20 cm magas henger alakú műanyag doboz természetes álcában szemmagasságban, a fától 60m-re nyugatra.
Megközelítés
A sorompó előtt itt tudsz parkolni, két kocsinál több nem fér el: N 46° 11,614' E 18° 53,124' 70 m [GCTREE+parkolo]
Indulj el a piros sáv sugárúton majd itt N 46° 10,625' E 18° 53,300' 127 m [GCTREE+Letérő] térj rá az erdőgazdaság egyedi "zöld fa" jelzésű útjára.
Egyszer csak előtted áll majd.
Tavasztól őszig számítsatok szúnyoginvázióra!
Vadászati idényben részleges erdőlátogatási tilalom van érvényben, a Gemenc Zrt. honlapján tudod megnézni, hogy mikor.
A Duna magas vízállásánál az út egyes részei el lehetnek árasztva. Mielőtt elindulsz, itt tudsz tájékozódni: Duna vízállása
A rejtek maga árvízbiztos helyen van.
A Gemenci erdő és fái
A Gemenc az ország legnagyobb, zömében erdővel borított ártere. Közel 18 000 ha nagyságú területével mintegy 35 km hosszan húzódik a Duna mentén Bogyiszló és Báta községek között.
Mai formájának kialakulása és megmaradása egyrészt az elmúlt 200 év szabályozott erdőgazdálkodásának köszönhető, aminek alapja viszont az hogy a közeli rengeteg holtág, vízfolyás, morotva, mocsár, kanyar, hurok akadályozza és akadályozta a jelentősebb emberi tevékenységet.
Az ártéri élővilág rendkívül fajgazdag. Ha csak a fákat vesszük sorra, jártunkban-keltünkben láthatunk őshonos fehér fűzt, fekete nyárt, fehér nyárt, magyar kőrist, kocsányos tölgyet, mezei juhart, tatárjuhart, kislevelű mezei szilt, vénic szilt. A telepített erdőrészekben nemesnyár, amerikai kőris, fekete dió, akác, zöld juhar vette át az őshonos fák helyét.
A pörbölyi titán
Az erdő számos faóriással dicsekedhet. A pörbölyi erdőtömbben, a Móric-Duna partján található mind közül a legnagyobb. A négy sarjból összenőtt, ám egy gyökérzettel és kb. négy méter magasságig egy törzzsel rendelkező fekete nyár lenyűgöző látvány. Ez jelenleg Magyarország legnagyobb törzskerületű fája. A 1200 cm törzskörméretű, kb. 30 méter magas fa korát alig 100 évre becsülik. Egészséges, életerős fa, még sokat gyarapodhat, hisz a a fekete nyár 200-300 évig is élhet.
Az óriásra 2013 szeptemberében egy szegedi természetfotós bukkant rá, erről bővebben itt itt tudtok olvasni.
A fekete nyárról általában
A fekete nyárfát sajnos a kihalás fenyegeti, ezért felkerült a Környezetvédelmi Világszervezet Vörös Listájára.
Mivel a növény igen gyorsan növekszik, rengeteg fényre, vízre és tápanyagra van szüksége a fejlődéshez. Ezért élettere szűk, nagyrészt csak ligeterdőkben illetve közvetlenül a folyók napos, világos partján tenyészik. Életterét tovább szűkíti a talajvízszint-csökkenés és a nagyfokú irtás.
Eltűnésének az is oka, hogy könnyen hibridizálódik rokon fajokkal, tehát a magról történő véletlenszerű kelések egyre gyakrabban valami hibrid változatot eredményeznek az eredeti faj helyett. Félő, hogy a fekete nyár csak ott fog megmaradni, ahol tudatosan telepítik a csemetéit, illetve gyökérsarjakról újul meg egy kivágott fa.
A fekete nyárfát rendkívül sokoldalúan lehet felhasználni. Vattaszerű pamacsokat alkotó magjait toll vagy szivacs helyett töltik párnákba, de hőszigetelő anyagként is megállja a helyét. Fája a holland fapapucsnak, teknőknek, vályúknak az alapanyaga. Gitárt és snowboardot is készítenek belőle. A gyufa- és cellulózgyártásban is szerepe van. Rügye gyógyhatású: gyulladáscsökkentő, antibakteriális hatóanyagot tartalmaz. Főznek belőle teát, készítenek belőle kenőcsöt.
Annak, hogy a fekete nyárfát fokozottan védjük, a környezetünk szempontjából is különös jelentősége van. Más fáknál nagyobb mennyiségű széndioxidot képes megkötni a levegőből és segít a nehézfémmel szennyezett föld megtisztításában.
Ez vitte ma a pálmát.
Nem az ajánlás szerint mentünk, így aztán kalandosra sikerült.
Változatos, szép fás, ligetes mezőket találtunk, néha traktorok tiporta sáros utakon lavíroztunk, és amikor már csak 180 méterre volt a fa, akkor a Simon-Duna állta utunkat.
Klassz volt. A dobozt itt is kicsit rendbe szedtem, a szemetet kidobtam belőle.
Visszafelé a piros sáv turistautat is kipróbáltuk egy darabon, és megállapítottuk, hogy a másik volt izgalmasabb.
Bácskai ládavadász körútunkról hazafelé, úgy gondoltuk, bónuszként megnézzük ezt a kuriózumot is. Kicsit tamáskodva indultunk, mert annak idején Pogányszentpéteren kicsit megvezetettnek éreztük magunkat a dunántúl állítólag legmagasabb fájával, de ez a példány tényleg nagyon különleges. Kezdődőtt a túra egy 1800 méter hosszú nyílegyenes léniával, ami már önmagában is érdekes látvány volt, majd a holtágat elérve, szépen kitáblázott és kialakított ösvényen értünk el a célhoz. Már a holtág mellett is láttunk szép nagy öreg fákat, de tény és való, hogy ez a sztár. Az összenövés következtében kialakult masszív, érdekes kérgű alsó része, és az abból ágaskodó toronyszerű törzsek olyan Sagrada Familia feelinget kölcsönöznek szerintünk e növényritkaságnak. Az őszi árvíz itt sem múlt el nyomtalanul, a fákon kb. 1,5 m magasságig sárbevonat leledzik, s ez igaz a rejtekre is, de a láda, és tartalma szerencsésen átvészelte a természeti csapást. A jelszóból pedig megtudtuk a rejtő hitvallását: A rock örok! Ritkán járunk ártéri erdőben, nagyon megtetszett, még vissza kell térnünk, ha több időnk lesz, hogy bebarangolhassuk a rengeteget, és akkor a nagyDunáig is lejuthatunk. Köszönjük, hogy idecsaltatok bennünket.
Halló!
Ez káprázatos volt! Régi vágyam teljesült, ide igazán megérte eljönni, nem csupán a hatalmas fa, hanem az egész Gemenc gyönyörű volt. Még megelőztük a szúnyoginváziót, de a nyári meleg nem annyira hiányzott. Nyolcan voltunk, ám ennyien nem tudtuk körbeölelni a fát, hiába nyújtottuk ki a karunkat.
A füzet elég rongyos volt, és csak kevés üres hely volt benne, de szerencsére akadt nálam egy notesz, azt is betettem a ládába.