(12 karakter)

Ezzel a virtuális ládával a 20. századi magyar történelem egyik szomorú, sok szenvedést látott helyszínére hívlak - emlékezni.

A recski munkatábor (talán a legismertebb a több, mint 100 ilyen tábor közül) 1950 augusztusa és 1953 októbere között működött, a mátrai Csákány-kő bányája közelében. A vesztesek oldalán elszenvedett második világégést követően megkezdődött a magyar társadalom szovjet igények való 'átalakítása'. A 'folyamat szempontjából veszélyesnek ítélt' személyeket különböző módszerekkel vonták ki a társadalomból, ezek egyik módja volt az internáló-, vagy munkatábor. A diktatúra sajnálatosan hatékony eszközei miatt az emberek túlnyomó része nem is tudott a táborok létezéséről, így volt ez a recski tábor esetében is, egészen az első sikeres nyugatra szökésig. 1951-ben Michnay Gyula Bécsben a Szabad Európa Rádióban olvasta fel több száz recski rab nevét.
A táborban összesen 1500 személyt tartottak fogva, akiket az 1953-ban, Sztálin halála után történő enyhülésben vagy elengedtek, vagy börtönbe zártak. A tábort megsemmisítették, így egy részét sikerült csak helyreállítani a rendszerváltáskor. Az embertelen körülményekről és bánásmódról számos beszámoló, könyv, film született, melyekről lejjebb találsz egy összefoglalót.
Az 1981-ben (természetesen ekkor külföldön) létrehozott Recski Szövetség foglalkozik a borzalmas történésekre való méltó emlékezéssel.

Kétségtelen, hogy a környező erdőben bőven akadna hagyományos geoládának való rejtekhely, azonban az eredeti rejtő szándéka szerint a hely, pontosabban az itt történtek miatt nem való a közelbe a kézzel fogható játék. Ezért nincs doboz, ezért nincsenek ajándékok.

A területre való belépéshez "belépődíjat" szednek napközben, amely 300 Ft személyenként, ezért képeslapot kap a belépő. A terület a látogatási időn kívül is megtekinthető.

Parkolni itt tudsz:
 N 47° 54,295' E 20° 5,621' 337 m [GCTabo+parkoló]

Ide kattintva be tudod járni a tábort virtuálisan, itt pedig még több információt találsz: www.munkataborok.hu

3D-s képek Zayd jóvoltából:
A barakk belseje
A tábor egy részlete
Egy másik részlet

Olvasnivaló:
Györgyey Ferenc Aladár: Lágerhumor
Sztárai Zoltán: A recski kényszermunkatábor
Dr. Rainprecht Antal: Beszámolóm a recski haláltáborról
Erdey Sándor: A recski tábor rabjai (részletek)
Összefoglalás

Hagyományos könyvek:
- Böszörményi Géza: Recsk, 1950-1953 Széphalom Könyvműhely, Budapest, 2006
- Faludy György: Pokolbéli víg napjaim Magyar Világ Kiadó, Budapest, 1989
- Nyeste Zoltán: Recsk: Emberek az embertelenségben Püski Kiadó, Budapest, 1989
- Sághy Gyula: Recski rabok, a kövek árnyékában Recski Kiadó, Budapest, 2004

Ládatörténet:
- 2002.07.29. A virtuális láda kereshetővé válik
- 2008.03.04. Gyombi adoptálja Szadai kessertárstól - köszönjük a létrehozást és a gondozást!
- 2018.09.11. Ezer megtalálást követően Fixis az új ládagazda

Eredeti leírás:

Történelmünk egyik nagyon szomorú időszakára emlékeztet a Recski munkatábor. A "magyar Gulag" 1950-53 között müködött, de a rendszerváltásig még beszlni sem volt szabad róla. A tábor maga nagyon elhanyagolt, bőven ráférne a gondoskodás.
Megközelíteni Recsken át lehet, követni kell "Nemzeti Emlépark" táblákat. A bejáratnál parkoló van, innen nincs messze az "épület" amire a koordináták mutatnak. A jelszó - 12 karakter - a neve.
Ez az első elrejtett ládánk, és azért virtuális mert úgy éreztük az ajándékok csere-beréje a környéken, hm, nem ildomos.
Recsk - a több, mint száz (!) magyarországi munka- és internálótábor közül talán a leghíresebb-leghírhedtebb 1950 októberétől 1953 őszéig működött.