogy ezután is legyen képes az intézmény megújulni, legyen képes meghallani az idők szavát, s mint eddig, legyen ezentúl is nyájas vendéglátója embernek, tudománynak, kultúrának, művészetnek, szórakozásnak..
Az aktuális programokat
itt megtekintheted.
Az épület igazi retró hangulatot idéz, és tele van szeretettel. Több terme és részlege is van, legtöbbet folyamatosan használják ma is. Szakkörök, különböző társaságok is ide rendezkedtek be, de van itt egy gyönyörű, 450 férőhelyes színházterem, egy több mint 70nm-es színpaddal, egy
hatalmas bálterem, baletterem, és több előadóterem is. Az előtérben kapott helyet minden gyerek kedvence, egy állandó vasúti modell és történelem kiállítás is.
A vagongyár
A magyarországi vasútépítés során a "Tiszavidéki Vasúttársaság" 1857-ben fektette le az első síneket Hajdú vármegye területén, és a megépült vonal földrajzi központja Debrecen lett. A következő években tovább épült a megye vasúthálózata, majd 1890-ben, az államosítás során MÁV átvette a korábban más vasúttársaságok tulajdonában lévő vonalakat és így Debrecen a század végére fontos vasúti csomóponttá vált. 1890-ben az üzletvezetőség kialakításával tovább erősödött a város szerepe.
A "Debreceni MÁV Műhely" alapításáról 1893-ban hozott döntést követően a termelés 1898 szeptember 20.-án indult be 264 munkással, rendkívül jelentős hatást gyakorolva a város gazdasági életére.
A debreceni műhely főműhely jelleggel kezdte meg a működését, ami a gőzmozdonyok, teher- és személykocsik karbantartása, javítása mellett az időszakos fővizsgálati és főjavítási munkák elvégzésére is jogosított. Már az első évben a megjavított 58 gőzmozdony mellett több mint ötezer vasúti kocsi különféle javítását végezték el.
Az üzem beindításához, a dolgozók betanítására más járműjavítókból hoztak szakmunkásokat. A szakmai utánpótlás biztosítása érdekében már az első évben beindították a "tanoncképzést", és 1900-ban a műhelyben saját tanműhelyt és tanonciskolát létesítettek négyéves képzéssel. A főműhely jellegből adódóan az üzemhez fiókműhelyek is tartoztak. A rendkívül precízen végzett munka eredményeképpen a debreceni üzemet már országszerte a szép és rendes munkájáról emlegették. Az első nagyobb fejlesztési periódus 1911-1914 között folyt le az akkor már közel 1000 főt foglalkoztató üzemben és 1917. évi 1553 fős létszáma alapján az ország harmadik legnagyobb műhelyének számított.
1944. június 2.-án a műhelyt ért szőnyegbombázás következtében az épületek és berendezések nagy része elpusztult.
A háborús károkat követő helyreállítás után 1946-ra a műhely termelése ismét a fő profilra irányult.Az 1949-től önálló vállalatként működő MÁV Debreceni Járműjavító Üzemi Vállalat a Tiszántúl egyik legjelentősebb vállalata lett. Nagyságával, múltjával, hagyományaival döntő szerepet játszott a megye életében.
Az 1950-es években az üzem fő profilja, a járműjavítás terén jóval nagyobb teljesítményt nyújtott, mint az előző időszakban bármikor, emellett egyre nagyobb darabszámban készültek normál-, ill. keskeny-nyomtávú új gyártású személy- és teherkocsik.
Az 1980-as években igen jelentős kapacitásbővítő fejlesztések történtek. Ekkor épült a ma is korszerű új javító csarnok korszerű segédüzemekkel, festőkabinokkal. 1992. december 30-tól a MÁV Debreceni Járműjavító Kft, mint a MÁV egyszemélyes tulajdonú leányvállalata, önálló gazdasági társaságként működik.
Átalakuláskori létszáma 800 fő volt. A társaság piacépítése során hamar kapcsolatot tudott teremteni a MÁV-on kívüli korábbi partnerei mellett új partnerekkel. A megrendelői igények maradéktalan kielégítése érdekében elsők között vezette be az ISO minőségbiztosítási rendszert, melynek mottója: "Társaságunk speciális felkészültséggel és százéves hagyománnyal rendelkezik és képes a mindenkori vevő minőségi igényeinek megfelelni a vasúti vontatott járművek gyártása és javítása területén".
Jelenleg a Grampet Debreceni Vagongyár Kft a Grampet csoport tagja. A tulajdonos, a román Grampet S.A 2009. júniusában vette meg az egykori MÁV Debreceni Járműjavító Kft-t korábbi tulajdonosától, a MÁV Zrt-től. A cég tulajdonosa és neve megváltozott, struktúrája, tevékenységei köre, elérhetőségei azonban nem.
Az I. és II. világháborús emlékmű
Ez az emlékmű egy teljesen elfeledett alkotás, szinte a művközpont bejáratával szemben.
N 47° 31,667' E 21° 38,970' [GCDEJA+Emlékmű] Igazából nincs is rajta szobrászati rész.
De lehet, hogy volt valaha, csak annyira kiesik az emberek látóköréből, hogy senki nem tud róla semmit, semmilyen irodalomban nem szerepel.
Az alsó részét még az első világháború után emelték, 1920-ban.
A második világháború után meg 1966-ban tették rá a felső részt. Ez a volt Járműjavító területe. Szőnyegbombázás döntötte romba az állomásépületet, és mindent ami a környéken volt. Az emlékmű két oldalán huszonkét áldozat neve olvasható.
A rendszerváltás előtt az utcát Április 4. útjának nevezték.
Kellemes időtöltést, sikeres vadászatot, jó nosztalgiázást kívánunk: Bl4st3r & Amy
Legutóbbi rejtői ládakarbantartás: 2017.07.25.
Források:
Köztérképek
Vagongyár
VOKE
Művház
