+
történelmi nevezetesség, várrom, épület
+
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
+
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
-
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
-
település belterületén van a láda
+
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
+
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
-
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
+
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
+
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
+
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
-
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
-
kisgyerekkel is megközelíthető
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
-
sötétben is érdemes keresni
-
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
-
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
-
GPS nélkül is érdemes megkeresni
-
a látnivalóért fizetni kell
A láda a vártól kb. 30m-re, egy meredek domboldalon, de egy járható ösvényen elérhető, egy kőfalban lévő mélyedésben, kövekkel álcázva. A láda egy kb. 8x15x25 cm-es, tégla alakú műanyag doboz. Csúszós időben óvatosan közelítsétek meg.
A geoösvény pontos helye az egyik képről beazonosítható.
Ha nem lehet lemenni a ládához valamilyen okból, akkor egy tartalék jelszót elhelyeztünk a faluból a várba felvezető út korlátján, a felső, vár felőli végén, a felső deszkán.
Megközelítés:
Gépkocsival a Pápát (Bakonyjákón keresztül) a 8-as úttal összekötő 83-as útról lehet érkezni, a 83-as útról Tapolcafő közelében
N 47° 16,331' E 17° 31,884' 200 m [GCBAMZ+letérés1] lekanyarodva még kb. 6km kell a település közepéig autózni.
Ajka felől érkezőknek a Noszlop - Pápa közötti útról Pápakovácsi határában
N 47° 15,724' E 17° 29,031' 190 m [GCBAMZ+letérés2] Ganna felé letérni. Gépkocsival érkezőknek a javasolt parkoló:
N 47° 13,721' E 17° 32,828' 230 m [GCBAMZ+parkoló]
Turistaúton pl. Bakonyjákó irányából a sárga

(kb. 3,5km), majd sárga

jelzésen (kb. 1,5km) közelíthető meg.
Bővebben:
Döbrönte falu bizonyos mértékig igazi turista paradicsom. Van itt lovarda, uszoda, hatalmas panzió (vagy hotel), mini golf, teniszpálya, gyönyörű vár
N 47° 13,789' E 17° 32,923' 250 m [GCBAMZ+vár], jó levegő, szép panoráma... A hely igazán alkalmas arra, hogy több napot kellemesen eltöltsön az ember egyedül, családdal vagy barátokkal. A falu felét kitevő "Hasik birtok" minden igényt kielégít.
Végezetül pedig jöjjön a "lexikon":
Pápa közelében, a Nyugat-Bakony dombjai között található a 260 lélekszámú parányi sváb falu Döbrönte, amelynek vadregényes környéke páratlan lehetőséget kínál a sportolni, pihenni, kirándulni vágyók számára.
Az út sem vezet innen tovább, de ha már egyszer itt járunk, érdemes egy kicsit körülnézni, hátha maradásunk lesz...Ahogy maradni támadt kedve egykoron a jó Himfy Benedeknek is, a bakonyi királyi vadászok ispánjának, aki körbelovagolva a döbröntei dombokat elhatározta, várat épít itt magának. És mivel komoly ember hírében állott, ha elhatározta, hát úgy is tett. 1367-ben fejeződött be a "Szarvaskő vár" építése, amelynek romjai, ma is büszkén emelkednek a falu fölé. Bizton nem sejthette jó Himfy Benedek, hogy utódai mily gyalázatot hoznak a család becsületére, akik gazdasági hatalmukat elvesztve, a fegyveres fosztogatásig süllyedtek és a várból rablólovagvár lett. Döbrönte a család későbbi felemelkedése után is rablófészek maradt, sőt Hunyadi János hős katonája, Debrentei Tamás testvérei is folytatták a garázdálkodásokat és rettegésben tartották a Bakony vidékét. Ígyhát Mátyás király a jobb sorsra érdemes Döbröntét, a hozzá tartozó birtokokkal együtt Kanizsai Lászlónak adományozta. Az ezt követő években várurak váltották egymást, mígnem a XVII. század második felére a "Szarvaskő vára" ismét a Himfy család birtokába került. Az 1550-es évek krónikáiban a "Szarvaskő vára" még teljesen sértetlen vár, amely a Dunántúl erősségei között szerepel, az 1600-as években is lakható castellum még, de egy 1761-es írás már mint leromlott kastélyt említi. A vár további sorsát homály övezi. Valószínűleg egy XVII. századi török rajtaütés pusztította el, mert ettől kezdve nem találkozunk a döbröntei vár nevével.
Forrás:
http://www.hasik.hu/dobronte.htm
Jó keresgélést!
Az újrarejtők: Menace, Anikó és Peti
illetve külön köszönet a leírásért és a helyért:
András, Márti, Balázs és Zsófi -nak'