WAP
A mészégető üreghez legközelebbi kivágott tuskó alatt bújik meg a 140 milliliteres négyfülű geoláda

A Dél-Dunántúli Piros Túrán haladó kirándulók az Óbányai-völgyre itt-ott nyíló kilátásban gyönyörködve könnyedén észrevétlenül hagyják maguk mögött az évszázadok óta a hegyoldalban álló különleges ipartörténeti emléket. Te légy figyelmesebb! :-) Óbánya, szövetkezeti italbolt buszmegállóig tudsz közösségi közlekedéssel utazni, ahonnan az RP-DDK mentén elhagyva a falut a jobbbra felfelé induló Z+ -en kapaszkodsz ki a völgyből, majd balra fordulva, a nagyjából szintben haladó Piros jelzést követve jutsz el a ládáig. (Ha autóval érkezel és nem akarsz parkolódíjat fizetni, akkor Mecseknádasdról  N 46° 13,372' E 18° 27,170' [GCTOME+PARKOLO] gyalogolj a Piros sáv mentén. Így kb. 6 kilométert teszel meg a ládáig.)

A Kelet-Mecsek erdeinek fája a középkortól igen komoly nyersanyagforrásnak számított: szén- és mészégetők, majd később üveghuták fogyasztották a hatalmas bükkösöket, tölgyeseket. Ebből az időből nemcsak a látványos pusztabányai hutarom maradt fenn, hanem maguk az erdő közepén megbúvó települések, Óbánya és Kisújbánya is ekkor alakultak ki.

A középkori építkezések legfontosabb kötőanyaga a mész. Előállításához magas kalcium-karbonáttartalmú kőzetet (mészköveket) törtek össze, majd 900 fok fölé hevítették. Így a széndioxid távozása után kalciumoxid (oltatlan mész) keletkezett. Ehhez vizet adva kalcium-hidroxidot (oltott mész) kapunk, amelyből - megfelelő szemcseméretű adalékkal összekeverve - falazó-, vakolóhabarcs készül. A beépítés után a kötőanyag a levegővel érintkezve ismét kalciumkarbonáttá alakul.

Hazánk mészkőhegységeiben (pl. Bükk, Bakony) több helyen található régi mészégető. A Mecsekben egyről tudunk, amely itt, az Óbánya és Kisújbánya közötti völgy északi oldalában, a Harácsmezőtől délnyugatra, a Csalán-hegy déli lejtőjén bújik meg. Te is belebújhatsz! :-)

FONTOS! A terület a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet része. A mészégetőből "emlékbe" egy kis darabot se vigyél haza! Nemcsak azért, mert tilos, hanem azért is mert felelősen gondolkodó, az örökölt értékeinket a következő generációknak megőrző polgár vagy. Ugye?

Szemelvény az erdei mészégetésről:
1. Az erdőben használatos az ú. n. tábori kemence. Erdei mészégető helyeinken rendszerint a mészkő fejtési helyétől kisebb távolságban a földbe vájva, illetőleg beásva épülnek a tábori kemencék. A kemence falai közönséges téglából épülhetnek. A kemence formája henger, amely felső egyharmadában boglyasan szűkülni szokott. A kemencének embernagyságú és -szélességű kapuja van, amelyet a berakás után akkorára falaznak, hogy csak egy rőzsekéve bedobásához alkalmas nyílás marad meg. A kemence kitöltése akként történik, hogy a tűzteret felülről mészkővel kiboltozzák és erre a boltozatra kerül azután rá a többi kiégetendő mészkő. A kemencében azután a megmaradó tüzelőnyíláson keresztül rőzsekötegekkel fűtenek. Ez a tüzelés már a hozzá nem értő előtt is pazarlásnak látszik, mert olyan nagy lánggal kell tüzelni, hogy a kemence legtetején elhelyezett kövek is megkapják a kiégéshez szükséges hőmérsékletet. Ez azzal jár, hogy a kemence felső nyílásánál hihetetlen nagy a kalorikus veszteség. Lényeges hátránya a kemencének még az, hogy minden égetés után meg kell várni, amíg kihűl és ígv a kemence hasznos munkaideje a gondos berakás, a kihűlés és a kiszedés idejével csökken. Előnye viszont, hogv a túlzott kalorikus gazdálkodás miatt a benne kiégetett mészkőnek kiégetetlen kemény magjai nem maradnak, ezért a belőle kikerülő égetett mész 10, sőt több százalékkal kiadósabb az [...] aknakemencéből kikerülő mésznél. Mivel ezt a típust használják leginkább az erdős vidékeken, azért szokás mondani, hogy a fával égetett mész jobb, mint a szénnel égetett. A fával égetett mész előnyére kell még azt is írni, - habár ez nem ide tartozik - hogy a pirites szén által okozott kálciumszulfát-képződmények sem alkotnak csomókat benne. Elmarad továbbá a tüzelőanyag okozta salakképződés is. Ezért a tábori kemencében fával égetett mész iránt a kereslet mindig élénkebb, azonban ezek az előnyük mégsem állanak arányban a korszerű kemencével elért kalorikus és munkaerő-megtakarítással. (Erdészeti lapok 1948. október)

Ládatörténet
2021.08.11 16:32 Köszönet az istápolásért Csabiq-nak, aki saját készletéből cserélte ki a megviselt dobozkát!
2020.04.03 12:52 Ellenőrzés: minden rendben.
2019.06.28 13:02 Ládacsere/-pótlás.
2016.12.04 14:00 Köszönet a ládapótlásért Párduc50-nek!
2016.05.23 14:25 Megérkezik az első megtaláló, a ládát elutasító ládamoderátor személyében.
2016.05.21 12:42 Birkózva a Kelet-Mecsek völgyeinek mobilinternet-lefedettségi hiányosságaival, a láda megjelenik.
2016.05.21 09:50 Baranya-Tolna 60 teljesítménytúra közben kerül ki a doboz a rejtekébe.
2015.04.26 Ismét a moderátorok elé kerül a terv, akik ezúttal - az eredeti GCHU rövid név megváltoztatása árán - támogatják (+8/-4).
2014.03.03 Benyújtjuk moderációra a tervet, amit - kidolgozatlansága miatt - a moderátorok egyhangúlag (+0/-11) elutasítanak.

Forrás: általános iskolai kémia óra és MSZ EN 459-1 szabvány