A téren könnyen megtalálod a jelszórészletet, és ne hagyd ki, hogy bejuss az udvarra még akkor is ha zárva van a nagykapu és a dobozba logolj.

Röviden
" Egy mindnyájunkért, s mindnyájan egyért!

A láda két pontos.

1.pont  N 47° 57,979' E 21° 42,634' 110 m [GCSZFL-1] A Szent Flórián téren ülj le a szoborral szemben a pad bal oldalára s ott találod a gravírozott lapon a jelszórészlet.

2. pont  N 47° 57,954' E 21° 42,763' 110 m [GCSZFL-2] A Tűzoltóság udvarán levő öreg "szeren" elhelyezett kb 20x20x15 uzsis doboz

Jelszóképzés:

Az első és második pont jelszórészlete szóközzel egymás után írva.

Az első ponton csodáljuk meg Szent Flórián szobrát, majd a jelszórészlet feljegyzése után induljunk gyalogosan a második ponthoz, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatósághoz. Kapus szolgálat működik a nappali időszakban, a kapusnak jelezni kell, hogy a geoládát keresed s ő elkísér a "szerhez". A szer egy korabeli tűzoltójármű, több ilyen is van kiállítva a kerítésen belül.

Szabadon nem látogatható!
Ha a fülkében nem látsz kapus szolgálatot ellátó tűzoltót, akkor elégedj meg a pótjelszóval. Hivatali munkaidőn túl mindig van kapus szolgálat. Ha a szolgálatot ellátó tűzoltó azt mondja, hogy nem engedhet be, akkor kérlek a helyszínről hívj fel és intézkedem, mert esetleg az adott kolléga nem tudja, hogy a parancsnok úr engedélyezte a láda felkeresését hivatali munkaidőn túli időpontban is.

Pótjelszót  N 47° 57,952' E 21° 42,759' 110 m [GCSZFL+alternatív jelszó]a tűzoltóság előtti padon ha a jobb oldalára leülsz megtalálod a gravírozott táblát.



Nyíregyháza megközelítése

Budapestről a távolság: 240 km. M3 autópálya lehajtás Nyíregyházánál,  N 47° 52,985' E 21° 42,623' 120 m [GCSZFL+Letérő] majd a 4-es számú főúton érkezünk be a városba.

Az autót itt érdemes hagyni

 N 47° 58,004' E 21° 42,606' 110 m [GCSZFL+0]

Szent Flórián tradicionális ábrázolása

Szent Flórián (240. körül - 304. május 4.) a római légióban századosként szolgált. Több róla készült képen láthatunk mellette, égő házat, melynek eloltásán fáradozik éppen. Ő Szent Flórián, a tűzoltók védőszentje.

Az egyik legfélelmetesebb elemi erőtől, a tűztől való rettegés keltette életre Flóriánnak, az "Isten tűzoltójának alakját". A tűzoltók számára Flórián a tűzoltó munka lényegét testesíti meg. Az állhatatosságot, becsületet, embertársaik megsegítését.

Története

Cesiaban (a mai Felső-Ausztria területén) született a III. század második felében Diocletianus császár uralkodása idején lépett be légiósként a római hadseregbe, ahol tehetsége, bátorsága révén gyorsan haladt előre a katonai pályán, rövidesen a Caecia erőd parancsnoka lett. A legenda szerint az erődben hatalmas tűzvész pusztított, amit Flórián szinte kilátástalan helyzetből megfékezett. Katonái, kiket a legszörnyűbb tűzhaláltól mentett meg, Flórián emberfeletti, isteni erejének tulajdonították. A tűzvész elmúltát s hírét szájról szájra adva, megszületett a Flórián-legenda.
A keresztényüldözés idején Flórián igazságérzete, emberségessége fellázadt az Aquiliniusz prefektura kegyetlenkedései ellen. Börtönben sínylődő 40 társa mellé állt, magát ő is kereszténynek vallva. Amikor megtagadta az áldozat bemutatását a római isteneknek, kegyetlenül megkorbácsolták, majd a császár parancsára 304. május 4-én kővel a nyakában az Enns folyóba vetették.

A ránk maradt írásos emlékek szerint holtteste fennakadt egy sziklán, sas vigyázott rá, mígnem egy Valéria nevezetű keresztény asszony rátalált, kocsijába rejtve elvitte Lorchba és tisztességgel eltemette.

A lorchi Szent Flórián sír felett ma az Ágoston rendi szerzetesek kolostora emelkedik.

Kultusza elsősorban Felső-Ausztriában, Tirolban, Bajorországban terjedt el, de nagy tiszteletnek örvend Lengyelországban főként Krakkóban és hazánkban is.

A tűzvészek ellen védő Szent Flórián alakja a XV. század végén vált közismertté. Magyarországi ábrázolásainak kezdete is erre az időszakra tehető, főként a német ajkú területeken. A XVII. században a nagyszámú osztrák és német bevándorlás hatására hazánkban csaknem mindenütt megelevenedett a Flórián-kultusz.
Flórián napját május 4-ét a tűzoltók ma is a személye előtti főhajtással tartják nyilván, hiszen az elkötelezett hivatástudat alapja a vállalt munkába vetett hit és a hagyományokhoz való ragaszkodás.

Jelképei: dézsa, melyből egy égő házra vizet önt, ritkán malomkő, égő ház, lándzsa, sas, zászló.
Kiknek a védőszentje még: pékek, serfőzők, kéményseprők, fazekasok, kovácsok.

Még több érdekesség Szent Flóriánról

A ládát 2025.09.24-én Rutkai-Dér Vivien tűzoltó főhadnagy szóvivővel ismét elhelyeztük a laktanya udvarán levő szeren, a jelszót egyszerűsítettem és ismét kihelyeztem a megadott koordinátákra.