Wap
A földbe süllyesztett geoláda a kastély kerítésén kívül egy több ágú akácfa tövénél kerítés közvetlen közelében található. (13X9X7)
A ládába TravelBug
nem helyezhető.
Megközelítés A 49-es útról Győrtelek és Ököritófülpös között Fülpösdaróc felé kell letérni!
N 47° 55,495' E 22° 27,168' 109 m [GCFNE+Kereszteződés] Géberjén községen át vezet az út a zsáktelepülésre Fülpösdarócra. A falu végén található a kastély, a környékén érdemes leparkolni.
N 47° 55,981' E 22° 28,726' 112 m [GCFNE+Parkoló]
Ha volánbusszal jössz, akkor az autóbusz fordulónál érdemes leszállni.
N 47° 55,996' E 22° 28,733' 112 m [GCFNE+Megálló] A busz Mátészalkáról jön, de sajnos ritkán! (Munkanapokon 7, szombaton 4, vasárnap csak 2 járat van.)
Luby kastély Fülpösdarócon épített szép új úrilakot Luby Zsigmond, miután 1842-ben feleségül vette nagyilosvai Ilosvay Katalint. A népi építészet emléke a vakolatdíszes, homloktornácos, utcai oldalán téglaoszlopos Fő u. 63. sz. alatti lakóház. A hagyomány, illetve Luby Margit gyűjtése szerint Petőfi Sándor, a barátja Luby Zsigmond nagyari birtokos fülpösdaróci új kúriájának emeleti kisszobában is megszállt. Ez az épület azóta már elpusztult. A földszintes kúriát később az utódok lebontották, majd újat építettek helyette. Az új épület homlokzatának szép, háromszögletű oromfal díszítése, a homlokzat síkjából kiálló csúcsos kis torony, valamint a tető szarufáit alátámasztó karpántok formája eklektikus stílusra utal. Az épületben jelenleg szociális otthon működik, ennek megfelelően a belsőt átformálták, de a terek így is sugallják hajdani szépségét. A kastély udvarán volt cselédházak is megtalálhatóak.
N 47° 56,016' E 22° 28,758' 111 m [GCFNE+Kastély]
A fülpösdaróci öregek elmondása szerint Petőfi Sándor a hiedelmekkel ellentétben nem Tunyogmatolcson, hanem Fülpösdarócon írta a Falu végén kurta kocsma című versét, hiszen abban az időben a Kücsön János bácsi telkén kocsma üzemelt, és ez már valóban a Szamos partjához közel helyezkedett el. Ez örökös vita a két település között.
A kastélyhoz családi emlékek is kötődnek, hiszen dédnagyapám Szakács Géza volt az uraság hivatásos kertésze, testvére Szakács Vilma pedig szakácsnőként dolgozott itt.
Nagymamám, Kovács Barnáné (Szül. Szakács Rozália) az Ápoló Gondozó Intézmény vezetőjeként is dolgozott.
A kastélyban idén történt egy tragédia! Egy bentlakó beteg kiszökött a kapun, majd eltűnt. Napokkal később holtan találták a település környéki erdőben. Azóta a bejárati kaput elektromossá alakították át, és mindig zárják. Emiatt a kastélyt csak kívülről lehet megtekinteni!
Egyéb nevezetességek a településen
Római Katolikus templom A község régi vallási épülete a Szent István király kápolna, amelynek rossz állapota miatt a szentmiséket az ápoló-gondozó otthonban tartják. A templomot vitéz Radák Lajos és felesége Luby Sárika építtette.
N 47° 56,059' E 22° 28,769' 110 m [GCFNE+Templom]
Református templom A falu ismeretlen időben felállított egykori temploma az ún. "Tóalján" lévő parókiális telken állt, de ezt a Szamos gyakran elöntötte, majd elvitte. 1752-ben építettek helyette újat, ennek helyéül a kölcsei Tatay-család a kúriájának egy magasabb részét ajándékozta. Itt épült a fatemplom, melynek mennyezetén az 1752-es építési dátum állt. 1783-ban fatornyot építettek hozzá. Ehelyett építette az egyház népe 1875-ben a mai református téglatemplomot.
N 47° 56,140' E 22° 28,773' 110 m [GCFNE+Templom1]
I. és II. Világháborús Emlékmű Az I. és a II. világháború áldozatainak és az ököritófülpösi tűzvészben elhunytak emlékére állíttatta Fülpösdaróc önkormányzata 1996-ban. Az emlékmű a temető bejárata mellett helyezkedik el.
N 47° 56,420' E 22° 28,797' 110 m [GCFNE+Emlékmű]
Szamosi Élménytorony, "Szatmári családok" pihenőhelye (GCHSZL 2. pont) 
N 47° 56,146' E 22° 28,673' 110 m [GCFNE+kilátó]
Fülpösdaróc
Nevének eredete A község neve az Árpád-korban foglalkozást jelentő magyar daróc köznévből származik, amelyet valamelyik szláv nyelvből vettünk át. A név eredetét többen, többféleképpen magyarázzák. Melich János úgy tartja, hogy a hagyományos "solymár" értelmezésnek semmi alapja nincs, csak az kétségtelen, hogy a szó foglalkozást jelent. Hóman Bálint szerint a Daróc nevű falvak a királyi erdőőrök lakóhelyei voltak. Ezt azonban Kniezsa István etimológiailag elfogadhatatlannak tekinti. Györffy György királyi vadfogóknak tekinti az Árpád-kori darócokat. Az ómagyar dráuc kiejtésű köznévből az áu>ó változással és a torlódás feloldásával alakult ki a mai névforma. A névadás magyar, és a Daróc helynevek az ugyancsak foglalkozásnévből alakult Hodász, Halász, Szekeres, stb. helynevek csoportjába tartoznak.
Története A település nevét 1181-ben említik először az oklevelek, mint a Kölcsey-uradalomhoz tartozó cégényi monostor birtokát, de keletkezését a XII. század előtti időre kell tennünk. Nevéből következtethetően valamikor a király népei lakhatták.
A falu határai a bizonytalan és változó medrű Szamos mindkét partjára kiterjedtek. A nemzetség és monostora még századokon át birtokolta a falut.
1417-ben a Domahydiak megtámadták és teljesen elpusztítják a települést. Ekkor kapta a Pusztadaróc (Puzthadarocz) nevet.
1575-ben Filpessi Ferenc szerzett benne részbirtokot. amelyet 1590-ben Tardi Vörös Orbán huszártisztnek adott el.
Az 1600-as években a Kölcseyeken kívül a Tatai család is birtokosa.
A XX. század első felében Luby Zsigmondnak és a Jékey családnak van itt nagyobb birtoka.
A Szamos (ma Holt-Szamos) jobb partján fekvő község a folyószabályozásig sokat szenvedett a gyakori árvizektől. Az árvíz a falu régi református templomát is elvitte, 1752-ben építették helyette a mostanit. Legutóbb 1970. május 14-15-én öntötte el az árvíz a települést.
A település mai lakói főleg mezőgazdaságból élnek. Vasútja nincs, a közlekedést autóbuszjárat biztosítja.
Népcsoportok
2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.
Lakossága jelenleg 320 fő
Ha erre jársz, keresd meg a másik ládámat a szomszéd faluban
Géberjéni Sulyom Tanösvény (GCGSU) 
