Röviden
Szikla üregében, sarokban keress 20*20*5 cm méretű műanyag ládát!
Megközelítés
A Lök-völgyi-barlangot legegyszerűbben az Egert Lillafüreddel összekötő 2505 számú útról lehet megközelíteni.
Parkolni az út mellett lehet
N 48° 0,971' E 20° 28,034' 380 m [GCBB04+Parkoló]
A barlangot rejtő hegyoldal rendkívül meredek ezért semmiképpen se toronyiránt induljatok a barlang irányába!
Érdemes a
N 48° 0,953' E 20° 27,976' 376 m [GCBB04+Iránypont] iránypontot követni, ami egy piros körrel jelzett fa - lásd a képet - majd innen forduljunk a barlang irányába!
A bükki barlangok
A Bükk igen változatos földtani felépítése, vízvezető, karsztosodó triász időszakból való mészkövek és a vízrekesztő agyagpalák sűrű váltakozása következtében hiányoznak a nagy keresztmetszetű, több kilométeres barlangok kifejlődéséhez szükséges előfeltételek, így nem tudott nagyobb területen összefüggő, egységes karsztvízrendszer kialakulni.
A csapadékvíz a Bükkben igen sok víznyelőn keresztül tűnik el a mélyben és számos forrás alakjában jelenik újra meg. Erodáló és korrodáló hatását ezért nem tudja összpontosítva kifejteni, mint pl. az Aggteleki-karsztvidéken, hanem barlangképző erejét szétforgácsolva számos kisebb, de tudományos értékben annál jelentősebb barlangot hozott létre.
A Bükkben nyilvántartott barlangok, sziklaüregek száma megközelíti a háromszázat. Nagy részük ugyan kisméretű, de vannak közöttük olyanok, amelyek vagy ősrégészeti vagy más, barlangtani szempontból világhírre tettek szert.
A Bükk jelentősebb barlangjait már bemutatja egy-egy geoláda, ezzel a sorozattal a kevésbé ismert barlangok egy részén szeretném végigkalauzolni a játékosokat.
A Lök-völgyi-barlang
Méltatlanul elfeledett barlang, nem szerepel a digitális térképeken sem, turistaút sem vezet hozzá.
A Déli-Bükkben, a Lök-völgy északnyugati oldalában, a Vaskapu-szurdok felső végén, a völgy talpszintje felett körülbelül 40 méterrel, hegyoldalban, sziklás terepen, erdőben, sziklafal tövében nyílik.
A környező agyagpala-területbe ékelt mészkőrögöt átréselő sziklaszoros falában középső triász és felső triász mészkőben, néhány helyen tektonikus hasadékok mentén alakult ki a befolyó víz hatására.
A barlang bejárata természetes jellegű, de átalakított, vízszintes tengelyirányú, szabálytalan alakú, íves, 2,6 méter széles és két méter magas.
A déli irányba néző bejárati nyílás mögött T alaprajzú barlang található.
A bejárat után a barlang legnagyobb méretű teremszerű ürege következik. Belőle jobb kéz felé két oldalsó fülke nyílik.
A terem két, egymással 180 fokos szöget bezáró folyosóban folytatódik; a jobb oldali közepe táján szintén fülkévé tágul.
A bejárati részben néhány kürtő van, amelyek szűkek és ember számára részben bejárhatók.
A barlang járatainak teljes hossza 104 méter, vertikális kiterjedése 6 méter.
Különböző cseppkövek kalcit kristályok és ősmaradványok figyelhetők meg benne.
Kadić Ottokár - a barlang első feltárója és térképezője - kevés, a szeleta kultúrára jellemző régi eszközt talált benne.
A barlangból nagy mennyiségű róka, borz, barlangi hiéna, barlangi oroszlán, vadmacska, nyúl, gímszarvas, zerge és bölény csont került elő.
Forrás:
Wikipedia 
