A parkolóból továbbmegyünk felfelé a N 47° 8,479' E 17° 22,323' 279 m [GCKKNY+ösvény kezdete] pontig, ahol egy keskeny kőutcácskát találunk és ezen megyünk fel egészen a Kőkonyha bejáratáig. Ez az ösvény ősszel és télen jól járható, nyáron néhol felszaporodik az aljnövényzet, sajnos a csalán is.
Rejtés
A rejtek a Kőkonyha előtt, a bejárat közelében van, attól jobbra, egy jól látható kőpárkányon, kövekkel takarva. Kérlek, gondosan rejtsétek vissza a dobozt, ne sérüljön és ne is legyen feltűnő.
A Somló
A Somló-hegyet és környezetét több rejtés is bemutatja (GCJUH, GCKASO, GCSZBK) én egy kevésbé ismert érdekességre szeretném felhívni a figyelmet ezzel a ládával.
A 435 m magas Somló a földtörténeti harmadkorban, az 5-10 millió évvel ezelőtti balaton-felvidéki vulkáni aktivitás idején született. Ez a vulkáni tevékenység hozta létre többek között a Badacsonyt és a Szent György-hegyet is.
A hegy alkotó eleme bazalt, amely egy kiömlési vulkanikus kőzet. Általában kis viszkozitású, hígan folyós, könnyen és vastagon szétterül, ahogyan azt tanúhegyeink bazaltfennsíkjai is jól mutatják.
Amikor a szabad levegőre kiömlő bazaltláva hűlni kezd, a zsugorodási központok között repedések alakulnak ki a felszínén. Nagy kiterjedésű, vastag, egyenletesen hűlő lávában a repedések közel szabályos, főként hat-, illetve ötszögletű sejtekből álló mintázatot hozhatnak létre. A repedések felszínre merőlegesen hatolnak be a fokozatosan megszilárduló láva mélyebb rétegeibe. Így alakul ki a megszilárdult kőzet poligon hasábokból álló szerkezete, amit mindenki jól ismer és általában bazalt orgonáknak nevezünk.
Kőkonyha
Gyönyörű bazaltorgonákat láthatunk a Badacsonyon, a Szent György-hegyen és itt a Somlón is. Ha jól megnézzük ezeket az oszlopokat, akkor azok tömött sorokban állnak egymás mellett és mögött is, lábuknál masszív kőfolyások, amelyek a korábban erodálódott oszlopok anyagából képződtek. Ritkaság, amikor az oszlopok elhelyezkedése úgy alakul, hogy köztük nagyobb, szabad tér keletkezik. Egy ilyen ritkaságot szeretnék ezzel a rejtéssel megmutatni, amit Kőkonyhának hívnak.
A Kőkonyha a Somló déli lejtőjén, magasan, bazaltoszlopok által körbeölelve helyezkedik el és alakja olyan, mint egy szoba vagy, ahogy neve is jelzi, konyha. Felülről nyitott, oldalról zárt. A "konyhába" egy szűk nyíláson lehet belépni, a bejárathoz szőlők között vezető kő-ösvényeken és lépcsőkön lehet feljutni. A helyszín felé haladva érdemes a közeli ültetvényekre is egy pillantást vetni, mert a Kőkonyha környékén találhatók a legmagasabban fekvő szőlőültetvények. A művelést meghatározó mikro-klimatikus adottságok itt a legjobbak, amik a termett szőlők és borok minőségében, árában is megmutatkoznak. Sajnos a Kőkonyha történetéről szinte semmilyen feljegyzés nem maradt, de neve arra is utalhat, hogy a konyhában gyújtott tűz füstje felül szépen kiszállt az oszlopok között.
N 47° 7,500' E 17° 22,511' 209 m [GCKKNY+kereszteződés]
N 47° 8,444' E 17° 22,383' 272 m [GCKKNY+parkoló]
N 47° 8,479' E 17° 22,323' 279 m [GCKKNY+ösvény kezdete]
