[WAP: Kisméretű geoláda a szikla keleti tövében, kövekkel takarva. A láda mellett ott van a .com-os láda is, ne bántsátok!]

----------------------------
Nemzetközi TravelBugot ne tegyél bele! Köszi!

Az Észak-Magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 3098-2/2008. ügyiratszámú határozatában a geoláda kihelyezését engedélyezte.

A geoláda elhelyezéséhez Boldogkő Várának üzemeltetője, Boldogkő Község Önkormányzata hozzájárult.
----------------------------

A vár és a falu
Az aprócska község a Zempléni-hegység nyugati lábánál található, közúton és vonattal is jól megközelíthető.
A vár a tatárjárás után, a XIII. század második felében épült, a Kassára vivő fontos kereskedelmi útvonalat és a Hernád-völgyét védte: a vulkáni tufából képződött hegy tetejéről nagy távolságok ellenőrizhetők voltak.
Az eredeti építtető a Tomaj nemzetségbe tartozó Tyba nevű ispán (vagy családjának egyik tagja) volt, ebben az időben a vár még mindössze egyetlen, négyszögletes alapú, ötemeletes lakótoronyból állt (melynek ma már csak az alapjai illetve egyik fala van meg a ciszterna és a szárazmalom között).
Első említése egy 1282-ben, III. Endre által az Aba nemzetségbeli Amadénak adott oklevélben szerepel, Castrum Boldua néven. Azonban Károly Róbert a rozgonyi csatában Csák Máté fölött aratott győzelme után e várat is elkobozta az Amadéktól.
Ezután a vár többször gazdát cserélt: először a nápolyi származású Drugeth-család birtokolta (ebben az időben épült a felső várban a palotaszárny, a hozzá kapcsolódó háromszögletű torony és a ciszterna is), de 1388-ban Zsigmond király elzálogosította, így 1396-ban Czudar Péterhez, majd annak özvegyéhez és fiához került.
1427-től Brankovics György szerb despotáé lett a Belgrádról és a macsói bánságról való lemondásáért cserébe, ám 1456-ban már újra Mátyás király birtokaként szerepel. A XV. század további részében előbb a Parlagiak, majd Kassa városa, később Szapolyai Imrén keresztül Tomori György tulajdonába kerül. Ezekben az évtizedekben nyeri el a mai formáját is: a déli oldalon megépül a későbbi szárazmalom tornya, a nyugati oldalon a kapu tornya és a hozzá kapcsolódó védőfal, illetve a keleti oldal palotát védő fala is.
A XVI. század újra a gyakori tulajdonosváltások időszaka: Ferdinánd és János király, Báthori István után a Tomoriak birtokolták, majd 1542-ben Ferdinánd Patóchy Ferencnek adományozza (Gyuláért cserében), akinek lánya hozományként adta Bebek Györgynek. A híres, de még inkább hirhedt Bebekek nagy valószínűséggel pénzhamisítással is foglalkozhattak a várban, a bronz- és vasöntő kohó sziklába vájt nyomai ma is megvannak. Ekkortájt építették a tömlöcöt is, melynek érdekessége, hogy ajtaja és ablaka sincs, a felső nyíláson keresztül, valószínűleg kötélen engedték le a rabokat.
A Bebekek 1560-ban már tovább is adták várukat: előbb a Sárközyekhez, majd a Serényiekhez kerül. Úgy látszik, hogy Balassi Bálintot nem zavarták ezek az évtizedek, mert a bizonyíthatalan hagyomány szerint a várban írta Borivóknak való című versét.
A XVII. század második felében már különösebb hadászati jelentősége nem volt a várnak, ám 1701-02-ben a császári csapatok (több környékbeli várral együtt) ezt is igyekeztek lerombolni - szerencsére nagyrészt sikertelenül. A Rákóczi-féle szabadságharcban már egyáltalán nem játszik szerepet, 1715-ben, amikor a lőcsei jezsuiták kezébe kerül, már csak gabonaraktárként használják.
1753-ban a Péchyek veszik meg, de ők már nem költöznek bele, hanem Boldogkőváralján építenek barokk stílusú kastélyt maguknak. Hosszú idő után, 1890-ben házasság révén a Zichyek birtokába került, ezután egészen a II. világháborút követő államosításig az övék is marad. Az 1960-as évek elején megkezdődött a vár régészeti feltárása és a helyreállítás is, ekkor a palotában turistaszálló is kialakításra került - ez azonban hamarosan meg is szűnt. Ma hadtörténeti kiállítás, ólomkatona-gyűjtemény (a Muhi-csatát ábrázoló terepasztal), illetve -a korábban a vár pincéjében található- ásványgyűjtemény is itt kapott helyet.
Későbbi tulajdonosai megpróbálták újra lakhatóvá tenni, ám a felújítások idején a korábbiakkal nem túlzottan harmonizáló neogótikus stílusban építették át, így mára több helyen is felismerhetetlenné vált az eredeti, kora-középkori várfal felépítése.

A 2002-es újabb felújításkor a kaputorony és a déli torony is védőtetőt kapott, a kettő közötti falra pedig gyilokjárót építettek, illetve a délre nyúló sziklanyelven található egykori Vigyázó-bástya is újra kiépítésre került.
A vár jelenleg egész évben látogatható a LINKelt oldalon található nyitvatartás szerint.
A parkolóba való behajtás (jelenleg legalábbis) újra ingyenessé vált. Ennek ellenére mégis azt javaslom, hogy akinek ideje engedi, kedve is van hozzá és nem fél gyalogolni, az inkább a faluból induló turistautat használja...
A láda kereséséhez NEM szükséges belépőjegyet venni - de a lusta és sietős ládászok csodálatos élményt hagynak ki ezzel.
Ma a Boldogkői várhegy a Zempléni Tájvédelmi körzet része, védett terület, így mindenkit kérünk, hogy ennek megfelelően viselkedjen!
A várról és annak nevéről szóló legendát Balogh Béni gyűjtötte össze, majd jelentette meg Szépen szálló sólyommadár c. kötetében. A legenda ITT elolvasható, de az oldal egyebekben is jó összefoglalót nyújthat az érdeklődőknek.

Egyéb látnivalók
A faluban a legjelentősebb látnivaló az 1768-ban épült, egyemeletes, barokk stílusú Péchy-Zichy kastély, amely ma szociális otthonként működik (így nem látogatható). A kastély hatalmas méretű, téglafallal határolt, arborétumszerű kertje Természetvédelmi Terület, azonban engedéllyel megtekinthető. A kastély bejáratának portája a  N 48° 20,240' E 21° 14,361' 182 m [GCBOLD+Porta] ponton található, előzetes engedélyt a kastély gazdasági igazgatójától a (46) 387-722-es számon lehet kérni.
A szintén a Péchyek által, ugyancsak barokk stílusban és a kastéllyal egyidőben építtetett hagymasisakos római katolikus templom N 48° 20,230' E 21° 14,379' 206 m [GCBOLD+KatTemp] a kastély bejárata közelében található.
A XVII. század végén betelepített ruszin lakosság előbb egy fatemplomot építtetett, ezt az 1700-as évek közepén tűzvész pusztította el, egyedül az ikonosztázt sikerült kimenteniük, melyet ma a görög katolikus templomban őriznek.
Az Arany J. u. 1. szám alatt található tájház  N 48° 20,387' E 21° 14,150' 165 m [GCBOLD+Tajhaz] is megtekintésre érdemes, elsősorban a régi használati tárgyak miatt (pénteken, szombaton és vasárnap 10-16 óráig tart nyitva, a felnőtt belépődíj 300 Ft).
A falutól nyugatra elterülő dombtetőn a térképek tanúsága szerint az őskori Szentiványi földvár N 48° 20,201' E 21° 13,088' 210 m [GCBOLD+Foldvar] maradványai vannak - mi azonban földvárra utaló, egyértelműen látható jeleket nem találtunk. Amiért mégis érdemes felkeresni, az a néhány hatalmas, lekerekített sziklatömb a dombtetőn  N 48° 20,265' E 21° 13,149' 200 m [GCBOLD+Sziklak]. Leírások szerint a földvár mellett állt a tatárjárás idején elpusztult Szentiván nevű falu is.
Gyalogosan a faluból nyugati irányban kimenő úton kell elindulni, majd a  N 48° 20,475' E 21° 13,323' 170 m [GCBOLD+WPSziklak] pontnál érdemes letérni az ott levő földútra. Innen már adja magát az útvonal.
A szomszédos Boldogkőújfalu keleti oldalán, többszáz méter hosszan terül el a Kőtenger Természetvédelmi Terület, melyen jókora, olykor méteres átmérőjű andezittömbök találhatóak. Ez ugyan csak kistestvére lehet a szentbékkállai vagy kővágóörsi hasonló látványosságoknak, de ettől még megtekintésre érdemes.
A vártól keletre található Cserák-hegyen egykori teraszos művelésű szőlők maradványai látszanak, és a legenda szerint egy betyár kunyhója is megmaradt ott.

Megtekintésre javasoljuk továbbá a közelben található arkai (GCARKA), vizsolyi (GCViBi) és hernádcécei (GCHECE) geoládákat is, hiszen az Országos Kéktúra Hernádcéce, Boldogkőváralja és Arka érintésével egyébként is errefelé vezeti a túrázókat.

A láda
A rejtekhely megközelítése: a vár körül futó sétaösvényen érdemes elindulni, a déli oldalon található vízmű kerítésénél kezdődik egy földút. Ezen észak felé haladva megközelíthető a rejtek, amely a második nagyobb sziklánál keleti oldalánál található, kövekkel álcázva. Egy sziklát meg kell mászni. A doboz kisméretű!
A megközelítési lehetőség a turistautak.hu térképén is fent van!
Nyomatékosan kérünk mindenkit, hogy ne keressen "alternatív" útvonalat, ne igyekezzen toronyiránt mindenen keresztül, mivel a hegyoldalban védett növények is élnek!
Szintén kérjük a ládát kereső sporttársakat, hogy a rejtek megközelítését és a visszarejtést is körültekintően végezzék, mivel ugyan a szikla takarásában nagyrészt nyugodtan lehet logolni, de mind a sétaösvényről, mind a várfal egyes pontjairól odaláthatnak a kiváncsiskodók...


Figyelem! Általam ismeretlen okból a .com-os láda a vár főbejáratától átkerült pontosan ehhez a rejtéshez. Felszólítok minden, legalább minimális tisztességgel rendelkező játékostársat, hogy a .com-os ládát NE vigye haza, NE rejtse máshová, NE törje össze, NE tapossa meg! Egyáltalán: csak abban az esetben nyúljon hozzá, ha a .com-ra is logolni szeretne!
A két láda nyugodtan elfér a rejtekben, a takaró kövek mindkettőt elfedik.


A ládakereséshez sok sikert, kellemes túrázást és jó időt kívánunk!

--------
Ládatörténelem
2002.08.01. Kikerül az eredeti láda, rejtője lophas.
2008.02.07. A ládát örökbefogadtuk.
2008.02.12. A ládaoldal megújult, a láda újra kereshetővé vált. Köszönet az illetékeseknek!
2009.08.23. A betelt logbook helyett új került a vödörbe.
2012.03.31. A betelt logbook helyett új került a vödörbe.
2014.04.26. Az eltűnt vödröt egy ládával pótoltuk.
2015.05.14. Az eltűnt láda pótolva egy miniládával, újra kereshető. Köszönet Discover ládásztársnak!
2020.10.24. Az eltűnt láda pótolva, újra kereshető! Köszönet Bluemali ládásztársnak!
2021.08.01. Az eltűnt láda újra pótolva, kereshető!
2022.10.17. Ládacsere ha2 jóvoltából. (köszönöm)