Röviden
A ládát a rózsakert szívében talajszinten keresd. "Óvatosan vedd fel, majd óvatosan vedd le."

Nyitvatartás:
A kert rózsáit májustól október végéig lehet megcsodálni, naponta 8:00-19:00 óra között látogatható, ingyenesen. A ládát is nyitvatartási időben lehet megkeresni. A területre kutyát bevinni tilos.

---

A ládába TravelBug nem helyezhető.

---

Megközelítés
Autóval érkezőknek parkolni a Camponanál érdemes  N 47° 24,445' E 19° 0,980' 101 m [GCROKE+1parkoló], vagy annak vasút felőli oldalán. A vonattal a Budatétény Állomásra érkezők  N 47° 24,305' E 19° 0,988' 101 m [GCROKE+vasútállomás] szintén könnyű séta után elérhetik a ládát. A helyi járatos megálló  N 47° 24,340' E 19° 0,846' 101 m [GCROKE+buszmegálló] a Campona mellett található.
A Nagytétényi utat a Camponával szemben több helyen is biztonságosan keresztezhetjük, így a Rózsakert bejárata  N 47° 24,330' E 19° 0,769' 101 m [GCROKE+bejárat] bő 200 méterre elérhető lesz.

A rózsakertről
A Budatétényi Rózsakertbe, Magyarország legnagyobb rózsa génbankjába invitálom geoládász társaim. A gyűjteményes kert egy 2,5 hektáros park, melyben mintegy 1100 rózsafajtát láthatunk. A kiültetett tövek száma eléri a 9 ezret, melyek között több, mint 200 magyar rózsa fajta van.
A rózsák virágának azonos színe sok esetben különböző típust jelent. Az általánosan termesztett típusok közül kikopott fajtákon túl történelmi ritkaságok és a természetben spontán létrejött, un. "mutáns vadrózsák" is megtalálhatóak itt. A gyűjtemény fő értéke a 60-70 éve nemesített fajták nagy száma, melyek a világon csak kevés helyen találhatóak meg. Mindemellett számos kultúrtörténeti különlegességet is láthatunk, pl. az ókeresztény abesszin szent rózsa, a középkori csemege és patikárius rózsa, az illóolajat adó iráni és bulgár damaszkuszi rózsa, zöld rózsa, moharózsák, a legkorábbi kínai tearózsák, vagy Európa legősibb sárga rózsái. Egyik érdekessége az 1933-ban nemesített Fortschritt, mely kizárólag Budatétényen maradt fenn.
Amellett, hogy a park a rózsák nyílásának időszakában nagybetűs LÁTVÁNY, más szempontból is érdekes: a működtető intézet, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Kutatóintézete egy felbecsülhetetlen értékű génbankot őriz. Függetlenül attól, hogy szakmai szempontból alkották meg, ma már egy a városi zajból kikapcsoló sétára is alkalmas park.

A kert története
Márk Gergely nemesítő és kertészmérnök 1950-től kezdte összegyűjteni a rozárium (rózsakert) fajtáit. Neki köszönhetjük, hogy a rózsák nagy részének névtábláin magyar történelmi személyiségek nevét láthatjuk. (Munkássága előtt tisztelegve a 2017-es felújítás során emléktáblát is állítottak neki.) A beszerzett fajták először a közelben levő György-villa kertjébe kerültek. Miután a gyűjtemény kinőtte azt, megkezdődött a mai Budatétényi Rózsakert kialakítása. Az új, kifejezetten rozárium céljára tervezett park dr. Ormos Imre nevéhez fűződik, és 1963-64-re készült el. A kertben Márk Gergely mellett Geschwind Rudolf, Mühle Árpád, Palocsay Rudolf és Müller Ferenc nemesítők rózsái is megtalálhatóak.

A rózsák szerepe, felhasználása
A rózsa egyébként főként az északi félgömbön, annak mérsékelt égövére jellemző növény virága, bár mára már a déli félgömb több országába is telepítettek. Magasságuk 1,5-4 méter is lehet, a kúszó fajoké akár 20-25 méter is. A hagyományos rózsák nem összekeverendőek a rózsafával, ami szintén egy 20-25 méter magasra megnövő örökzöld, trópusi körülmények között élő fa.
A rózsákat nem csak díszítési célra használják. Már az ókor óta számos gyógyszert készítenek belőle, valamint illóolajként is hasznosítják. Emellett ehető édességet, zselé és sörbet (friss gyümölcsből készített hideg ital, a fagylalt őse) is előállítható belőle.