A kilátó közelében, az OKT ösvénye melletti "kavics" tövében, fadarabbal és avarral álcázva találod a 15x10x6 cm-es négyfülű dobozt.

A ládába TravelBug nemhelyezhető.
Megközelítés
Az egykori ősvulkán legmagasabban megmaradt pontján Pest és Nógrád megye osztozik, hiszen itt húzódik a két vármegye határa. Mivel Nógrádban több magasabb csúcs is van, így "csak" Pest vármegye legmagasabb csúcsa címet birtokolja, ahova három fő turistajelzés is felvezet:
- Az
OKT kék sávja

a 17. szakaszán (Nagymaros - Nógrád) érinti a csúcsot.
- A
Palóc-piros 
Verőcétől Nagyorosziig tartó szakasza is áthalad a csúcson.
- A zöld sáv

a Kemencét Diósjenővel összekötő turistaúton lehet segítségünkre.
A legnépszerűbb lehetőségek közül négy parkolót ajánlunk:
- a
Diósjenei Szabadidőparknál díjtalan a parkolás, és a kirándulás sem túl megerőltető.
N 47° 56,952' E 19° 1,281' 335 m [GCMM14+1parkoló].
- Királyréten a parkolási lehetőségért időnként fizetni kell.
N 47° 53,700' E 18° 58,660' 260 m [GCMM14+2parkoló] Viszont a tömegközlekedők számára a
Királyréti kisvasút, a
351. vagy a
352. számú buszjárat is alternatív lehetőséget jelent.
- Az OKT

jeleit a Kisinóci turistaháztól érdemes követni.
N 47° 53,470' E 18° 55,630' 285 m [GCMM14+3parkoló]
- Talán a legizgalmasabb, legnehezebb útvonalához a
Feketevölgy panzió parkolóját használhatjátok kiindulópontként.
N 47° 58,996' E 18° 53,803' 310 m [GCMM14+4parkoló]
Bármelyik parkolóból indultok, készüljetek 10 kilométernél hosszabb sétára, és jó adag szintemelkedésre!
Reméljük, a túrán szerzett élmények meg fogják érni a fáradságot!
A wikipédia szerint a hegy neve korábban "Korányos" volt. Ezt
Szabó József 19. századi írására alapozza. Az akkori
kataszteri térképen a Korányos és a Csóványos név több helyen is szerepel, így az azonosságot nehéz megerősíteni és cáfolni is.
Elképzelhető, hogy a bükkösök megjelenése előtt - és persze a geodéziai mérőpont felépítését megelőzően - a hegytetőn jelentős méretű nyílt terület létezhetett. Az évszázadok klímaváltozásainak következtében a növény és állatvilág jelentős változáson eshetett át, így az egykori csalános helyét mára a magasra törő fák vehették át.
Talán a közelben lakó palócok nevezték el így ezt a "legmagasabban elterülő csalánost":
Csóványos.
A napjainkban látogatható kilátó története
A XX. század hajnalán, a katonai háromszögelési pontot már néhány méteres cserjés nőtte be, de még bőven elegendő volt egy 10-15 méter magasságú, fából épített "tákolmány" a kilátáshoz.
A század közepe után, helyére egy húsz méternél is magasabb tornyot építettek - szintén fából. A '70-es évekre azonban amellett, hogy a környező fák túlnőttek rajta, állapota is veszélyessé vált.
1978-ban monolit vasbeton tornyot emeltek, így a mérőpont már a 28 méteres magasságot is elérte.
2014-ben készült el a jelenlegi kilátó, melynek magja, a korábbi 3,5 méter átmérőjű geodéziai torony. Az eredeti betonvas létrák helyére acélrácsból készült csigalépcső került.
A kilátó négy teraszáról lehet nézelődni. Az első emeleti terasz kilátása a közeli pihenőre korlátozódik, és a következő szint sem lát ki a fák közül. A harmadik szintről már el láthatunk a fák lombjai felett. Az igazi kilátás 26 méter magasan tárulhat szemünk elé. A lehetőség fantasztikus - hiszen a közeli Tátra havas csúcsai is gyakran láthatóvá válnak.
Bár a wikipédia szerint a több mint 200 kilométerre emelkedő
Schnéberg megpillantása is lehetséges, szerintünk ez a lehetetlent súrolja. Távolsága és látszó mérete miatt nagyon ritkán fordulhat elő az, hogy valaki azonosítani tudja ezt a hegyet a horizont közeli szmogban.
Ha valakinek mégis sikerülne lencsevégre kapnia ezt a hegyet, akkor feltétlenül ossza meg képét ezen az oldalon, hogy másokat is inspirálhasson!
Biztosan sokan és sokszor jártatok már itt, azonban egy kirándulás sosem ismétli meg önmagát.
(Meg ugye kell a pont is.
Gyertek érte!)