20 cm magas henger alakú műanyag doboz természetes álcában szemmagasságban, a fától 60m-re nyugatra.
Megközelítés
A sorompó előtt itt tudsz parkolni, két kocsinál több nem fér el: N 46° 11,614' E 18° 53,124' 70 m [GCTREE+parkolo]
Indulj el a piros sáv sugárúton majd itt N 46° 10,625' E 18° 53,300' 127 m [GCTREE+Letérő] térj rá az erdőgazdaság egyedi "zöld fa" jelzésű útjára.
Egyszer csak előtted áll majd.
Tavasztól őszig számítsatok szúnyoginvázióra!
Vadászati idényben részleges erdőlátogatási tilalom van érvényben, a Gemenc Zrt. honlapján tudod megnézni, hogy mikor.
A Duna magas vízállásánál az út egyes részei el lehetnek árasztva. Mielőtt elindulsz, itt tudsz tájékozódni: Duna vízállása
A rejtek maga árvízbiztos helyen van.
A Gemenci erdő és fái
A Gemenc az ország legnagyobb, zömében erdővel borított ártere. Közel 18 000 ha nagyságú területével mintegy 35 km hosszan húzódik a Duna mentén Bogyiszló és Báta községek között.
Mai formájának kialakulása és megmaradása egyrészt az elmúlt 200 év szabályozott erdőgazdálkodásának köszönhető, aminek alapja viszont az hogy a közeli rengeteg holtág, vízfolyás, morotva, mocsár, kanyar, hurok akadályozza és akadályozta a jelentősebb emberi tevékenységet.
Az ártéri élővilág rendkívül fajgazdag. Ha csak a fákat vesszük sorra, jártunkban-keltünkben láthatunk őshonos fehér fűzt, fekete nyárt, fehér nyárt, magyar kőrist, kocsányos tölgyet, mezei juhart, tatárjuhart, kislevelű mezei szilt, vénic szilt. A telepített erdőrészekben nemesnyár, amerikai kőris, fekete dió, akác, zöld juhar vette át az őshonos fák helyét.
Az óriás
Az erdő számos faóriással dicsekedhet. A pörbölyi erdőtömbben, a Móric-Duna partján található mind közül a legnagyobb. A négy sarjból összenőtt, ám egy gyökérzettel és kb. négy méter magasságig egy törzzsel rendelkező fekete nyár lenyűgöző látvány. Ez jelenleg Magyarország legnagyobb törzskerületű fája. A 1200 cm törzskörméretű, kb. 30 méter magas fa korát alig 100 évre becsülik. Egészséges, életerős fa, még sokat gyarapodhat, hisz a a fekete nyár 200-300 évig is élhet.
Az óriásra 2013 szeptemberében egy szegedi természetfotós bukkant rá, erről bővebben itt itt tudtok olvasni.
A fekete nyárról általában
A fekete nyárfát sajnos a kihalás fenyegeti, ezért felkerült a Környezetvédelmi Világszervezet Vörös Listájára.
Mivel a növény igen gyorsan növekszik, rengeteg fényre, vízre és tápanyagra van szüksége a fejlődéshez. Ezért élettere szűk, nagyrészt csak ligeterdőkben illetve közvetlenül a folyók napos, világos partján tenyészik. Életterét tovább szűkíti a talajvízszint-csökkenés és a nagyfokú irtás.
Eltűnésének az is oka, hogy könnyen hibridizálódik rokon fajokkal, tehát a magról történő véletlenszerű kelések egyre gyakrabban valami hibrid változatot eredményeznek az eredeti faj helyett. Félő, hogy a fekete nyár csak ott fog megmaradni, ahol tudatosan telepítik a csemetéit, illetve gyökérsarjakról újul meg egy kivágott fa.
A fekete nyárfát rendkívül sokoldalúan lehet felhasználni. Vattaszerű pamacsokat alkotó magjait toll vagy szivacs helyett töltik párnákba, de hőszigetelő anyagként is megállja a helyét. Fája a holland fapapucsnak, teknőknek, vályúknak az alapanyaga. Gitárt és snowboardot is készítenek belőle. A gyufa- és cellulózgyártásban is szerepe van. Rügye gyógyhatású: gyulladáscsökkentő, antibakteriális hatóanyagot tartalmaz. Főznek belőle teát, készítenek belőle kenőcsöt.
Annak, hogy a fekete nyárfát fokozottan védjük, a környezetünk szempontjából is különös jelentősége van. Más fáknál nagyobb mennyiségű széndioxidot képes megkötni a levegőből és segít a nehézfémmel szennyezett föld megtisztításában.
Pörbölytől bringával, egy darabig az igen forgalmas 55-ös úton. A holtág mellett már gyalog. Impozáns méretű fa, az erdőben nem is lehet érzékelni méreteit. A rejtek már nem kerek,, és tengeri álcázása van, de némi keresgélés után megleltem. Visszafelé egy kiterjedt vaddisznó család időzött az út közepén, némi kurjongatásra elhúztak.
Karantén ide vagy oda, eddig szorgalmasan ültünk otthon, nagyjából :-) de most már, 1-2 hónap után, közel a 2.ezredik találathoz, muszáj volt ládázni. Próbáltunk olyan helyet találni, ahol tényleg nem jár senki. Ezért ezzel a ládával kezdtük a Gemenci napot.
Jó kis gyaloglással az üde zöld, hűvös erdőben sikerült becserkészni a ládát. Közben emberen kívül láttunk sok mindenkit, ja bocsi, jött egy lovaskocsi, azt ember hajtotta..őzet, kacsákat, békákat, egy nagy vadmadarat, sok kicsi énekest, hallgattuk a sárgarigó füttyét, és még sorolhatnám.. meg a rengeteg nyom.. a vaddisznók dagonyázó helyei..Csodálatos a gemenci erdő, jó ezt újra és újra megtapasztalni.
Köszönjük Oldfoxxal..
N 46° 11,614' E 18° 53,124' 70 m [GCTREE+parkolo]
majd itt 
N 46° 10,625' E 18° 53,300' 127 m [GCTREE+Letérő]
