Megye/ország: Pest
Elhelyezés időpontja: 2024.12.07 13:00
Megjelenés időpontja: 2024.12.07 17:42
Utolsó lényeges változás: 2024.12.07 17:42
Rejtés típusa: Hagyományos geoláda
Elrejtők: GCWALK #32 résztvevői
Ládagazda: Kofola BT Nehézség / Terep: 2.0 / 2.0
Úthossz a kiindulóponttól: 7000 m
Megtalálások száma: 23
Megtalálások gyakorisága: 3.8 megtalálás hetente
Érdekes sziklaalakzat a turistaút mellett.
13 cm átmérőjű, 20 cm magas Kofola 1.0 henger két szikla között, 1.5 méter magasan. Felülről tudod kivenni!
A ládába TravelBug nem helyezhető. Megközelítés
Autóval a legközelebbi parkolót Kemencén, a Fekete-völgy panzió leágazásánál találjátok. N 47° 59,854' E 18° 54,229' 260 m [GCSzB7+parkoló]
Megfelelő engedély birtokában három kilométer alá csökkenthetjük a céltávolságot. N 47° 59,240' E 18° 58,145' 380 m [GCSzB7+2parkoló]
A Királyháza alsó/felső szállások valamelyike, vagy akár a Királyházi turistaház is megoldást jelenthet - természetesen szállásfoglalás esetén.
Ha a Királyházát a Kemence - Csóványos közötti Z- jelzésű turistaúttal összekötő P4 jelzést követjük, akkor a József emlékmű mellett ezzel a képződménnyel is találkozunk - ahogy még néhány hasonló, a vulkanikus tevékenységből visszamaradt emlékkel. Mint például a Viski-kövekkel.
A kövek
A Börzsöny-hegység vulkanikus kemény andezit alapkőzeteiből a hegység belsejében különleges alakú képződmények alakultak ki. Az egyik ilyen jellegű sziklaforma a Rend kövek, amelyek olyanok mintha régi idők óriás pöfetegei lettek volna és az évezredek során kövültek volna meg.
Történet
A Börzsöny fiatal hegység, mindössze 15-18 millió évesnek mondható. Tömegének döntő többsége vulkáni anyag, de a földtörténeti kialakulás szempontjából nem hanyagolhatók el az egyéb kőzetek sem. A hegység aljzatát helyenként ősi kristályos palák (Észak-Börzsöny), illetve tengeri képződésű üledékes kőzetek alkotják. Keletkezési koruk több százmillió év. Ezeket mélyített fúrások során a Nyugat-Börzsönyben 1200 m, Diósjenőnél 500-700 m mélységben találták meg. A kristályos palák fölött az ókor végén lerakódott - tehát mintegy 250 millió éves - üledékes kőzetek helyezkednek el. E rétegekre 30 millió évvel ezelőtt az oligocén tenger, 25 millió évvel ezelőtt a miocén tenger üledékei rakódtak.
A vulkanizmust "közvetlenül" megelőzően lerakódott homokos, agyagos üledékek megtalálhatók a Duna közelében mintegy 500 m vastagságban, de a hegység északi peremén is, például a látványos Honti-szakadékban, amely tulajdonképpen egy 20-25 millió éves felszíni földtani szelvény. Nemcsak a vulkáni kitörések előtt, hanem azt követően is elöntötte - legalábbis részben - a hegység peremét a tenger. Ennek maradványa a Dél-Börzsöny medencéiben (Törökmező), a perőcsényi templomdombon, kisebb folton Bernecebarátiban a viszonylag vékony lajtamészkő borítás. A Börzsöny mai formáját az elmúlt évmilliók alatt változatos földtörténeti hatások alakították ki: süllyedések és kiemelkedések, törések (Kemence-völgy, Nagy-völgy) és kibillenések (Nyugat-Börzsöny). Jelentős munkát végeztek az ősfolyók (hordalékbefedés) és a melegebb és csapadékosabb, illetve hidegebb és szárazabb időjárás következtében fellépő felszíni erózió.
A hegység mai arcát, a felszíni formákat tulajdonképpen már a negyedkor formálta ki. A hegységben végzett nagy mélységű fúrások, geofizikai mérések eredményeként ma már kimondható, hogy az eddigi elképzelésektől eltérően a Börzsöny mai formái meglepően hűen őrzik az ősvulkán egykori szerkezetét. A hatalmas geológiai távlat és a jelentős felszíni lepusztulás ellenére a mai formák függvényei a régi "Vezúv-típusú" vulkánnak. Az avatottabb szemlélő a Magas-Börzsöny főgerince által szegélyezett katlanban (Miklós-tető - Magosfa - Csóványos - Nagy-Hideg-hegy - Várbérc - Holló-kö - Jancsi-hegy) viszonylag könnyen felismerheti a 3-3.5 km átmérőjű vulkáni beszakadást, kalderát, melyet a Csarna-patak vág keresztül északi irányban. A felületesebben szemlélődő kirándulót inkább a lépten-nyomon található kisebb formák ragadják meg. A hegygerincek Börzsönyre elég jellemző kőtaréjai, a nagyobb sziklák felaprózódásából keletkező kőfolyások (Nagy-Mána gerinc déli oldala), kőtengerek (Nagy-Pogány-hegy déli oldala), illetve a kemény andezit alapkőzet még erősebb összecementálódása révén felszínen maradt különleges alakú képződmények. Ezek némelyike külön néven is ismert: az Oltár-kő a Csóványost Nagy-Hideg-heggyel összekötő Hangyás-bérci gerincen, a Viski-kövek, a Boglya-kő, stb.
A hegység geológiai múltjának bármi nagyvonalú bemutatásánál két dologra mindenképpen ki kell térni. Az egyik a Dunakanyar kialakulása. Mintegy 10 millió évvel ezelőtt mind a Börzsöny, mind az azzal összefüggő Visegrádi-hegység még lényegesen alacsonyabb volt mint ma, a Kisalföld pedig 100 m-rel magasabb volt, mint mai felszíne. Az Ős-Duna ennek felszínéről akadálytalanul futhatott le az Alföld irányába. A Börzsöny tömbjének fiatalabb geológiai időkben bekövetkező - törések melletti - újbóli emelkedése viszont már arra kényszerítette, hogy lépést tartva a hegyek kiemelkedésével, medrét mélyebbre faragva szétválassza az eredetileg teljesen összefüggő vulkáni hegységet, létrehozva a festői Dunakanyart. Ezt a csodálatosan szép völgyszakaszt tehát maga a Duna alakította ki. A Dunának a kemény aljzatba való bevágódását a Börzsönyben és a szemben levő visegrádi oldalon különböző magasságokban kavicslerakódások (az egykori Duna hordaléka) jelzik.
A Börzsöny geológiájának másik különlegessége, hogy a hegység meghatározott részén (Nagybörzsöny községtől keletre a Rózsa-hegy, Madár-hegy, Várbükk és a Csóványos által közrefogott mélyedésben) elsősorban hidrotermális úton létrehozott, színesfémekben gazdag terület keletkezett. Ennél kisebb jelentőségűek a Szokolya térségében talált - szintén üledékes eredetű - vasérctelérek.
A Börzsöny geológiai múltja rendkívül izgalmas "olvasmány". Érdemes kirándulás közben egy kiemelkedő sziklaorom, egy meredek oldalfalú völgy, vagy egy leszakadt partfal kőzetekben, ásványokban változatos képe láttán elgondolkozni, milyen hosszú idő és milyen gigászi erők hozták létre ezt a csodálatos tájat. Közben egy szétrepedező szikla, egy legördülő kő azt is juttassa eszünkbe, hogy egy ma is működő folyamatban élünk, csak a földtörténet nem emberi léptékű...
Lett néhány új láda a Börzsönyben, GCMM14 meg az utolsó meg-nem-talált megyei magasság-ládám, ezekből kerekedett egy majdnem 30 km-es túra ... Kemence, ifjúsági tábortól (mert tovább nincs szabad bejárás autóval) először jöhetett a Tüdős-bérc. Nehezítésként a bakancsom talpa elkezdett leválni, így időnként kénytelen voltam levágni belőle, hogy ne essek hasra a laffogó guminyelvben. A végére a talp elfogyott, de körbeértem a terv szerint. A hó takarta bérci tető után jöhetett az igazi hó és az igazi Börzsöny-tető. A Csóványosról a piros és a piros négyzet jelzésen gondoltam visszalaffogni a Rend-kövekhez. Nem volt jó ötlet ... a térképen nagyjából szintben keresztbe haladó piros négyzet átment három méretes árkon (meg bokron) és a keresztbe dőlt fákat kerülgetni, átmászni, uram bocsá átkúszni, mert egy ponton nem találtam jobb lehetőséget még hibátlan szerelésben se leányálom, hát még a leamortizált balettcipőmben. Átérve a gerincre viszont egy kiváló erdészeti út jött a segítségemre, ami a piros négyzet további esetleges huncutságait elkerülve vezetett el a harmadik kinézett pontig. A kövek és a láda "Rend"ben ... Már csak vissza kellett érni az autóhoz. A kézenfekvő Z+ útvonalon jelzett "mély gázló" a lényegében talpatlan bakanccsal nem tetszett, körbementem Királyháza felé. Napnyugtára leértem a "főútra" már csak a maradék hat kilométert kellett lesétálni az autóig. Ács Tamás biztosan azt mondaná "Így volt érdekesebb ..." :)
Még mielőtt újra kezdődne a munkahelyi hajtás, egy szabadság lezáró kis túrakört mentünk a Börzsönyben. 21km és 670m szint lett a vége. Meglepődtem, hogy mennyire téliesek voltak a körülmények, mert néhány napja, egy közeli börzsönyi körön, már szinte tavaszi időben túráztunk. De itt hó, fagy, és hideg volt.
A Kemencei Ifjúsági Tábor előtt hagytuk a gépjárművet. Innen először a GCH1H3 ládához másztunk fel, majd meredeken le a völgybe, hogy aztán ehhez a ládához is felmászhassunk. Ezzel a találattal megint leradíroztam a Börzsönyt.
A sziklák tetszettek! Fura, hogy semmi hasonló sincs a közelben. A kilátás is klassz volt innen. A láda gyorsan meglett!
Megtaláltam, köszönöm a rejtést!
7:10-kor indultam a kemencei parkolóból biciklivel. A Rend-kövek előtt megkerestem még az új börzsönyi sorozat 3. tagját, majd ezt követően indultam GCSZB7 felé. A ládát Királyháza felől a P4 jelzésen közelítettem. Tettem kísérletet rövidíteni a Bacsina-patak felől, de olyan szinten feltúrták az utat az erdészeti gépek, hogy biciklizhetetlennek ítéltem. Végül a P4-el szerencsém volt, nagyrészt jól járható volt, kivéve az utolsó 200 m-t, ahonnal gyalog mentem a ládáért, ami gyorsdan előkerült. Logolás után vissza Kemencére a kocsihoz, majd irány Diósjenő.
A két ládát egy 25 km-es körrel sikerült begyűjteni.
Elmentünk a ködös időből a hegyekbe túrázni..Megérte! Szép időnk volt, és sok kimaradt ládát sikerült még begyűjteni az idei utolsó ládázós kiránduláson.Végeredmény: 27 kilométer, 6 láda.
Köszönjük. hogy a rejtéssel felkeltetted az érdeklődésünket a helyszín iránt.😁 [Geoládák v4.5.3]
A "könnyebbik" utat választottuk. Királyházáról indultunk a piros négyszögön kezdetben csípős hidegben. A patakpartot lehagyva, amint kiértünk a napos oldalra már vetkőztünk is. Szép téli tájban értünk az ismerős kövekhez. A doboznak remek helyet találtatok. Kis balettozással elértem. :-) A szép időben az úton több helyen szép kilátás volt, de a ládánál egy kivágott facsonkra állva egészen messzire, a Magas-Tártáig láttunk a fák között.
Az első képen látható hegyek:
"balra a havas magas a Kriván,
a közepén a csipkés havas nagy a Tátra-csúcs (Vysoka), tőle kicsivel balra, de kicsit kisebb a Tengerszem-csúcs (Rysy),
a hatalmas sötétebb a Gerlachfalvi-csúcs (a legmagasabb csúcs a Kárpátokban),
a jobb szélén a Lomnici-csoport." /VP segítségével/
Köszönjük a lehetőséget. Innen a GCSPIR mozgóhoz mentünk még a József-emlékműhöz, aztán visszafordultunk, hogy 12-re az autóhoz érjünk. Siettünk haza, mert 16 órától Attiláéknál társasjátékozás szülinapozás kezdődött.
A Csordaszellem nyert!
A GCSZB1-2-3-4-5-6-7 sorozat folytatódik?
Minden eleme nagyon szuper!
Egy hete a GCWALK alatt 2024.12.07 12:56 jártam itt Kokóval és együtt kerestünk rejtekhelyet a doboznak. A dobogós helyeket meghagyva csak most logolom a találatot.
Klassz környék, kevés turistával. Tetszettek a sziklák.
Nagybörzsöny - Magyar-hegy - Bagolyvár - Hamuház - Kőkorsó - Magosfa - 1000. szarvas emlékmű - Rend-kő - Királyháza -egy darabon gyalog, aztán stoppal Diósjenő. Így 25 km gyaloglás (ha nem vesznek fel, 32 lett volna).
Oda-vissza vonat és busz. Budapesten még havaseső esett, 8:45-kor Nagybörzsönyben már csak egy kis hó szállingózott. 700 alatt semmi hó nem maradt a múltkori havazásból, aztán felfelé először éjszakai porcukorszórás, aztán 800 felett 10-20 cm hó.
Megvan, kösz1!
Kemence szélétől, az ifjúsági tábortól indultunk neki Maki kutyámmal pirkadatkor. Nem szoktam sietni, de az aszfaltot nagyon nem kedvelem, így most villámsebesen elrohantunk a Bacsina-kútig (aka Dr. Kenyeres Balázs-forrás), hogy onnan végre erdőben járhassunk. A forrás bőven folyt, ezért az otthonról hozott csapvizeimet gyorsan kicseréltem börzsönyi vízre.
Innen a zöld körön a vártnál mélyebb gázlókon át haladtunk a Bacsina-patak mentén, míg elértük a zöld keresztet, és onnan másztunk föl a piros négyzetre, de nem a túraúton, hanem a cél felé irányban hegyoldalon.
Bangola-nyereg után a túraút ösvénnyé szűkülve elválik az erdészeti úttól, és ez egészen a kövekig így is marad, ami most jól jött, mert a földút elég süppedős-ragadós saras volt jó pár helyen.
A céltól északra nem sokkal, kb. ahol a túraút különválik a földúttól, remek kilátóhely van csak úgy random a hegyoldalon állva, és onnan ma reggel a Tátra hegyvonulata remekül látszódott - ha minden igaz, kb. a Kriván és a környéke van éppen szemben - de ebben sajnos nem vagyok otthonos.
Szép masszív alakzat ez a Rend-kövek, és rendben(!) ott is vannak a helyükön :)
A doboz gyorsan meglett. Kicsit jobban eltakartam a tetejét visszarejtéskor, mert kilátszott.
Jól néznek ki az ősnyomatos kavicsajándékok, és a hozzájuk mellékelt infopapír is remek. A Szent László-történetet nem ismertem, tetszett.
Logolás után egy kis jelzetlen utas bolyongással tértünk vissza a startba, az erdőn át lementünk a Bacsina-patak völgyébe, a zöld kereszttől, a mellette futó Száraz-patak völgyében másztunk föl a Barsi-bükk déli oldalán, felkeresve a Szárazlápa-forrást is. A nagy-orosi makadám már a Tüdős-bérci doboz keresése idejéről ismerős volt, rövidítésekkel lementünk rajta a Dosnya-patakig, majd áttértünk a Miklós-bérci makadámútra, hogy megkeressük a Pléska-forrást, de azt sajnos sehogy sem találtuk...
Innen lemásztunk a Nagy-Csörcsölye-patak völgyébe és azon mentünk ki az aszfaltra. Még a Gyeplős-kutat látogattuk meg, és visszaballagtunk a kocsihoz.
Remek körtúra volt, köszönöm a lehetőséget!