20 cm magas henger alakú műanyag doboz természetes álcában szemmagasságban, a fától 60m-re nyugatra.
Megközelítés
A sorompó előtt itt tudsz parkolni, két kocsinál több nem fér el:
N 46° 11,614' E 18° 53,124' 70 m [GCTREE+parkolo]
Indulj el a piros sáv sugárúton
majd itt
N 46° 10,625' E 18° 53,300' 127 m [GCTREE+Letérő] térj rá az erdőgazdaság egyedi "zöld fa" jelzésű útjára.
Egyszer csak előtted áll majd.
Tavasztól őszig számítsatok szúnyoginvázióra!
Vadászati idényben részleges erdőlátogatási tilalom van érvényben, a
Gemenc Zrt. honlapján tudod megnézni, hogy mikor.
A Duna magas vízállásánál az út egyes részei el lehetnek árasztva. Mielőtt elindulsz, itt tudsz tájékozódni:
Duna vízállása
A rejtek maga árvízbiztos helyen van.
A Gemenci erdő és fái
A Gemenc az ország legnagyobb, zömében erdővel borított ártere. Közel 18 000 ha nagyságú területével mintegy 35 km hosszan húzódik a Duna mentén Bogyiszló és Báta községek között.
Mai formájának kialakulása és megmaradása egyrészt az elmúlt 200 év szabályozott erdőgazdálkodásának köszönhető, aminek alapja viszont az hogy a közeli rengeteg holtág, vízfolyás, morotva, mocsár, kanyar, hurok akadályozza és akadályozta a jelentősebb emberi tevékenységet.
Az ártéri élővilág rendkívül fajgazdag. Ha csak a fákat vesszük sorra, jártunkban-keltünkben láthatunk őshonos fehér fűzt, fekete nyárt, fehér nyárt, magyar kőrist, kocsányos tölgyet, mezei juhart, tatárjuhart, kislevelű mezei szilt, vénic szilt. A telepített erdőrészekben nemesnyár, amerikai kőris, fekete dió, akác, zöld juhar vette át az őshonos fák helyét.
A pörbölyi titán
Az erdő számos faóriással dicsekedhet. A pörbölyi erdőtömbben, a Móric-Duna partján található mind közül a legnagyobb. A négy sarjból összenőtt, ám egy gyökérzettel és kb. négy méter magasságig egy törzzsel rendelkező fekete nyár lenyűgöző látvány. Ez jelenleg Magyarország legnagyobb törzskerületű fája. A 1200 cm törzskörméretű, kb. 30 méter magas fa korát alig 100 évre becsülik. Egészséges, életerős fa, még sokat gyarapodhat, hisz a a fekete nyár 200-300 évig is élhet.
Az óriásra 2013 szeptemberében egy szegedi természetfotós bukkant rá, erről bővebben
itt itt tudtok olvasni.
A fekete nyárról általában
A fekete nyárfát sajnos a kihalás fenyegeti, ezért felkerült a Környezetvédelmi Világszervezet Vörös Listájára.
Mivel a növény igen gyorsan növekszik, rengeteg fényre, vízre és tápanyagra van szüksége a fejlődéshez. Ezért élettere szűk, nagyrészt csak ligeterdőkben illetve közvetlenül a folyók napos, világos partján tenyészik. Életterét tovább szűkíti a talajvízszint-csökkenés és a nagyfokú irtás.
Eltűnésének az is oka, hogy könnyen hibridizálódik rokon fajokkal, tehát a magról történő véletlenszerű kelések egyre gyakrabban valami hibrid változatot eredményeznek az eredeti faj helyett. Félő, hogy a fekete nyár csak ott fog megmaradni, ahol tudatosan telepítik a csemetéit, illetve gyökérsarjakról újul meg egy kivágott fa.
A fekete nyárfát rendkívül sokoldalúan lehet felhasználni. Vattaszerű pamacsokat alkotó magjait toll vagy szivacs helyett töltik párnákba, de hőszigetelő anyagként is megállja a helyét. Fája a holland fapapucsnak, teknőknek, vályúknak az alapanyaga. Gitárt és snowboardot is készítenek belőle. A gyufa- és cellulózgyártásban is szerepe van. Rügye gyógyhatású: gyulladáscsökkentő, antibakteriális hatóanyagot tartalmaz. Főznek belőle teát, készítenek belőle kenőcsöt.
Annak, hogy a fekete nyárfát fokozottan védjük, a környezetünk szempontjából is különös jelentősége van. Más fáknál nagyobb mennyiségű széndioxidot képes megkötni a levegőből és segít a nehézfémmel szennyezett föld megtisztításában.
Forrás:
Gemenc
Fekete nyár
A fekete nyár biológus szemmel
