Ezzel a virtuális ládával a 20. századi magyar történelem egyik szomorú, sok szenvedést látott helyszínére hívlak - emlékezni.
A recski munkatábor (talán a legismertebb a több, mint 100 ilyen tábor közül) 1950 augusztusa és 1953 októbere között működött, a mátrai Csákány-kő bányája közelében. A vesztesek oldalán elszenvedett második világégést követően megkezdődött a magyar társadalom szovjet igények való 'átalakítása'. A 'folyamat szempontjából veszélyesnek ítélt' személyeket különböző módszerekkel vonták ki a társadalomból, ezek egyik módja volt az internáló-, vagy munkatábor. A diktatúra sajnálatosan hatékony eszközei miatt az emberek túlnyomó része nem is tudott a táborok létezéséről, így volt ez a recski tábor esetében is, egészen az első sikeres nyugatra szökésig. 1951-ben Michnay Gyula Bécsben a Szabad Európa Rádióban olvasta fel több száz recski rab nevét.
A táborban összesen 1500 személyt tartottak fogva, akiket az 1953-ban, Sztálin halála után történő enyhülésben vagy elengedtek, vagy börtönbe zártak. A tábort megsemmisítették, így egy részét sikerült csak helyreállítani a rendszerváltáskor. Az embertelen körülményekről és bánásmódról számos beszámoló, könyv, film született, melyekről lejjebb találsz egy összefoglalót.
Az 1981-ben (természetesen ekkor külföldön) létrehozott Recski Szövetség foglalkozik a borzalmas történésekre való méltó emlékezéssel.
Kétségtelen, hogy a környező erdőben bőven akadna hagyományos geoládának való rejtekhely, azonban az eredeti rejtő szándéka szerint a hely, pontosabban az itt történtek miatt nem való a közelbe a kézzel fogható játék. Ezért nincs doboz, ezért nincsenek ajándékok.
A területre való belépéshez "belépődíjat" szednek napközben, amely 300 Ft személyenként, ezért képeslapot kap a belépő. A terület a látogatási időn kívül is megtekinthető.
Hagyományos könyvek:
- Böszörményi Géza: Recsk, 1950-1953 Széphalom Könyvműhely, Budapest, 2006
- Faludy György: Pokolbéli víg napjaim Magyar Világ Kiadó, Budapest, 1989
- Nyeste Zoltán: Recsk: Emberek az embertelenségben Püski Kiadó, Budapest, 1989
- Sághy Gyula: Recski rabok, a kövek árnyékában Recski Kiadó, Budapest, 2004
Ládatörténet:
- 2002.07.29. A virtuális láda kereshetővé válik
- 2008.03.04. Gyombi adoptálja Szadai kessertárstól - köszönjük a létrehozást és a gondozást!
- 2018.09.11. Ezer megtalálást követően Fixis az új ládagazda
Eredeti leírás:
Történelmünk egyik nagyon szomorú időszakára emlékeztet a Recski munkatábor. A "magyar Gulag" 1950-53 között müködött, de a rendszerváltásig még beszlni sem volt szabad róla. A tábor maga nagyon elhanyagolt, bőven ráférne a gondoskodás.
Megközelíteni Recsken át lehet, követni kell "Nemzeti Emlépark" táblákat. A bejáratnál parkoló van, innen nincs messze az "épület" amire a koordináták mutatnak. A jelszó - 12 karakter - a neve.
Ez az első elrejtett ládánk, és azért virtuális mert úgy éreztük az ajándékok csere-beréje a környéken, hm, nem ildomos.
Recsk - a több, mint száz (!) magyarországi munka- és internálótábor közül talán a leghíresebb-leghírhedtebb 1950 októberétől 1953 őszéig működött.
Állapot: kereshető
+
történelmi nevezetesség, várrom, épület
-
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
+
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
-
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
-
település belterületén van a láda
-
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
+
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
-
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
+
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
+
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
+
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
+
gyerekbarát láda
-
igénybe veszi a cipőt, ruhát a környék (csalános, bogáncsos, sáros)
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
-
sötétben is érdemes keresni
-
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
+
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
Mátrai hosszú hétvége. Délelőtt az GCMAMA begyűjtésével telt, ebéd után pedig Recsk, Sirok volt a cél. A hét közepén én a Terror Házában jártam, így folytatódott a múltidézés. Kár, hogy csak májusban nyitnak a kiállítások, szívesen láttunk volna kicsit többet, s nem csak a hely szellemével találkozunk.
Az előttem megtalálók semmi információt nem osztottak meg logjaikban, így bizonytalanul indultam el. Fantasztikus kincset találtam. Tehát a jelen 2023-ban:
A táborig jó aszfaltozott út vezet, parkolóhely van. Belépődíj 500 Ft, amiért egy képeslap jár. Látogatási idő okt. 1-től ápr. 30-ig hétvégén és ünnepnapokon 9-15-ig. Az emlékházban gazdag és megdöbbentő kiállítást rendeztek be és akár tárlatvezetést is kaphatunk hozzá, ha szeretnénk. Ezután bemehetünk az egyetlen újraépített barakkba és sétálhatunk a tábor területén, ahol az egykori épületek alapja látható.
Köszönöm a lehetőséget.
[g:hu+ 2.10.16]
Megvan!
Nagyon nehéz erről a helyről írni... azt gondolom ide legalább egyszer mindenkinek el kellene jönni. Megdöbbentő mennyi szörnyűségre képes az ember.
A belépő 500ft, jár mellé egy képeslap is. A hely nagyon szépen gondozott, most is hárman dolgoztak, vágták a füvet.
A rejtés nem a legkreatívabb.
Köszönöm.
N 47° 54,295' E 20° 5,621' 337 m [GCTabo+parkoló]
