Megközelítés
Ha a tömegközlekedést választod, kicsit sétálni kell (kb 7-800m).
Ajánlott a 80-as trolibusz, a 32-es autóbusz, illetve a 3-as vagy 62-es villamos.
Ha kocsival mész, akkor szinte drive in, könnyen találsz parkolóhelyet, de a helyszín parkolózónába esik, ezt vedd számításba.
Bringa rulez!
A láda az iskolaudvaron, de nem a kertben van elhelyezve, a kert bejárata itt van: N 47° 30,713' E 19° 7,182' 110 m [GCNIVA+Japankert]
Az iskolaudvar és a japánkert belépőjegyes, pártoló és rendes tagok tagkártya birtokában diákjeggyel mehetnek be
Ha nem tudsz/nem akarsz bemenni, alternatív jelszó itt: 47° 30.669" 19° 07.152" nézz körül a villanyoszlopon...
.......................................................................................... Zugló rejtett kincse: a japánkert (bár néhány ládásztárs számára nem ismeretlen...)
Az országban négy, nyilvánosan látogatható japánkert található: a Fővárosi Állat- és Növénykertben, a Margit-szigeten, a Nyíregyházi Főiskola Tuzson János botanikus kertjében és a zuglói Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium területén.
Ez utóbbi a legrégebbi, közel 100 éves.
A japán kertművészet kínai hatásra kezdett fejlődni, de fokozatosan saját, egyéni stílusa alakult ki.
A japán történelem írott forrásai alapján azonban biztosra vehető, hogy a japán kertépítészet a korai államalapítás koráig, az 5-6. századig nyúlnak vissza. A niva szó, melyet ma kert értelemben használnak, annak idején a sintó vallás szellemeinek, a kamiknak az imádásához használt helyet jelentette. A japánok szerint a kertben töltött idő felér egy meditációval, kikapcsolódást jelent a mindennapokból és csendes elmélkedésre bátorítja a látogatókat. Ezt segíti a ritka növényfajok, a víz és az érdekes formájú kövek egysége, harmóniája.Egy tipikus japánkertben rendszerint megtalálhatók az alábbi elemek, vagy az azokat jelképező dolgok: víz, sziget és az oda vezető híd, kőlámpás, és teaház vagy kerti pavilon.
A Varga Márton iskola
Az iskola "ősének" az 1906-ban alapított Kis Szuglói Gazdasági Ismétlő Iskolát tekinthetjük. Területén akkoriban bolgár kertészek zöldségféléket termeltek. A Székesfőváros tanácsa 1906-ban ezekből a földekből 4 holdat jelölt ki az iskolának gyakorlóterület céljaira, azzal a kikötéssel, hogy azt kertészet, szőlőművelés, gyümölcsfatenyésztés és más mezőgazdasági célra kell fordítani. 3 év után ezt a területet 16 holdra bővítették ki.
1909-ben a szomszédságban megalakult a Székesfővárosi Iskolai Növénykert, amelynek igazgatója 1912-től Varga Márton lett. Végül 1926-ban ezeken az alapokon jött létre a Budapest Székesfővárosi Községi Kertészképző Iskola, melynek vezetésével Varga Mártont bízták meg.
Az 1950-es évektől kezdve a városfejlesztés, lakásbeépítés miatt az iskola területe egyre csökkent. A megmaradt alig 3 ha-os területen 1968-ban felépült az új iskola, amely jelenleg is működik. Neve 1991-től Varga Márton Kertészeti és Földmérési Szakképző Intézet, GATE Gyakorlóiskola.1994-ben térképész szakkal egészült ki a képzés szerkezete.
A japánkert
A japánkertet Varga Márton maga tervezte és építette 1928-ban. 1931-ben a Magyarországra látogató Takamacu herceg és felesége, a japán császári család tagjai is meglátogatták a létesítményt. (Takamacu Hirohito császár testvére volt, felesége, Tokugava Kikuko pedig a nevezetes Tokugava sógun dédunokája).
A kert annyira tetszett nekik, hogy miután hazatértek, több fát is küldtek a zuglói intézmény számára. Állítólag néhány, ma is látható növényritkaság, ezeknek a császári ajándékfáknak a leszármazottja.
A kertbe a torii-n keresztül léphetünk be. Ez egy tradicionális japán kapuforma, amely általában a sintó szentélybe vagy egyéb szent helyszínekre vezető utat jelöli, választóvonal, szimbolikus határ a hétköznapi világ és az azon túli föld, az emberek és az istenek, a kamik világa között. Számos változata létezik, de mind visszavezethető az alábbiakra: két hengeres oszlopon nyugvó gerenda, amely túlnyúlik rajtuk, alatta pedig egy rövidebb "keresztgerenda". Anyaga általában fa vagy kő.
A zuglói kert alapja egy kb. 200 négyzetméteres tórendszer, ahová a torii-n áthaladva, kőből készült hídon és lépőköveken fedezhetjük fel a rejtett zugokat. A hegyeket sziklacsoportok jelképezik, emellett több más műtárgyat is felfedezhetünk a séta során. A növények között található egy lombhullató kínai mamutfenyő, amely 28 méteres magasságával Magyarország egyik legidősebb és legnagyobb példánya. Tavasszal virágba borul a magnólia. Ősszel arany színben pompázik a Távol-Keleten nagy tiszteletnek örvendő, gyógyító hatással rendelkező és hosszú életű páfrányfenyő, a Ginko biloba. Különleges, bizarr formájú a csüngő ágú japánakác és persze a cseresznyefa, ami nélkül elképzelhetetlen egy japánkert. Májusban a tó felszínén tündérrózsák lebegnek, a vízparton bambuszok látványa varázsolja el a látogatókat.
Köszönjük Kaszab László tanár úr és Fonte segítségét.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v4.5.9]
Megvártam vele Esztert, ahogy a Füvészkerttel is. Más, ha valaki magyaráz is közben... :)
A kert nagyon szép, bár lenne még mit csinálni, metszegetni, ... benne! Az üvegházak mind le voltak zárva, így csak sétálgatni olvasgatni tudtunk. (Így kicsit túlzás a belépő, négyen ötezret fizettünk - mindenféle kedvezményekkel!)
Sok helyen nincsenek táblák, kiírások.
A szép idő miatt jó sokan voltak. (Kicsit nagy hanggal megy mellette a pályán az edzés, kevéssé nyugodt itt a kikapcsolódás.)
A mai időjárás miatt kirándulás helyett városi cachingre adtuk a fejünket. GCGN25 Pestszentlőrinci reprezentációja, GCJUTA, GCfuke és GCFTC után itt fejeztük be mai ládázásunk, ahol Zs töltötte térképésznek képezvén magát középiskolás éveit. A vihar utáni napsütésben talán legszebb oldalát mutatta a kert.
A rosszul olvasható pótjelszót javítottuk, a ládát ellenőriztük.
Azoknak a játékostársaknak, akik egyes koordinátákat hiányolnak:
Olvassátok el a ládaoldalt...
meglett a potjelazo, de olvashatatlan. valóban jó lenne. segedpontként az iskola bejáratát és a tartalékjelszo koordinátákat felvenni.
kép alapján kérem elfogadni [Geoládák v4.5.8]
A japán kertben már többször jártunk, most vasárnap este a fiammal biciklizés után gondoltuk begyujtunk egy gyors ládát. Sajnos bejutni legálisan már nem lett volna mód, ezért maradt az alternatív jelszó. Ehhez megjegyzés, nem lenne baj ha fel lenne véve mint pont a ládát pontjai közé és nem kéne koordinátákat masolgatni. Azt hiszem megtalaltam az említett villanyoszlopot, de jelszot nem talaltunk (mostanában ez a villanyoszlop dolog nem jön be nekünk)
kérem a képek alapján a jelszó nélküli találat jovahagyasat [Geoládák v4.5.8]
Budapestre hívott Monet kiállítása. Gondoltuk, előtte megnézzük a Japánkertet. Főleg, hogy láda is van (?). A belépőt leszurkolva először a ládát kerestük, ám nem sikerült nyomára bukkannunk. Pedig hosszasan kutattunk hagyományos láda után az eresz alatt. Mind1, akkor jöjjön a kert. Ami sokkal kisebb, mint gondoltuk, és az árból következett volna. És a kert jelenleg nem is pompázik a legszebb díszében, részben fel is újítják, ami szintén nem emeli az élményt. Ennek ellenére nem bántuk meg, hogy eljöttünk megnézni. Én pl. élemedett korom ellenére nem láttam még japán kertet, de mióta olvastam Tan Twan Eng: Az Esti ködök kertje című könyvét, már nagyon vágytam rá.
Végül jöhetett az alternatív jelszó leolvasása, ami igazán nehezen ment. Nem is sikerült volna mindenki jó barátja nélkül a pontos jelszóleolvasás.
Mindenesetre köszönjük a helyszín bemutatását.
off: íaz iskola egyik rtermének ajtaján olvastuk, hogy osztályfőnök Font Erika. Ez vajon FONTE nevű felhasználónk?
N 47° 30,713' E 19° 7,182' 110 m [GCNIVA+Japankert]
