WAP: Jelezd a dolgozóknak, hogy mi célból érkeztél. A TV tartó asztal alatt van amit keresel, ami egy 25x20x40 cm-es alumínium mentőláda, feltűnő ismertetőjeggyel (lásd fényképek). A múzeumi dolgozók be vannak avatva, azt kérik jelezd, hogy játékos vagy mielőtt megkeresed a dobozt.
A múzeum nyitva tartása:
Hétfő-péntek 8-16 h-ig,
A szombati nyitvatartásról és általában a kiállításról Jobb Borókától lehet tájékozódni a +36703485114 számon.
Cím: 1055 Budapest, Markó u. 22. I. emelet
A BELÉPÉS INGYENES!

---

A ládába TravelBug nem helyezhető.

---

Megközelítés
M3, 4-6 villamos
Parkoló a környéken mindenhol fizetős, a Markó utcában a Mentőpalota előtt csak a mentősök parkolhatnak! A sarkon túlról értendő a ládától mért távolság.
Bringát a portaszolgálat mögött, az udvaron lehet lezárni.

A Mentőpalota története
1886-ban Temesváron alakult az első magyarországi önkéntes mentőegyesület. Egy évvel később, 1887-ben dr. Kresz Géza (1846-1901) létrehozta a Budapesti Önkéntes Mentőegyesületet (BÖME). Az egyesület bécsi mintára alakult meg, az itt dolgozó mentők önkéntesekből toborzódtak. Az egyesület létrehívóját, dr. Kresz Gézát tiszteljük a magyarországi szervezett mentés alapító atyjaként. Az ő zseniális szervezőtehetségének és kitartó munkájának eredményeként jött létre az a szervezet, mely mai is alapját képezi a mentők tevékenységének, s egészen 1948-ig, a mentők államosításáig látta el feladatait a fővárosban, és segítséget nyújtott a vidéken szerveződő egyesületek számára is. Jogutódja az Országos Mentőszolgálat.
Dr. Kresz Géza foglalkozását tekintve Budapest V. kerületének (mely a mai Lipótvárost is magában foglalta) tisztiorvosa volt. Széles látókörű, művelt, humanista ember. Ő alapította a budapesti Korcsolyázó
Egyletet, foglalkozott anyatejbegyűjtéssel, járványügyi állomást létesített, harcolt az élelmiszerhamisítások ellen, és az ő tevékenységének eredménye volt a Mentőpalota megépítése is.
Az épületet, ahol ma a mentők Főigazgatósága, a Központi Mentőállomás, a Központi Irányítócsoport és a múzeum is működik, 1890-ben adták át.
Ez Európa legelső mentőállomásnak épült épülete, mely azóta is csak a mentőké.
Kresz Géza is itt lakott a családjával a 2. emeleten. Az udvarban voltak az istállók a szénapadlással, a mentőfogat, mely elé befogták a lovakat, amikor esethez vonultak.

A Budapesti Önkéntes Mentő Egyesület (BÖME) megalakulása
A BÖME 1887. május 10-én a mai Bazilika helyén, az akkori Lipót-templom oldalában meghúzódó bazársoron, a 47. sz. bolthelyiségben kezdte meg működését.
Az első mentőállomás emlékét a Mentőmúzeum egyik dolgozója ötletéből ma egy tábla őrzi a Bazilika oldalában:
 N 47° 30,025' E 19° 3,224' 103 m [GCoxio+Emléktábla].
A bolthelyiség két szobából állt, és egyetlen telefonkészülék kapcsolta össze a külvilággal.
A mentők 1890-ig innen vonultak ki a hívások helyszínére, lovaikkal és a mentőfogattal. Már az első éjszakán két hívásuk volt. Eleinte főként az orvosok értetlenkedtek, és nem nézték jó szemmel az önkéntes mentők munkáját, rövidesen azonban a fővárosban nagy tekintélyre tettek szert, és elismertségükhöz nem férhetett kétség sem.
Napi 20-22 segélyhívás érkezett a fővárosból, s az egyesület minden esethez igyekezett orvost kiküldeni.. A mentőállomáson minden riasztást dokumentáltak. Ez a korabeli ún. őrségi napló ma is megtekinthető a Mentőmúzeumban.
Néhány nappal az után, hogy a mentők megkezdték működésüket a fővárosban, a budapesti rendőrkapitányság új közlekedési intézkedést adott ki, miszerint a mentőkocsik a megengedettnél sebesebben közlekedhetnek, és el kell engedni őket. A kocsikra sípot helyeztek, amellyel figyelmeztették az embereket a közeledésükre.
A szűk kis bolthelyiséget hamar kinőtték a mentők. Kresz Géza megoldást keresett és talált: a fővárostól kapott telket, a Markó és a hajdani
Sólyom (ma Nagy Ignácz) utca sarkán,kezdődött meg az az építkezés, melynek eredménye lett az akkori Európában egyedülálló épület, a Mentőpalota, melyet kizárólag a mentőegyesület vehetett birtokba. 1890 augusztusában ünnepélyesen vonultak át a mentők a vadonatúj, Quittner Zsigmond által tervezett neoreneszánsz stílusú, 2 emeletes épületbe. 1891. március 3-án maga Ferencz József császár is meglátogatta a Mentőpalotát, és "mindennel nagyon meg volt elégedve"...

A Mentőmúzeumról
Dr. Kresz Géza volt az, aki megkezdte a mentők emlékeinek gyűjtését és rendszerezését. A Mentőmúzeum alapításának gondolata az 1896. évi millenniumi kiállításon született, ahol a fővárosi mentők kiállították mentési szakfelszereléseiket és a kiállításon ideiglenes mentőállomást is üzemeltettek. A régi eszközöket nem dobták ki, hanem összegyűjtötték, így született meg a mentők kicsiny múzeuma, mely kisebb-nagyobb szünetekkel az 1890-es évek óta fogadja a látogatókat, és bemutatja a magyarországi mentők működését, eszközeit. 1937-ig (a BÖME alapításának ötvenedik évfordulójáig) a múzeum mindössze egyetlen helyiségből áll., Később bővítették a múzeumot, és nagyobb hely jutott a látogatóknak a mentők emlékeivel és mentőeszközeivel való ismerkedésre. Az 50-es években helyszűke miatt átmenetileg szüneteltették a múzeum működését, a padláson becsomagolva porosodtak az emlékek.
Az egykori alapító nevét felvevő Kresz Géza Mentőmúzeum 1987. május 10-én, a szervezett magyar mentés centenáriumi évében nyitotta meg ismét kapuit.
2005-ben, 2008-2009-ben és 2013-ban jelentős felújítások, beruházások történtek a Mentőmúzeumban.
A mentés és a mentéstörténelem szemléletesebb bemutatása végett a Paulikovics Elemér Kiállítóterem vetítőteremmé alakult, ahol megtekintésre ajánlott a dr. Lengyel Árpádról készült kisfilm (ő volt a Titanic túlélőinek megmentője, a Carpathia óceánjáró hajóorvosa). A múzeum könyvtára és kutatóhelyisége is megújult, az udvari garázsban muzeális mentőgépkocsik lettek elhelyezve.

A múzeumban megismerhető a magyarországi elsősegélynyújtás és borbélysebészképzés története, a korabeli újraélesztési eljárások (dohányfüst-klistír, hordón görgetés stb.) és a mentés ma használatos eszközei.
Megismerhetik a látogatók a századfordulón alkalmazott sürgősségi gyógyeljárásokat, a mentés motorizációjának történetét és a mentőjárművek fejlődését a lovas mentőfogatoktól egészen napjaink legmodernebb mentőkocsijaiig.
Helyet kapott a HA-OMA lajstromjelű SuperAero betegszállító repülőgép modellje is, ami kapcsolódik Tóth György tragikus sorsú pilóta emlékéhez.
Az Orovecz Béla-teremben a látogatók betekintést nyernek a mentés napi gyakorlatába, a lélegeztetőgépek fejődéstörténetébe, a lélegeztetőeszközök, a keringésdiagnosztikai eszközök és defibrillátorok használatába, és megismerhetik a mentésirányítás történetét.
A terembe vezető hosszanti kiállító térben a mentőrádiók alkalmazásának történetét bemutató az egykoron használatban lévő összes mentőrádió típus is megtekinthető.

A Pincekórház
A Pincekórház az 1956. évi forradalom és szabadságharc idején született. A fegyveres harcok során az Országos Mentőszolgálatnak a hirtelen kialakuló háborús helyzetben kellett a mentési, betegszállítási feladatokra felkészülnie. A sérültek ellátása, kórházba szállítása a főváros belső kerületeiben igencsak megnehezült a fegyveres összecsapások miatt, ezért a Mentőszolgálat főigazgatója október 24-én elrendelte a Markó utcai épület légoltalmi pincehelyiségeiben egy ideiglenes segélykórház felállítását.
Ezekben a napokban a mentők folyamatos, 24 órás szolgálatban, emberfeletti erőfeszítések közepette végezték hősies munkájukat. Sok esetben a harcok közelében, a "portyázások" során mentették ki a sérülteket a tűzvonalból. A később Pincekórházként elkeresztelt segélyhelyen több száz beteget, köztük sérült szovjet katonákat is gyógykezeltek, ha kellett operáltak. Egy bő hét leforgása alatt a Pincekórházban már annyi beteget ápoltak, hogy a hely szűknek bizonyult. Ezért a főigazgató megoldást keresett a betegek tovább szállítására és elhelyezésére. A Szobi utcában működő szemklinika a harcok idején üres volt, így a főigazgató megállapodot a Klinika akkori vezetőjével a betegek átszállításáról.
November 2-án a mentők birtokba vették az épületet, egy betegszállító mentőegység még aznap át is települt. Éppen idejében, mert még a november 4-i második szovjet invázió előtt sikerült az épületet a mentők sürgősségi betegellátó tevékenységének megfelelő fogadóképes állapotba hozni.
November 4-én este már három kórterem volt zsúfolásig tele betegekkel.
Az épületet a forradalom leverését követően a Fővárosi Tanács végleg átadta a Mentőszolgálatnak, az intézkedést 1956. évi november 20-án rendelet hagyta jóvá. Ez az intézmény lett a legendás Mentőkórház, mely a 2000-es évek elejéig sikeresen működött, majd financiális okokra hivatkozva megszüntették.
Az 1956-os év végére kialakult a sürgősségi kórház struktúrája.
Az intézmény hamar a hazai és a nemzetközi mentőorvoslás meghatározó tudományos háttérintézményévé vált. Az itt működő, kitűnő mentőorvosokból álló kollektíva olyan gyógyeljárások és a mentésben használható terápiák kikísérletezésén dolgozott, melyek Magyarországon és a világon is a maguk idején egyedülállóak voltak. Az első és leglátványosabb siker az 1960-as években a modern újraélesztés gyakorlatának elterjesztése volt. Ezt egy évtizeddel később újabb tudományos szenzáció követte: a világon elsőként a Mentőszolgálat által alkalmazott helyszíni intravénás elektróda útján végzett pacemaker-terápia bevezetése.
A pincekórházban megrendezett jelenet szereplői nagyon hasonlítanak a pepe1948 nagyszerű Sziklakórház (GCSZKH) ládájának szereplőire. A hasonlóság nem a véletlen műve, mivel a bábuk onnét származnak.

A 2001. év az intézmény életében végső változást hozott, a Mentőkórház az Országos Traumatológiai Intézetbe költözött.
A 2004. év tett pontot az egykori Mentőkórház és szakembergárdájának sorsára. A Szakellátó Egység utolsó működési napja 2004. március 15-én volt, mely másnap végleg befejezte működését, 16-án reggel átadta felszereléseit, leltári állományát az OBSI-nak. Ezzel egy időben az egység személyi állományának mentőszolgálati jogviszonya is megszűnt.

Mentéstörténeti érdekességek
A középkorban még szinte ismeretlen fogalom volt az életmentés.
Sokáig a vízbefúltakhoz, akasztottakhoz nem mertek nyúlni, mivel ezt a cselekedetet szégyenteljes dolognak tartották. 1769-ban Mária Terézia uralkodói rendelettel 12 pontban szabályozta és előírta a bajbajutottak számára első segítség nyújtását. Ezek a módszerek ma már nagyon furcsának tűnnek, és nehéz elképzelnünk, de hittek a hatásosságában. Később már a fuldokló betegen eret vágtak, leggyakrabban a külső nyaki vénát ...
A vízbe fúltakat lábuknál fogva akasztották fel vagy hordón görgették. A 18. században előszeretettel alkalmazták újraélesztési eljárásként a dohányfüst-klistírt, ezzel a fecskendőszerű szerkezettel az életjeleket nem mutató beteg végbelébe dohányfüstöt fújtak. Ha nem volt kéznél ilyen szerszám, a pipaszárat is megfelelőnek tartották.
A kovácsok fújtatóját is alkalmazták lélegeztetésre. Ezzel az eszközzel - mely a mai lélegeztető eszközök ősének tekinthető - a modern eljárásnak megfelelő, helyes módon, a nem lélegző beteg száján át a tüdőbe fújták a levegőt. A BÖME már a kezdetektől foglalkozott a keringés megindításával is Az első elektrifikációs készülék, a BÖME által már alkalmazott példánya, látható a múzeumban.
Az elektródákat a beteg homlokára helyezték, majd kisütötték. Ettől remélték az életműködés beindulását.
Ezenkívül megtekinthető még sok más lélegeztetésterápiai, keringésdiagnosztikai és elektroterápiás eszköz, respirátor, vastüdő (!), EKG-k, defibrillátorok, pacemakerek is a múzeumban.

Mercedes mentőautó belső

---

Ez a gyűjtemény egész Európában egyedülálló. Az egyetlen olyan múzeum európai viszonylatban, ahol kizárólag a mentéssel kapcsolatos emlékeket, felszereléseket gyűjtöttek össze, és ahol megismerhetik a mentés fejlődését történetileg is.

A Mentőmúzeum a 2009. évi Múzeumok Majálisán "A legigényesebb program közönségdíját" nyerte el.

A láda létrehozásában és elhelyezésében nyújtott segítségéért szeretnék köszönetet mondani Debrődi Gábornak (múzeumigazgató, történész) és Szilágyi Editnek (történész, webszerkesztő, múzeumi munkatárs).
Kresz Géza Mentőmúzeum
elérhető a Facebookon is.
Mentőmúzeum weboldala

---

Ládakarbantartások:
2014.10.15 - szombati nyitva tartás változás
2020.04.10 Koronavirus járvány miatt zárva
2021.03.19 Koronavírus járvány harmadik hulláma miatt továbbra is zárva, kérlek NE adoptáld emiatt!
2021.09.08 Helyszíni ládakarbantartás, Juju jelzése alapján ismét kereshető.