Megye/ország: Vas
Elhelyezés időpontja: 1924.07.15 01:00
Megjelenés időpontja: 2024.07.27 07:12
Utolsó lényeges változás: 2024.07.27 07:12
Utolsó változás: 2024.07.29 14:24
Rejtés típusa: Esemény geoláda
Elrejtők: ludens
Ládagazda: ludens Nehézség / Terep: 2.0 / 1.0
Úthossz a kiindulóponttól: 1800 m
Megtalálások száma: 177
Megtalálások gyakorisága: 3.8 megtalálás hetente
Ez a láda egy eseményláda-sorozat egyik tagja. Az adott megye legmagasabb pontját kell megtalálnod. Bővebb infók a sorozatról ide kattintva.
A "csúcsra járatva" sorozat Vas-megyei pontja az Írottkő kilátó.
A láda az esőház sarka alatt van, kövekkel biztosítva.
Az esőház bejáratával szemben állva, annak jobb hátsó sarka alatt van a láda.
Röviden
Megszokott 4 fülű doboz az esőház sarka alatt, kövekkel biztosítva.
A ládába TravelBug nem helyezhető.
Megközelítés
Magyar oldalról a legrövidebb megközelítés Velemből, a Hörmann-forrás közelében lévő pihenő és parkoló felől lehetséges. N 47° 21,552' E 16° 27,552' 718 m [GCMM18+HUN-parkoló]
Innen a kilátó a kék sáv jelzés mentén kb. 2,5 km.
Ezen az úton az Írottkő tanösvény az Írottkő Natúrpark területén 15 magyar település mutat be.
Története
A hegy 17. században ismert neve Szálkő volt, bár a legújabb kutatások szerint a 14. században Fenyőhegyként említik, amely a környék jellemző jegenyefenyveseire utal. A Kőszegi-hegység legmagasabb pontja e kilátó, németül Geschriebenstein, azaz "Megírt kő".
Az első kilátót 1891-ben állították a Kőszegi Turista Egyesület tagjai.
Ez egy fából készült torony volt, mely 1909-ig szolgálta az idelátogató turistákat. Leomlása után 1913-tól az Írottkő-kilátó magasodik a hegy csúcsán. 1990 óta szabadon látogatható.
Az épületet középen szeli át az országhatár. Érdemes fölmenni a kilátóba (bejárat az osztrák oldalon), tiszta időben a Balatonig is ellátni.
Miért írott a kő?
A kilátótól mintegy negyven méterre, osztrák területen található az a sziklaalakzat, amelyen ma is kivehetők a bevésett C, B és E betűk.
Ezek Kőszeg város, valamint a Batthyány és az Esterházy birtokok határvonalát jelölhették (Confinia Batthyányana Esterhazyana).
A betűk ma is láthatóak, bár egyre nehezebben olvashatóak. Így volt ez már 1928-ban is, amikor a Thirring-féle Kőszegi-hegység kalauz készült. Azóta sok turista járt errefelé, így újabb és újabb feliratok, nevek kerültek a kőre.
Az olvasat is kissé bizonytalan - CEB, CBE, vagy talán CEDB.
A rövidítés feloldására vonatkozóan is több elképzelés született,
a betűket mindegyik értelmezés az itt húzódó birtok és közigazgatási határral hozza összefüggésbe.
Gyalogos és kerékpáros turisták számára határátlépési pont is létesült itt 2002. májusában, melynek jelentősége a schengeni övezetbe való belépéssel megszűnt.
Már sokat jártam a környéken, de ma nagyon nagy szükségem volt egy kiadós fejszellőztetésre, így úgy döntöttem, hogy egy eddig általam ismeretlen útvonalon jövök fel. Bozsok irányából jöttem fel, kicsit meredek volt, de minden egyes percét megérte a túrának. Köszi 😉
A mai napon ezzel a ládával befejeztük a GCMM sorozatot. 2024. augusztus 19-n kezdtük, a közelben, Győr- Sopron legmagasabb pontjával, és majdnem pontosan 10 hónap alatt fejeztük be.
Környezetvédők megnyugtatására: 6 alkalommal használtunk autót, ebből háromszor egyébként is arra jártunk volna. 2 alkalommal vonat- bicikli kombinációval kerestünk, a többi vonat majd gyalogtúra volt.
Köszönjük mind a húsz ládarejtőnek a munkát, jó volt ezt a sorozatot végigjárni!
Ez a láda volt a mai nap fő célpontja: az utolsó megyei magasság! Nagyon élveztem ezt a sorozatot, izgalmas volt az ország minden szegletébe ellátogatni. A János-hegyi ládát még kb. véletlenül találtam meg 2024 októberében, mert útba esett. Aztán 2024 karácsonya után láttam neki a gyűjtögetésnek, és 80 nap alatt egy híján meglett az összes. Ezt az utolsó ládát meg akartuk ünnepelni, ezért a gyerekekkel együtt jöttünk el. Nagyon emlékezetes kirándulás lett: Kőszegen szálltunk meg, első nap várost néztünk, második nap másztunk fel az Írott-kőre. Közben jókat ettünk, játszottunk, beszélgettünk. Köszönjük!