Megközelítés
Vonattal Jánosházáig tudtok menni. Innét 3400 m az ajánlott parkoló.
A buszmegálló a volt pálos kolostor mellett van. Innét 450 m az ajánlott parkoló.
Menetrendek
Autóval Karakó keleti végénél a Marcal híd után tudtok parkolni
N 47° 7,077' E 17° 12,302' 129 m [GCKRKV+parkoló] Innét kell indulni a folyó jobb partján déli irányba.
Jelenleg legelőnek használják a területet, de a villanypásztort könnyen ki lehet akasztani. Légyszíves akasszátok is vissza!!
Egy út vezet a vár irányába. A kiszáradt Malom-"csatornától" egyre nehezebben követhető az út. Azonban ez nem probléma, mert a várat innét már látni és mutatja az irányt.
A bátrabbak egészen a várig mehetnek megfelelő autóval, de vigyázzatok, mert lápos a terület. Szóval csak óvatosan!
Ez egy földvár volt. Kell egy kis képzelő erő, hogy meglássuk benne az értéket. Jelenleg a területe el van bokrosodva és gazosodva. Mégis könnyen bejárható, mert a vadak kedvenc helye. Keresztül-kasul vezetnek benne csapások. Az árkok még ma is viszonylag mélyek. A belső várban pedig látni a feltárás nyomait a 70-es évekből.
A vegetációs időn kívül még többet mutat magából.
Viselkedési kódex a legelőn
A legelőn általában állatokkal fogunk találkozni. Jellemzően szarvasmarhákkal. Aki városi, nem ismeri őket, fél tőlük, az nagy ívben hirtelen mozdulatok nélkül kerülje ki őket. Aki falun nevelkedett, vagy már tapasztaltabb, nyugodtan menjen be közéjük és a bátrabbak fejét simogassa meg. Amennyiben pásztor is van hangos "Jónapot"-al köszönjünk neki és ha nem sietünk nagyon, akkor szóba is elegyedhetünk vele, tudatva mi járatban vagyunk. Azonban, ha bikát is látunk (hasa alján középtájt van egy szőrcsomó a hátsó lábai között pedig két nagy golyó) úgy mindenképp az első variációt alkalmazzuk!
A vár leírása
Karakó község Vas és Veszprém megye határánál, a Marcal folyó és a Torna-patak találkozásánál, egy régi történelmi főútvonal, a mai 8-as főút elődje mellett található.
Karakó határában, a Marcal-menti mocsaras rétből egykori szigetként emelkedik ki a Várhely. A védett terület központja egy 35 m átmérőjű kerek, 10-13 méter széles árokkal övezett belső várrész. Ettől északra trapéz alakú 0,25 ha-os, délre pedig egy félhold alakú külső várrész van (0,1 ha). A három részt kétszeres, északon viszont háromszoros vizesárok védte. A külső várrészekkel együtt a teljes védett terület nagysága 0,45 ha.
A Várhelytől délkeletre néhány száz méterre egy nagyobb méretű sáncvár (Ókarakó)
N 47° 6,388' E 17° 12,781' 132 m [GCKRKV+Ókarakó sánc] található, azonban már Zalaszegvár határában. Ennek kora még bizonytalan - de valószínűleg régebbi, mint az ismert - most bemutatott karakói vár.
Régészeti ásatást 1976-ban végeztek a vár belsejében. Többek között késő Árpád-kori edénytöredékek, sarló, ajtóvasalás és nyílhegyek kerültek akkor elő. A késő középkori okleveles említések (1335, 1347, 1409) az egykori karakói várispánságra, annak tisztségviselőire és várföldjeire utalnak, magára a várra nézve azonban nincsen forrásértékük.
A vár jelenlegi összetett alaprajza azonban már egy későbbi újjáépítés, bővítés eredménye lehet és valószínűleg egy 15. századi, Giskra- féle huszita hevenyészett erődítés eredményeképpen alakult ki az 1440-1443 közti polgárháború idején (oklevélben Csép castellum néven szerepel!). Ugyanilyen jelenségeket tapasztalunk ugyanis a szintén a zsoldosok által újra erődített Pinkaóváron is (ma: Burg an der Pinka).
A vár története
Történelmét és egykori jelentőségét fekvésének köszönheti, ugyanis itt volt az akkor még mocsaras, szinte átjárhatatlan Marcal völgyének egyik legjelentősebb átkelőhelye, melynek felügyelete céljából István király várat emeltetett itt a XI. század elején.
Karakó neve már a "Legenda Sancti Stephani regis" néven ismert, sajnos elveszett várföld összeírásban is szerepelt. Ezt onnan tudjuk, hogy I. (Nagy) Lajos királyunk 1349-ben felszólította a fehérvári káptalant, írják ki a könyvből, hogy a karakói várjobbágyok és várnépek hol laktak. Tehát volt egy a várak birtokait tételesen felsoroló összeírás, melyet még az államalapító idején fektettek fel.
Valójában két vár van, volt itt. Az óvár melyből csak egy sáncrészlet marad és a mostanság is látható vár. Az óvár pusztulását a tatárjárás idejére teszik. Ez után épülhetett a mai földvár, de erre bizonyítékot nem sikerült még találni. A bejáráson nekem úgy tűnt, hogy az óvár lényegesen nagyobb lehetett mint a mai vár. Azt is el tudom képzelni, hogy a mai vár az óvár egy részének átépítéséből keletkezett.
1277. december 20-án a kőszegi és a velem-szentvidi várak sikertelen ostromát követően Karakón tartózkodott IV. László király, aki itt fogadta vissza átmenetileg és többedszerre is a kegyeibe a nagy Henrik bán fiait, a híres Kőszegieket. A későbbi századokban Karakó falu már Somló várának tartozékai közé számított. Ez felveti a gyanút, hogy az egyelőre ismeretlen korai történetű somlói királyi vár valamilyen formában a karakói ispánság jogutódja lehetett. Fogalmunk sincsen arról, hogy a lázadó oligarchákat kegyeibe visszafogadó király még láthatta-e a karakói várat? Létezhetett-e még a Szent István korában épült vár 1277-ben is? Karakói ispánokat egészen 1300-ig ismerünk. Ők az ország vezetésben részt vevő főurak voltak. Az utolsó ismert karakói ispán 1299-1300-ban az utóbb Északkelet-Magyarország tartományuraként elhíresült, Aba Amadé volt, aki a nádori tisztséggel párhuzamosan viselte a címet. Valószínűleg Ő már lovagi kísérete élén a somlói várba lovagolhatott be! Ugyan Somló első említését csak 1352-ből ismerjük, de nyilvánvalóan régebben épült. Karakó és Somló várai egymástól 13 km-re esnek.
A somlói uradalom későbbi birtokosai, Kinizsi Pál és Magyar Benigna adományaként aztán az általuk alapított vázsonyi pálos szerzeteseké lett 1483-ban a falu.
Adatainkból következően a karakói Marcal-átkelőnél folyt újkori harcok már nem a vár területéhez kapcsolódnak, hanem a faluból keleti irányban, a Dabrókai-csárda s aztán Veszprém, Pápa felé vezető főúthoz, annak a Marcal-völgyön átvezető töltéséhez köthetők: 1707 augusztusában egy alkalommal Bottyán János foglalt állást Karakónál a Rabutin vezette császári csapatokkal szemben. Ágyúit úgy helyezte el, hogy azok végig pásztázhassák a mocsáron átvezető töltést. A császári parancsnok jobbnak látta ennek következtében nem erőltetni a Marcalon való átkelést. 1809. június 11-én a Napóleon hadseregéhez tartozó, Grenier és Abbé tábornokok vezette francia sereg itt győzte le a magyar nemesi felkelőket is soraiban tudó osztrák császári csapatokat az átkelőért folytatott küzdelemben.
Ráadás: Pálosok Karakón
Kinizsi Pál 1483. évben a pálosoknak ajándékozta Karakó birtokát. Az adományba Mátyás király is beleegyezett.
Itt megtudhattok mindent róla.
A rendház ma is látható a falu közepén felújított állapotban.
N 47° 6,968' E 17° 11,992' 137 m [GCKRKV+Pálos rendház]
Felhasznált források
www.varak.hu
Pálosok Karakón
Wikipédia
fentrol.hu 
