WAP
2 pontos multiláda (1V+1H)
1. pont: virtuális, fémlapon jelszórészlet egy fatuskón.
2. pont: hagyományos, 15x11x6 cm-es láda egy madár kedvenc helyen, benne az utolsó jelszórésszel.
A rejtésről, kérlek, NE tölts fel fényképet! Mindent rejts vissza úgy, ahogy találtad! Kösszi.
A ládába TravelBug
nem helyezhető.
Leírás:
Ezzel a ládával Balatonfüredre a Siske-völgy fölötti Papsoka dombra invitállak benneteket, ahonnan sokak által nem ismert, mégis remek kilátás nyílik Füred keleti / nyugati részére egyaránt. A túra végén némi tudást is gyömöszölnék a fejetekbe egy elfeledett, mégis érdekes geológiai bemutatóhely képében, amely egy rekultivált kőbányában kapott helyet.
Megközelítés:
Autóval: az ajánlott parkolót itt találjátok
N 46° 57,649' E 17° 51,584' 200 m [GCFAKK+parkoló1]innen kb. 5 perces sétával elérhető az 1. pont
Láda:
1. pont: virtuális, fémlapon jelszórészlet egy fatuskón.
N 46° 57,740' E 17° 51,625' 212 m [GCFAKK-1]
2. pont: a hagyományos, 15 x 11 x 6 cm-es láda egy fán, úttól 6-7 méterre, erdősávban, benne az utolsó jelszórésszel.
N 46° 57,534' E 17° 50,870' 214 m [GCFAKK-2]
Ajánlott útvonal:
Az ajánlott parkolótól menj felfelé az aszfaltos úton. Kicsit beljebb, az útról látható a régi református temető parkosított sírkövei
N 46° 57,661' E 17° 51,609' 123 m [GCFAKK+sírkő]. A Régitemető utcán (mily találó) felfelé haladva jobbra magas kőkerítés határolja a füredi zsidó temetőt
N 46° 57,695' E 17° 51,592' 123 m [GCFAKK+Temető]. A kőkerítés után itt fordulj rá az erdei ösvényre, jobbra
N 46° 57,717' E 17° 51,575' 123 m [GCFAKK+ösvény] A nagy fekete vaskapu általában mindig zárva, de az ösvényről be lehet menni a leomlott kőfalon keresztül, érdemes körülnézni.
Az 1. pont megszerzése után megcsodálhatod Füred keleti és középső részének panorámáját, olyan kultikus épületekkel, mint a katolikus Vörös templom (
GCBVTE), a református Fehér templom, a part menti Hotel Füred és Marina szállodák. Ha jó a szemed, akkor felfedezheted a szemközti Tamás-hegyen a Jókai kilátót is. A tihanyi félsziget látványa alap, de szép tiszta időben egészen Siófokig is el lehet látni.
Ezután sétálj el ide
N 46° 57,594' E 17° 51,573' 185 m [GCFAKK+pano], ahol (kis túlzással) a
Füred legszebb panorámájú buszmegállóját találod. Innen megint más szemszögből tárul eléd a csodás balatoni táj.
A megálló mellett indulj befelé a városba és az első kereszteződésnél fordulj jobbra a Szőlősi utcába :
N 46° 57,580' E 17° 51,729' 191 m [GCFAKK+elag1].
Itt is remek látvány fogad: láthatod Füred nyugati, főként szőlőművelt, hétvégi házas részét és az elmaradhatatlan tihanyi domborulatokat.
Innen már egyenesen a végládához juthatsz. Útközben még láthatsz egy szépet innen is:
N 46° 57,486' E 17° 51,006' 202 m [GCFAKK+pano2] A végláda egy kevesek által ismert geológiai bemutatóhelyen található, ahol az ismertető táblák segítségével megtudhatjuk, hogy alakult ki a jellegzetes Füredi Mészkő
N 46° 57,603' E 17° 50,784' 210 m [GCFAKK+kofejto].
Balatonfüred
Balatonfüred a Balaton északi partján, lankás dombok által körülölelt 13.500 lakosú kisváros, ősi, már a római korban is lakott település. A Balaton "fővárosa", a Balaton-part legrégebbi üdülőhelye. Ismertségét a Balaton közelsége mellett elsősorban szénsavas forrásainak és mediterrán jellegű klímájának köszönheti. 1971-ben gyógyüdülőváros lett, 1987-től a szőlő és a bor nemzetközi városa. Jelentős vitorláskikötő.
Zsidó temető
A Papsoka fölötti zsidó temető sírjelein legkorábbiként azonosított évszám, 1810 azt tanúsítja,hogy Füreden a hitközség lélekszámának növekedése már ekkor szükségessé tette temető létesítését. A református egyház megszűkült templomát - ma: Fekete Lovag étterem (volt) - 1855-ben vásárolták meg zsinagóga céljára; a hitközség akkorra elég nagy és elég tehetős volt a vásárláshoz. A Balaton-felvidéki zsidó anyakönyvekben 1863-tól folyamatosan megtalálható a legismertebb családok, az Altstädter, Hirschfeld, Neumann, Löbl, Oblatt, Weiss családok neve.
A 20. században a népszámlálások a zsidó vallású füredieket 120 - 140 fő között jegyzik. 1944. május 16-án 153-an indultak a füredi vasútállomásról a tapolcai gettó, majd az auschwitzi haláltábor felé. A nagy utazás végére tizenöten maradtak életben közülük. R.I.P.
Száka-hegyi kőbánya - Geológiai bemutatóhely
A környék kedvelt és jellegzetes építőköve, a tűzkőlencsés, világosszürke füredi mészkő egy része ebből a bányából került ki. A bányászat befejeztével visszamaradt sérült hegyoldal újrahasznosítást is magába foglaló rendbehozatala 1999-ben kezdődött meg.
A felhagyott kőbánya mélyedése alkalmas "környezetbarát" építési törmelék befogadására, ezért törmelék és talajlerakóként szolgál mindaddig, amíg a feltöltés az engedélyezett feltöltési szintet el nem éri. Ezután a területen tájba illően helyreállítják a növényi fedettséget.
A bányafal északi része geológiai alapszelvény, amely a sétányon közelíthető meg és mind a szakemberek, mind más érdeklődők számára nyitva áll.
A Füredi Mészkő
érzékenyen reagált a hegységképző (tektonikai) erők működésére és benne jól látható ennek eredménye. A jól rétegzett mészkő padjai a márga rétegek mentén könnyen elmozdulnak, ezért a tektonikai erők hatására a mészkőrétegek könnyen meghajlanak.
A bányában tektonikai méréseket végeztek, s megállapították, hogy a tektonikai formaelemek az óalpi szerkezetalakulással valamint a pannon medence kialakulásával keletkeztek. A triász középső szakaszában, a kőzetlemezek elmozdulása következtében, a térségben kialakult sekélytengeri hátság törések mentén feldarabolódott. Egyes részei elsüllyedtek, területükön mélyebb medencék alakultak ki.
A kétféle terület közti különbség a későbbiekben is megmaradt a Füredi Mészkő Formáció például a Száka-hegy térségében, az egykori medence fölött lényegesen vastagabb: 70-80 méter, mint más területeken, ahol 20-30 m a rétegcsoport vastagsága.
FÜREDI MÉSZKŐ FORMÁCIÓ
Balatonfüred Ismert, védett földtani természeti értéke; a kb. 230 millió éves Füredi Mészkő Formáció. A formáció felső, kitűnően rétegzett márga betelepülésekkel tagolt szakaszát láthatjuk a falon, amely földtani alapszelvényként' szolgál. Mint a formáció tulajdonságait legjobban magán viselő földtani szelvény, megőrzése és hozzáférhetősége fontos a Balaton-felvidék földtani kutatása számára.
HOGYAN KELETKEZETT A MÉSZKŐ?
A triász geológiai időszak középső szakaszának vége felé (ladin emelet) lezajlott heves vulkánkitörések tufa anyaga hatalmas területeken került a tengerbe, s keveredett a tengeri üledékekkel. Ez a képződmény a Füredi Mészkő feküje, felszíne mintegy 70 m mélységben helyezkedik el a talpunk alatt. A vulkanizmus csillapultával kezdődött a vastagpados mészkő képződése. A leülepedett finomszemű mészanyaghoz már csak kovavázú élőlények (elsősorban radioláriák) anyaga keveredett, amely feloldódva az üledékben vándorolt, végül sötétbarna és vörösesszürke tűzkő (régebbi kifejezéssel szarukő) gumókban, lencsékben koncentrálódva vált ki újra. A Füredi Mészkő rétegfelszínei nagyrészt a kemény gumók miatt egyenetlenül hullámosak.
Forrás
Balatonfüredi Napló
Bfüred honlapja :)
Mészkő szakszöveg: Knauerné Gellai Mária
Köszönet acsocsonak az ötletért, a technikai támogatásért és az idegrendszerem épen tartásáért.
