Megye/ország: Pest
Elhelyezés időpontja: 2014.11.01 10:30
Megjelenés időpontja: 2014.11.07 13:47
Utolsó lényeges változás: 2014.11.04 08:43
Utolsó változás: 2017.01.11 12:44
Rejtés típusa: Virtuális geoláda
Elrejtők: MirP
Ládagazda: Pilis50 Nehézség / Terep: 1.5 / 2.5
Úthossz a kiindulóponttól: 5000 m
Megtalálások száma: 1046 + 5 sikertelen + 7 egyéb, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 2.0 megtalálás hetente
WAP
A jelszó mágneses lapocskán (10x3 cm) a kilátó legfelső szintjére vezető utolsó lépcsőegyüttes kezdetétől balra található acéloszlop belső részén, szemmel nem látható helyen. Tapintással lehet megtalálni a jelszóhordozót.
A csúcs több helyszínről is megközelíthető, én személy szerint Pilisszántóról vagy Pilisszentkeresztről való indulást ajánlanám. Mindkét településről a piros sáv vezet fel a egy turista-csomópontig N 47° 41,043' E 18° 53,298' 405 m [GCBOK+turista csomópont], majd innentől a zöld sáv vezet felfelé a hegyen szerpentinen, s majd a csúcs előtt a zöld háromszög N 47° 41,148' E 18° 52,234' 685 m [GCBOK+Z3 kezdete] jelzésre kell áttérni és ez visz fel végig a kilátóig.
A kilátó elérhető a Két-bükkfa-nyeregtől is a zöld kereszt jelzésen elindulva. Miután a kereszteződésnél N 47° 42,896' E 18° 51,254' 643 m [GCBOK+kereszteződés] becsatlakozik a zöld sáv jelzés, hosszasan kell követni, amíg elérjük az új zöld háromszög N 47° 41,198' E 18° 52,168' 695 m [GCBOK+Z3 kezdete] jelzést, amely felvezet minket egészen a kilátóig. Ez utóbbi esetén célszerű inkább Dobogókőn parkolni, mert az utóbbi időben a környéken sok volt a gépkocsi-feltörés.
Figyelem! A kilátó fokozottan védett természetvédelmi területre esik, ezért az előírások szerint csak gyalogosan, a kijelölt útvonalakon, és szigorúan csak a jelzett turistautakon közelíthető meg, arról letérni nem szabad.
A rejtésről
A virtuális rejtés a 2014. október 28-án átadott pilis-tetői Boldog Özséb-kilátót mutatja be az ideérkezőknek. A jelszóhordozó egy 10x3 cm-es mágneses lapocska, amely a kilátó legfelső szintjére vezető utolsó lépcsőegyüttes kezdetétől balra található acéloszlop belső részén várja megtalálóit.
A helyszín fokozott védettsége miatt döntöttem a virtuális rejtés mellett. Pár évvel ezelőtt itt, a közelben volt megtalálható a Pilisi Parkerdő Zrt. által beszüntetett GCcsel hagyományos geoláda.
A kilátóról
A kilátó egy itt álló geodéziai torony (földmérési célokat szolgáló építmény) átépítésével jött létre 2014-ben. Külön köszönet illeti a Földmérési és Távérzékelési Intézetet, amiért támogatta a Pilisi Parkerdő Zrt. elképzeléseit a torony kilátóvá alakítására.
A torony körül új, fából készült lépcsősor vezet a magasba, a kilátó falát függőleges fatartók alkotják, amelyek egységes homlokzatot képeznek. Ennek köszönhetően a kilátóban felfelé igyekvők előtt fokozatosan "nyílik meg" a Pilis-tető körül elterülő táj: egymás után pillanthatják meg például a Vörösvári-medencét és a Budai-hegységet. A lépcső gerendái acél szerelvényekkel kapcsolódnak a meglévő vasbeton falhoz és a faszerkezethez, a lépcsőfellépőt és a járófelületet csúszásmentesen alakították ki.
A korábbi torony vasbeton falának meghosszabbításával új tetőszintet alakítottak ki, amelyet kizárólag a vasbeton magon belül lehet elérni, így a torony tetején elhelyezett - egy civil szervezet által működtetett - meteorológiai megfigyelő és amatőr rádióállomás mérőműszerei védelmet élveznek. (Forrás: www.parkerdo.hu)
A pálosok történetéről és a névadóról
A legtöbb középkori kolostorrom a Pilisben a Magyar Pálos Rend kolostora volt, hiszen a rend alapítása részben ide kötődik. A Pálos Rend alapítása Özséb esztergomi kanonok nevéhez fűződik, aki 1246-ban hat társával együtt elvonult a Pilis erdőrengetegébe, s a Pilis-hegy oldalában található barlangokban a mai Kesztölc-Klastrompuszta és Pilisszentlélek térségében remeteéletet éltek, majd itt felépítették a Santa Crux (Szent Kereszt vagy Keresztúr) nevű monostort. Ekkorra már a Mecsek után a Bakony, Börzsöny és a Mátra erdeiben egyre több pálos-ház alakult, s Özséb szerzetes társai 1262-63-ban IV. Orbán pápához már rendalapítási kérelemmel fordultak.
A pálos szerzetesrend hivatalos elismerésével várni kellett 1308-ig, mikor is V. Kelemen pápa engedélyezte számukra a Szent Ágoston regulája szerinti életvitelt. Templomaik, kápolnáik, barlangfülkéik, halastavaik szinte valamennyi pálos kolostor helyszínén fellelhetőek. (Forrás: www.parkerdo.hu)
A kilátót minden látogató kizárólag csak saját felelősségére veheti igénybe. A látogatás szabályai ezen a linken érhetőek el!
Megtaláltam Encivel és IszaKlárival egy csodálatosan napsütötte téli kirándulás során, mely alkalmával a völgyben lévő településeket sűrű köd borította. TFTC!
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! Már számolni sem tudom hány alkalommal voltam fent a csúcson. A jelszó a helyén, kézzel szépen kitapogatható. Párás volt a levegő,bár így is messzire lehetett látni. Távcsővel mèg a Megyeri híd is megmutatta magát.[Geoládák v4.5.2]
Már rég fel akartam jönni ide - végre sikerült. Örülök, hogy ez a geodéziai torony végleg "megmenekült", bármikor könnyen látogatható, és eredeti formáját, illetve funkcióját se veszítette el teljesen. A ládaleírást azonban hiányosnak érzem, mert egy képet ugyan közöl róla, de árva szót se ejt arról, hogy itt volt a Magyar Néphadsereg 14, Budapestet védő légvédelmi rakétabázisának egyike - ezek közül többnek "saját" geoládája is van - 1981-től 1995-ig, és ennek nem túlságosan szépséges "hagyatéka" máig meghatározza a Pilis-tető képét... Én 2 órás sétával vagy 15, különböző méretű és funkciójú betonmonstrumot "fedeztem fel" az egykori MN 1059/2. honi légvédelmi rakétaosztály hagyatékából...