Elhelyezés időpontja: 1970.01.01 01:00
Megjelenés időpontja: 2013.04.05 16:48
Utolsó lényeges változás: 2023.03.07 16:38
Rejtés típusa: Virtuális geoláda
Elrejtők: scele
Ládagazda: scele Nehézség / Terep: 2.0 / 2.0
Úthossz a kiindulóponttól: 150 m
Megtalálások száma: 629 + 2 sikertelen + 1 egyéb, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 1.1 megtalálás hetente
Virtuális jelszó a kerítésen. Belül keresd.
Már a salgóbányai versenynél megtetszett a hely. Raktam ide is versenypalackot, de biztos voltam benne, hogy egyszer szeretnék ide egy ládát is. A GCTT05 bejárása közben útbaesett, mellesleg az első ellenőrzőpont is itt lesz/van/volt.
A barnaszenet 1766-ban fedezte fel Matussek Vencel és Fischer Antal, Eresztvény mellett, a Várberek-patak völgyében. A favágók hívták fel figyelmüket a füstölgő fekete földre. 1840-től kezdve bányászták a környéken iparszerűen a szenet, egészen 1959-ig. A Várberek-patak völgyében ma egy bazaltgúlába helyezett emléktábla, távolabb egy emléktáró állít a barnaszén felfedezésének illetve bányászatának emléket. 1868-tól kezdődőtt a bányatelep kiépítése, ez lett a mai Salgóbánya, ami annak idején a vidék egyik legszebb fekvésű, leggondozottabb bányatelepe volt. A város és Salgóbánya között épült ki Közép-Európa első ipari fogaskerekű vasútja. A 6 km hosszú, 239 m szintkülönbségű sínpálya először lóvasútként szolgált, majd 1879-ben építették át részben adhéziós, részben fogaskerekű vasúttá. Legnagyobb lejtőszöge 105‰ volt. A gőzüzemű kisvasút 1950-ig működött, utána felszedték. A terepen és a térképen is jól végigkövethető útvonalát azonban máig "Fogas"-nak nevezik a helybéliek.
A kibányászott szén legnagyobb felhasználója az acélgyár volt, aminek építését gróf Andrássy Manó kezdeményezte 1869-ben. A "vasgróf" szolgált feltehetőleg Jókai Mór: Fekete gyémántok című regénye főhősének, Berend Ivánnak egyik élő modelljéül. Az acélgyártáshoz a vasércet Gömörből hozták, ezért jött létre 1881-ben a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt., amely a maga idejében Közép-Európa legnagyobb vállalkozása volt.
A bazaltot 1878-tól bányászták a medvesi bányákban. Az első bányát a holland származású Jansen Adolf nyitotta meg a Bagó-kő oldalában, ezt követte aztán a többi. A kőbányászat központja Eresztvény lett, aminek a neve is a kőbányászattól ered: a fennsíkon kibányászott bazaltot siklópályán eresztették le idáig. Innen aztán kisvasúton vitték le a Somoskőújfalunál lévő rakodóig, ahol nagyvasútra rakták. Akárcsak a Fogasé, a kőszállító kisvasút nyomvonala is megtalálható a térképen és a terepen is, sőt egy alagút is fennmaradt. A bazaltot, kockakő formájában útburkolásra használták. Nemcsak Budapest és Bécs, hanem London és Párizs utcáin is megtalálható volt a medvesi bazalt.
Somoskőújfalu környéki tekerés, közel 30 fokos október végi melegben. A GCDARK után jött ez, és elég nehezen lett meg. Ott van az, ahova mutatja a GPS! Nagyon szép, hangulatos hely, köszönöm a rejtést!
A Bazalt teljesítménytúra befejeztével kerstem egy darabig, de sajnos nem lett meg. A GPS a képen lévő romos kerítésre mutatott. lehet, hogy pont ez a rész hiányzik? Bementem az elkerített játszótérre is, de ott sem találtam a kerítés belsején.
Ha lehetséges, szeretném kérni hogy a kép alapján fogadd el a találatot.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v4.0.2]
Új cipő próbája, mint a farkasok. A hőségriasztásnál már indulás után az egyik háznál megszólítottak nem e fázom, :) A válasz rendkívül prózai, nem akarok megégni. Az egykori vasútvonalon haladtam. Annyi társaságom akadt, hogy a dunelben volt szembeforgalom. Eresztvényig mással nem találkoztam, viszont nagyon hangulatos volt az egykori vas út. A Madárparkban többen voltak, kutyákkal. Én meg annyira belejöttem a sétába, hogy túlmentem. Gyors visszafordulás után logkeresés, majd aha, ez tényleg egyszerű volt. Bejárat után gyerekszem magasságában. Ha tudod mit keresel, messziről látszik. Aztán a padon sebtapasz, szelfi a macival és kiskör. Napokkal ezelőtt a "sportos" részt már felfedeztem a vár felé. A park szép, rendezett, van internet, akár innen is visszamehetek Somoskőújfalura gondoltam. Majd elindultam forrás multit keresni.
N 48° 9,344' E 19° 51,128' 440 m [GCeres+P]
