Kb. 10x10x5 cm méretű geoládát keress a megadott koordinátának, villanyoszlop tövében.

---

A ládába TravelBug nem helyezhető.

---

Megközelítés
Buzsák településre érve a tájház előtt kiépített parkoló található  N 46° 38,893' E 17° 34,485' 120 m [GCBUZS+parkolo]

Buzsák település

A mai Buzsák helyén a középkorban Akts és Magyari falvak feküdtek. Ez a terület eredetileg a somogyi vár tartozéka volt, a XIII. században azonban egy része a Bő-nemzetség birtokába került.
A Bő-nembéli Izsép fia János 1268-ban az itteni várbirtokokat, Magyari helységgel a jó szolgálatáért kapta IV. Béla királytól. Akcs helység nevével 1449-ben találkozunk először, ekkor a Bő-nembeli Laki Thúz és Létai családok birtokolták. Az 1536. évi adólajstrom szerint a két helység már egyesült Akcs-Magyari néven. Még Csorba József 1857-es ismertetőjében is együtt említik a két tepelülést: "Akcs-Magyari Borokcsa, tóth eredetű, de már megmagyarosodott nagy helység...."
A katolikus templom História Dómusában Sebe György plébános 1824-ben ezt írja: "Buzsák a Balaton mocsaraitól három oldalról övezett község, amelyet délszláv telepesek laknak."

Buzsák neve Kiss Lajos szerint a szerb-horvát Budzak helynévvel azonos, alapja a budzak "sarok", "szöglet" szó, de egyesek úgy tudják, hogy az idetelepülő tótok, horvátok, vendek Buzsik, Buzsák, Borokcsa néven emlegették a helyet, mert mocsár vette körül.
A népmonda azt tartja, hogy mikor Jézus Krisztus a földön járt, találkozott egy idevaló gazdag emberrel, akinek sok lisztje volt. Hiába kért azonban tőle kenyeret, nem kapott. Erre megátkozta a falut, hogy minden gazdag ember zsákjában ezután csak búbánat teremjen. Ettől kezdve lett a falu neve "Bú-zsák".

Nagyon fontos a falu életének alakulásában a XX.sz. elején (1902-ben) létrejött háziipar. Ekkortól az asszonyok megrendelésre készítették a szőtteseket és a hímzéseket. Ez egyben a családok számára anyagi forrást jelentett. A Háziipari Szövetkezet fölbomlásáig (1980-as évek vége) a faluban 100-120 asszonynak adott munkát.
A faluhoz tartozik Csisztapuszta és Csisztafürdő is.

A népművészeti tájház

A tömésház a 19. században épült, módos paraszt portája volt, ami jól látható a telek nagy méretén, gazdasági épületein. A ház megvásárlásakor már jelentős változásokon ment át, tájházzá alakításakor szabadkéményes formába építették vissza, azaz a konyhában látható sárkemence fölött kémény nyílás található. Ezen keresztül a füst kihúz a konyhából így nem gomolyog a térben. A szabadkémény nyílásába tették egykor a füstölni kívánt húsokat. A konyhától jobbra és balra található a ház két szobája, mindkettőt mázas szemeskályha melegíti, amit a konyhából fűtenek, így a szobába egyáltalán nem jut be a füst. A ház első szobája volt a család tisztaszobája, amit a legszebb textilneművel, szentképekkel öltöztettek fel és kímélték a mindennapi használattól. A szoba ma is 19. századi tisztaszobának van berendezve, két szépen felvetett ággyal, szentképekkel, gazdag díszítéssel. A hátsó szoba, ami egykor a család lakószobája volt, ma kiállítótérként funkcionál, hiszen itt helyezték el a buzsáki népművészet, népi iparművészet legszebb darabjait.

A hímzéses textilek mellett a tájház népművészeti kiállításában helyet kaptak a buzsáki fafaragók régi és mai munkái is, hiszen ahogy a hímzés, úgy a fafaragás is élő népművészeti tevékenység a faluban.
A tájház udvarán áll a hatalmas színnel ellátott istállós pajta, ami ma padokkal van tele, utal arra, hogy a portát rendezvényei alatt ma is használja a falu.A tájház meglátogatása önmagában is egy tartalmas kirándulás programja, aki teheti látogasson Buzsákra, amikor a tájház portáján programokat szerveznek. Ilyenkor látványos néptáncműsoroktól hangos a tömésház udvara, és látható a híres buzsáki népművészet mai továbbélése.

A tájház nyitva tartása:

A Buzsáki Népművészeti Tájház 2025. május 21-től egyelőre kizárólag előre bejelentkezett csoportokat tud fogadni.
Bejelentkezés, időpont-egyeztetés:
+36 30 902 5254

Hímzés

Aki kicsit is ismerős a magyar népművészetben, bizonyára hallotta már a híres "buzsáki hímzés" kifejezést.
A buzsáki hímzés jellegzetes díszítő elemei a levél, a tulipán, a szegfű, az árvácska, a katykaringó, a páva, a galamb, az őz és a szarvas. A mai napig szebbnél-szebb ingek, leplek, ágyterítők, vánkoshéjak és halotti lepedők készülnek ily módon.
Buzsákon háromféle ősi hímzésminta ismert: a vézás, a rátétes és a boszorkányos.
Míg a vézás hímzést régebben csak piros-kék, vagy piros-fekete cérnával készítették, napjainkra már több színt használva, piros-kék-fekete-sárga-zöld gyöngyfonallal varrják rá a fehér vászonra. Mivel a hímzésminták egyenként, szabad kézzel készülnek, ritkán találkozni kétszer ugyanazzal a mintázattal. Jellemző motívumai a rózsa, a katykaringó, a lóherelevél, a csibeláb, a babfejes hajó, a kockasor, a lánc és a legyező.
A rátétes hímzés úgy készül, hogy a vékony kék-piros kasmérból kivágott mintákat apró öltésekkel rávarrják az alátétre. Leggyakoribb motívumai a tulipán, a labdarózsa, a szegfű, az árvácska, a katykaringó, a páva, a galamb, az őz, és a szarvas.
A boszorkányos hímzés a keresztöltés technikájáról kapta a nevét: a rengeteg fonalba és időbe kerülő hímzés ugyanis nem kis "boszorkányosságot" igényel! A házi szövésű vászonra készülő hímzés színvilága igen változatos. Készítése során először a szivárvány minden színével rávarrják a kívánt mintákat az anyagra, majd az alapot fekete színű cérnával, sűrűre varrt 8-as öltésekkel töltik ki, ettől a kézimunka úgy nézett ki, mintha fekete alapra készült volna. Rengeteg időt és fonalat igényelt.

A faluban működik egy "varrókör", ahol (a tájház nagyon szép szabadtéri környezetében) helybéli hölgyek mutatják be a hímzés fortélyait az érdeklődők számára.

Buzsák, János-hegyi műemlék pincék

Érdemes ellátogatni a közelben lévő János-hegyre. Mintegy 60, nádfedeles, fehérre meszelt pincét találhatunk itt. Ezeket a pincéket a 'Táskai műemlék pincesor' láda szépen bemutatja, így ide nem került pont, csak a pótjelszó.
Pótjelszó:  N 46° 39,054' E 17° 33,926' 120 m [GCBUZS+potjelszo]

Nagyboldogasszony Római Katolkius templom

A templom  N 46° 38,914' E 17° 34,787' [GCBUZS+templom] 1704-ben barokk stílusban épült. A templomban megcsodálhatjuk a buzsáki hímzéssel díszített miseruhákat, oltárterítőket. A faragott oltárkép XIV. század eleji alkotás, melyet nemrég újítottak fel, műemléki védettséget élvez. Szűz Mária szobrát a liturgiának megfelelő színű palástba öltöztetik. (Hasonló hagyományról híres Külső-Somogy nevezetes búcsújáró helye, Andocs is.). A szobor a Kápolnási-dűlőben lévő Fehér-kápolnából került ide.

Miserend:
Szerda: 18.00
Vasárnap: 09.30

Forrás:
Buzsák község honlapja
Hímzések
Pogányvölgyi kistérség

Ládatörténet

2022.11.02.: Adoptálta: szaszkievics, Korábbi rejtő: Nargoth és a régi ládaoldal - 2021
2024.07.21.: régi, szétázott, tönkrement láda beszedve, négyfülü kb. 10x10x5 láda kihejezve. Geoláda jelszó megváltozott!