WAP:
A templomtól 150 méterre, a töltéshez vezető út mellett 5 méterre egy soktörzsű akácfa ölelésében, avarral álcázva találod a ládát (17 x 11 x 7 cm-es zöld fedelű doboz).
Visszarejtésnél figyelj, hogy a ládát jól zárd vissza, főleg a sarkokra ügyelj! A ládába TravelBug nem helyezhető.
Gyügye megközelítése
Az M3-as Vaja/Mátészalka lehajtójától 38km-re található a település. Lehajtás Mátészalka felé, majd Győrtelekig a 49 főúton kell haladni, majd itt Fehérgyarmat felé a 491-e közútra kell áttérni. Fehérgyarmaton a körforgalomnál az első kihajtónál jobbra fordulva kell Zsarolyán felé haladni, majd a faluban itt jobbra letérve érhető el Gyügye. N 47° 56,920' E 22° 35,366' 111 m [GCKTGY+letérő] Parkolni a templom előtt lehet.
A templomot a falu gondnokai minden nap kinyitják, így bármikor látogatható. Ha mégis zárva lenne hívják a gondnokot: 06-30-746-0039
Belépődíj: 200Ft, melyet a templom perselyébe kell helyezni. A belépődíjért jár egy képeslap, melyet a templomban található asztalról lehet elvenni.
A templom története N 47° 55,295' E 22° 33,997' 124 m [GCKTGY+Templom]
A Szamos jobb partján fekvő település neve személynévre vezethető vissza. Eredetét ahhoz a várjobbágyhoz kötik, aki az 1241-ben elpusztult Gyügyeteleke (későbbi nevén Paptelke) nevében is előfordul. Ezek szerint a falu a tatárjárás előtt, a XIII. század első felében keletkezhetett. Első említése a településről származó Irok fiai, Ipoch és Péter 1284-es zálogügylete kapcsán történik. A falu felét 1322-ben a Szentemágócs nembeli Nábrádiak kapják. A falu a továbbiakban a Gyügyeiek és más családok birtokügyei kapcsán többször szerepel. Egy ilyen alkalommal,1405-ben hallunk először a falu templomáról, amikor Zsigmond király Gyügyei Jakab fia Jánostól elveszi gyügyei birtokát, aki azonban azt a rajta álló Szűz Mária-kápolna kegyúri jogával együtt a váradi püspöknek és káptalanjának adja. Mivel a pápai tizedjegyzékben sem szerepel, valószínű, hogy a középkor során nem vált önálló plébániává. 1500-ban a templomot kőből épültnek mondják, melynek nincs tornya, de temetőjoggal rendelkezik. A XVI. század végén a falu református hitre tér. Templomukat, mely 1767-ben függetlenedik Szamosújlak anyaegyházától, 1762-ben megújítják. Az épület további renoválásáról az 1829-es és 1830-as földrengések után, 1833-ban értesülünk, amikor a diadalívet visszabontják. 1910-ben is folynak munkák a templomon, 1845-ben és 1927-ben tetőzetét javítják, 1971-ben pedig vakolatleveréssel járó renoválást hajtanak végre. Ezek azonban nem eredményeztek jelentősebb beavatkozást az épületen, amely meglehetősen épen őrizte meg középkori jellegét, bár falképei áldozatul estek az utolsó beavatkozásnak.
Először Koroknay Gyula ismerte fel középkori eredetét és mutatta be Szabolcs és Szatmár megye egyenes záródású templomai kapcsán. Az Állami Műemlékhelyreállítási és Restaurálási Központ 1998-1999-ben kapott megbízást a templom helyreállításához kapcsolódó kutatásra és tervezésre, 2000-2001 során megindult a feltárás és a helyreállítás Gere László régész és Kaló Judit építész vezetésével. Az ünnepélyes felszentelésre 2003-ban került sor, s a következő évben a színvonalas helyreállítás Europa Nostra-díjban részesült. Az 1998-2003 közti kutatásokról alapos dokumentáció és publikációk születtek. Ennek alapján a templom a jól feldolgozott emlékek közé sorolható.
A sötétvörösre égetett téglából épült, torony nélküli templom két részből, egy 7,6 x 8 m-es, egyterű hajóból és annál keskenyebb, 6,3 m széles és 5,35 m hosszú szentélyből áll. A templom nyugati homlokzata előtt XIX-XX. századra keltezett előtér állt, melyet a restaurálás során faszerkezetű esővetővel váltottak fel. A szentély majdnem négyzet alaprajzú. Déli falán két nyújtott, félköríves záródású, rézsűs ablak található. Ezek rézsűjét 1971-ben beszűkítették, az újabb restaurálás során állították vissza eredeti formájukat. A szentély keleti falán középen egy, a déliekhez hasonló ablak található, ennek boltíve és mindkét kávája javított. A fal felső részét később pelyvás agyagba rakott téglasorokkal javították. A szentély északi oldalán egy befalazott ajtó került elő, mely a sekrestyébe vezetett. Feltárták a 4,5 m x 3 m-es sekrestye alapozását is, mely kötésben volt a szentély és a hajófal alapozásával. A szentély északi falán a sekrestyeajtó fölött megmaradt a négytéglányi boltváll. Ennek alapján a sekrestye kelet-nyugat irányú dongaboltozattal rendelkezhetett.
A hajó lábazata azonos magasságú és kialakítású, mint a szentélyé. A déli falon két, félköríves, rézsűs ablak nyílik. A hajófal felső két téglasora és főpárkánya újabb falazású. A nyugati homlokzaton nyílik a templom bejárata. Ennek eredeti formáját az újabb restaurálás során állították vissza. A félköríves kapuzat lépcsős bélletű, három rétegű, mely egy 30 cm széles, 14 cm kiülésű kapuépítménybe mélyed, amely háromszögű, meredek oromzatban végződik.
Középkori Templomok Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében ládasorozat tagja. A sorozat minden ládája önállóan kereshető és logolható, nincs záróláda ahol szükség lenne a jelszavak részleteire.
A sorozat pontjai: 1, Csenger középkori temploma (3532, GCCSKT) 2, Csaroda virágos temploma (3595, GCcsvt) 3, Márokpapi középkori temploma, a Bereg ékszerdoboza (3596, GCmpkt) 4, Csegöld, Görög katolikus középkori templom (3639, GCGKKT) 5, Jánkmajtis középkori temploma (3640, GCJMKT) 6, Gyügye Európa Nostra-díjas középkori temploma (3641, GCKTGY) 7, Árpád-kori templom, Szamostatárfalva (3643, GCSZTF) 8, Szamosbecs Református temploma (3644, GCSZAM) 9, Hermánszeg, Református templom és fa-harangláb (3645, GCRTFH) 10, Szamossályi ferde tornyú temploma (3646, GCSZST)
Megtaláltam, köszönöm a rejtést!
A láda szabadon hevert, és két fül hiányzik. A logbook átázott valamikor, most épp száraz volt, de a ládára ráférne egy felújítás. Köszi a lehetőséget. [Geoládák v4.5.2]