13 cm átmérőjű, 20 cm magas Kofola 1.0 henger két szikla között, 1.5 méter magasan. Felülről tudod kivenni!

---

---

A ládába TravelBug nem helyezhető.

---

Megközelítés
Autóval a legközelebbi parkolót Kemencén, a Fekete-völgy panzió leágazásánál találjátok.  N 47° 59,854' E 18° 54,229' 260 m [GCSzB7+parkoló]
Megfelelő engedély birtokában három kilométer alá csökkenthetjük a céltávolságot.  N 47° 59,240' E 18° 58,145' 380 m [GCSzB7+2parkoló]
A Királyháza alsó/felső szállások valamelyike, vagy akár a Királyházi turistaház is megoldást jelenthet - természetesen szállásfoglalás esetén.
Ha a Királyházát a Kemence - Csóványos közötti Z- jelzésű turistaúttal összekötő P4 jelzést követjük, akkor a József emlékmű mellett ezzel a képződménnyel is találkozunk - ahogy még néhány hasonló, a vulkanikus tevékenységből visszamaradt emlékkel. Mint például a Viski-kövekkel.

A kövek
A Börzsöny-hegység vulkanikus kemény andezit alapkőzeteiből a hegység belsejében különleges alakú képződmények alakultak ki. Az egyik ilyen jellegű sziklaforma a Rend kövek, amelyek olyanok mintha régi idők óriás pöfetegei lettek volna és az évezredek során kövültek volna meg.

Történet
A Börzsöny fiatal hegység, mindössze 15-18 millió évesnek mondható. Tömegének döntő többsége vulkáni anyag, de a földtörténeti kialakulás szempontjából nem hanyagolhatók el az egyéb kőzetek sem. A hegység aljzatát helyenként ősi kristályos palák (Észak-Börzsöny), illetve tengeri képződésű üledékes kőzetek alkotják. Keletkezési koruk több százmillió év. Ezeket mélyített fúrások során a Nyugat-Börzsönyben 1200 m, Diósjenőnél 500-700 m mélységben találták meg. A kristályos palák fölött az ókor végén lerakódott - tehát mintegy 250 millió éves - üledékes kőzetek helyezkednek el. E rétegekre 30 millió évvel ezelőtt az oligocén tenger, 25 millió évvel ezelőtt a miocén tenger üledékei rakódtak.

A vulkanizmust "közvetlenül" megelőzően lerakódott homokos, agyagos üledékek megtalálhatók a Duna közelében mintegy 500 m vastagságban, de a hegység északi peremén is, például a látványos Honti-szakadékban, amely tulajdonképpen egy 20-25 millió éves felszíni földtani szelvény. Nemcsak a vulkáni kitörések előtt, hanem azt követően is elöntötte - legalábbis részben - a hegység peremét a tenger. Ennek maradványa a Dél-Börzsöny medencéiben (Törökmező), a perőcsényi templomdombon, kisebb folton Bernecebarátiban a viszonylag vékony lajtamészkő borítás. A Börzsöny mai formáját az elmúlt évmilliók alatt változatos földtörténeti hatások alakították ki: süllyedések és kiemelkedések, törések (Kemence-völgy, Nagy-völgy) és kibillenések (Nyugat-Börzsöny). Jelentős munkát végeztek az ősfolyók (hordalékbefedés) és a melegebb és csapadékosabb, illetve hidegebb és szárazabb időjárás következtében fellépő felszíni erózió.

A hegység mai arcát, a felszíni formákat tulajdonképpen már a negyedkor formálta ki. A hegységben végzett nagy mélységű fúrások, geofizikai mérések eredményeként ma már kimondható, hogy az eddigi elképzelésektől eltérően a Börzsöny mai formái meglepően hűen őrzik az ősvulkán egykori szerkezetét. A hatalmas geológiai távlat és a jelentős felszíni lepusztulás ellenére a mai formák függvényei a régi "Vezúv-típusú" vulkánnak. Az avatottabb szemlélő a Magas-Börzsöny főgerince által szegélyezett katlanban (Miklós-tető - Magosfa - Csóványos - Nagy-Hideg-hegy - Várbérc - Holló-kö - Jancsi-hegy) viszonylag könnyen felismerheti a 3-3.5 km átmérőjű vulkáni beszakadást, kalderát, melyet a Csarna-patak vág keresztül északi irányban. A felületesebben szemlélődő kirándulót inkább a lépten-nyomon található kisebb formák ragadják meg. A hegygerincek Börzsönyre elég jellemző kőtaréjai, a nagyobb sziklák felaprózódásából keletkező kőfolyások (Nagy-Mána gerinc déli oldala), kőtengerek (Nagy-Pogány-hegy déli oldala), illetve a kemény andezit alapkőzet még erősebb összecementálódása révén felszínen maradt különleges alakú képződmények. Ezek némelyike külön néven is ismert: az Oltár-kő a Csóványost Nagy-Hideg-heggyel összekötő Hangyás-bérci gerincen, a Viski-kövek, a Boglya-kő, stb.

A hegység geológiai múltjának bármi nagyvonalú bemutatásánál két dologra mindenképpen ki kell térni. Az egyik a Dunakanyar kialakulása. Mintegy 10 millió évvel ezelőtt mind a Börzsöny, mind az azzal összefüggő Visegrádi-hegység még lényegesen alacsonyabb volt mint ma, a Kisalföld pedig 100 m-rel magasabb volt, mint mai felszíne. Az Ős-Duna ennek felszínéről akadálytalanul futhatott le az Alföld irányába. A Börzsöny tömbjének fiatalabb geológiai időkben bekövetkező - törések melletti - újbóli emelkedése viszont már arra kényszerítette, hogy lépést tartva a hegyek kiemelkedésével, medrét mélyebbre faragva szétválassza az eredetileg teljesen összefüggő vulkáni hegységet, létrehozva a festői Dunakanyart. Ezt a csodálatosan szép völgyszakaszt tehát maga a Duna alakította ki. A Dunának a kemény aljzatba való bevágódását a Börzsönyben és a szemben levő visegrádi oldalon különböző magasságokban kavicslerakódások (az egykori Duna hordaléka) jelzik.

A Börzsöny geológiájának másik különlegessége, hogy a hegység meghatározott részén (Nagybörzsöny községtől keletre a Rózsa-hegy, Madár-hegy, Várbükk és a Csóványos által közrefogott mélyedésben) elsősorban hidrotermális úton létrehozott, színesfémekben gazdag terület keletkezett. Ennél kisebb jelentőségűek a Szokolya térségében talált - szintén üledékes eredetű - vasérctelérek.
A Börzsöny geológiai múltja rendkívül izgalmas "olvasmány". Érdemes kirándulás közben egy kiemelkedő sziklaorom, egy meredek oldalfalú völgy, vagy egy leszakadt partfal kőzetekben, ásványokban változatos képe láttán elgondolkozni, milyen hosszú idő és milyen gigászi erők hozták létre ezt a csodálatos tájat. Közben egy szétrepedező szikla, egy legördülő kő azt is juttassa eszünkbe, hogy egy ma is működő folyamatban élünk, csak a földtörténet nem emberi léptékű...

Forrás
Földtani múlt