A "kinderkapszulát" egy beton építmény mögött találod, kővel eltakarva. Kérlek a visszarejtés során takard el a ládát a kővel! A láda ugyan a kerítésen belül található, de kívülről könnyedén elérhető. :)
Ha mégsem találod a ládát, vagy sokan vannak, inkább keresd az alternatív jelszót! Helye: ha szemben állsz a bejárattal, a jobb oldali tűzcsap peremén, alulról, egy matricát keress!

---

A ládába TravelBug nem helyezhető!

---

Megközelítés és parkolás

Miskolc városában a Petőfi Sándor térnél kanyarodunk nyugati irányba a Jókai Mór utcába itt:  N 48° 6,486' E 20° 47,209' [GCMDES+letérés] ahol 100 métert megtéve elérjük a parkolót.
Az autónkat kiépített parkolóban hagyhatjuk itt:  N 48° 6,527' E 20° 47,158' [GCMDES+parkoló]

Templom története

Miskolc belvárosának egyik legkülönlegesebb látványossága ez a templom. A 17. században a pestisjárvány elmúltával az áldozatokat ezen a dombon temették el egy magas hantú tömegsírban. A helyiek ezt a területet kezdetben Csontvárnak, majd Tetemvárnak nevezték el. Ravatalozóként szolgáló első templomot 1637-ben építik fából. Külső megjelenésében és belső kialakításában erdélyi építészeti elemek és motívumok dominálnak. A jelenlegi épület 1999-ben épült az előző másolataként, amelynek tervezője Szeghalmy Bálint, Miskolc főépítésze volt.

A mai templom helyén már három fatemplom állt ezelőtt, az első 1637-ben épült. Amikor annak az állapota nagyon leromlott, 1724-ben kő alapokon újat emeltek a helyére. Ennek a második templomnak az újjáépítésében elévülhetetlen érdemei vannak Bató István gazdag miskolci kereskedőnek és feleségének Imre Eszternek, aki 1874-ben saját pénzén újíttatta fel, és végrendeletében alapítványt is létrehozott a templom céljaira. A felújítás ellenére a 20. század elején már ez a templom is menthetetlenné vált, az elkorhadt falazat miatt, ezért ezt is lebontják. Bontási munkálatok során sok muzeális emlék került napvilágra. Így az Úrasztal alatt évszázados fejfákat találtak, és múzeumba került az a felirat is, amely dokumentálja az 1724-es építési évszámot.

Szeghalmy Bálint tervei szerint új, monumentális, és az erdélyi, szatmári népi építészet formavilágát megjelenítő templomot építenek. A templomot 1938. szeptember 19-én avatják fel. 1950-től önálló gyülekezete van. 1951-ben berendezését átrendezték, 1971-ben kicserélték a zsindely-héjazatot, amit később a miskolciak ereklyeként a széthordták. 1982 és 86 között teljes felújítást végeztek rajta.

A Deszkatemplomot egy férfi, vélt isteni indíttatással 1997. december 4.-én felgyújtja. A gyülekezet templom nélkül maradt. Példás összefogás eredményeként hamar összegyűlt az alap a leégett templom újjáépítésére. A mai épület az eredeti formavilágát megtartva közadakozásból és állami támogatásból épült újjá Puskás Péter tervei szerint, Simon Gábor építész vezetésével, 1999. április 9-én készül el, és május 2-án szentelik fel.

Templom technikai felépítése

A templomhoz vezető lépcső elején székely kapu található. Az épület kelet-nyugat tájolású, bejárata kelet fele néz. Tartó szerkezeti elemeit Erdélyből származó lucfenyőből, és szintén ugyanonnan hozatott takaróelemeket, vörösfenyőből készítették. Déli oldalán található a négy fiatornyos 28 méter magas harangtornyok. A torony tetején szélkakas található. Még itt a déli oldalon megtalálható egy 12 méter magas toronyszerkezet is, melynek tetején betlehemi csillag látható. A templom külső festése általánosan barna árnyalatú, mellette megtalálható a kék és zöld színek is.

A régi templomot építették újjá, praktikus változtatásokkal és épülettechnikai újításokkal, és szigorított épületvédelmi eljárások alkalmazásával. Így kap a bejárattal szembeni rész új karzatot, vastagabb hőszigetelést és padlófűtést építenek ki. Tűzkárok megelőzésére a faanyagot UV-, gombásodás elleni impregnált védelemmel látták el. A zsindely lécezése alatt horganyzott acéllemez került beépítésre. A teljes templomot, s annak minden faelemét, a tartószerkezetekkel és a látható faborításokat is égéskésleltető védőszerrel itatják át.

A tűzvészben sajnos a 335 kg-os harangja is megolvadt a nagy hőmérséklettől. Így 1998-ban két új harangot öntenek. Az Ödön-harangot 360 kg-os, 88 cm alsó átmérőjű. És a Sándor-harangot 193 kg-os, 71 cm alsó átmérőjű.

Istentiszteletet a templomban minden vasárnap tartanak. Télen 9 és 10 órakor, nyáron 8 és 9 órakor.

Nyitva tartás

április 1-től - szeptember 30-ig: 6-20 óráig
október 1-től - március 31-ig: 8-16 óráig
november 1-én és november 2-án: 8-21 óráig

Pótjelszó

A székely kapuval szemben állva, a jobb oldali tűzcsap peremén, alulról.  N 48° 6,505' E 20° 47,146' [GCMDES+pótjelszó]

A templom részletes történetéről itt olvashatunk.

Egyéb érdekesség még, hogy a temetőben nyugszik Szabó Lőrinc édesanyja. A temetés a költőt megrendítő vers írására késztette, amely a Tücsökzene-ciklus utolsó kötetében (Helyzetek és pillanatok) jelent meg 1957-ben. A költemény címe: A miskolci "deszkatemplom"-ban.

Közeli ládák

GCHOS3 - Miskolc Hősök temetője (Miskolc)
GCMPAN - Kilátás az Akasztó-bércről (Miskolc)
GCAVTE - Avasi Templom Mikroláda (Miskolc)
GCAVAS - Avas kilátó (Miskolc)
GCPTM - Pannon-tenger kiállítás (Miskolc)



Kívánok mindenkinek jó szórakozást: Norbee97