+
történelmi nevezetesség, várrom, épület
+
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
+
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
-
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
-
település belterületén van a láda
-
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
+
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
+
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
-
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
-
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
-
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
+
kisgyerekkel is megközelíthető
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
-
sötétben is érdemes keresni
-
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
+
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
+
GPS nélkül is érdemes megkeresni
-
a látnivalóért fizetni kell
Az esőház bejáratával szemben állva, annak jobb hátsó sarka alatt van a láda.
Az ideiglenes láda határideje LEJÁRT!
Pár nap múlva beszedem.
Röviden
Megszokott 4 fülű doboz az esőház sarka alatt, kövekkel biztosítva.

A ládába TravelBug
nem helyezhető.
Megközelítés
Magyar oldalról a legrövidebb megközelítés Velemből, a Hörmann-forrás közelében lévő pihenő és parkoló felől lehetséges.
N 47° 21,552' E 16° 27,552' 718 m [GCMM18+HUN-parkoló]
Innen a kilátó a kék sáv

jelzés mentén kb. 2,5 km.
Ezen az úton az Írottkő tanösvény az Írottkő Natúrpark területén 15 magyar település mutat be.
Én a rejtéskor Ausztria felől jöttem.
N 47° 20,872' E 16° 24,659' 809 m [GCMM18+AUT-parkoló]
A parkolótól kb. 1800 méter a csúcsig. Kényelmes sétaúton.
Tömegközlekedőknek:
Hazai menetrendek
Története
A hegy 17. században ismert neve Szálkő volt, bár a legújabb kutatások szerint a 14. században Fenyőhegyként említik, amely a környék jellemző jegenyefenyveseire utal. A Kőszegi-hegység legmagasabb pontja e kilátó, németül Geschriebenstein, azaz "Megírt kő".
Az első kilátót 1891-ben állították a Kőszegi Turista Egyesület tagjai.
Ez egy fából készült torony volt, mely 1909-ig szolgálta az idelátogató turistákat. Leomlása után 1913-tól az Írottkő-kilátó magasodik a hegy csúcsán. 1990 óta szabadon látogatható.
Az épületet középen szeli át az országhatár. Érdemes fölmenni a kilátóba (bejárat az osztrák oldalon), tiszta időben a Balatonig is ellátni.
Miért írott a kő?
A kilátótól mintegy negyven méterre, osztrák területen található az a sziklaalakzat, amelyen ma is kivehetők a bevésett C, B és E betűk.
Ezek Kőszeg város, valamint a Batthyány és az Esterházy birtokok határvonalát jelölhették (
Confinia
Batthyányana
Esterhazyana).
A betűk ma is láthatóak, bár egyre nehezebben olvashatóak. Így volt ez már 1928-ban is, amikor a Thirring-féle Kőszegi-hegység kalauz készült. Azóta sok turista járt errefelé, így újabb és újabb feliratok, nevek kerültek a kőre.
Az olvasat is kissé bizonytalan - CEB, CBE, vagy talán CEDB.
A rövidítés feloldására vonatkozóan is több elképzelés született,
a betűket mindegyik értelmezés az itt húzódó birtok és közigazgatási határral hozza összefüggésbe.
Gyalogos és kerékpáros turisták számára határátlépési pont is létesült itt 2002. májusában, melynek jelentősége a schengeni övezetbe való belépéssel megszűnt.
Bár minden út Rómába vezet, itt minden kék turistaút Írottkőre visz, hiszen innen indul az
Országos Kéktúra, és a
Rockenbauer Pál Dél-Dunántúli Kéktúra is.
Források
Wikipédia
Kőszeg
Természetjáró
Írottkő Natúrpak