Ha autóval érkezel Domoszlón a Petőfi Sándor utca végén a piros sáv jelzés mellett érdemes parkolni. Innen gyalogosan folytatjuk tovább utunkat. A Závoz-völgyön keresztül, a Domoszlói-patak mentén közel öt és fél kilométert teszünk meg, míg el nem érjük a Domoszlói-kaput N 47° 53,005' E 20° 5,222' 510 m [GCLION+Domoszlói-kapu]. Ezután északnyugati irányban elindulunk a kék sáv jelzésen. Itt érdemes óvatosan közlekedni, mert az út nagyon meredek és gyökerek, kövek mentén haladunk még pár száz métert míg feljutunk Oroszlánvár csúcsára.
Ha busszal érkezel
Az Egerből közlekedő autóbuszjáratokról az alábbi honlapon tudsz tájékozódni: menetrendek
Története
A vár első részletes leírását Dénes József készítette 1983-ban, majd 1993-ban Nováki Gyula, 2004-ben pedig Feld István kutatásai alapján az alábbi összefoglalás készült: a vár középen ovális alakú, hossza 33 méter, legnagyobb szélessége 16 méter. A peremén egy kőből rakott övezőfal található. Földalatti épületrészek nyomát is felfedezni vélték, a vár középső részén ciszterna lehetett. Körülötte árok helyezkedett el, aminek szélessége 7 és 24 méter között váltakozott, mélysége 6-8 méter körül volt. A hosszanti oldalon sánc húzódott, délkeleti oldalán pedig egy 55 méter hosszú terasz fekszik. Oroszlánvár egy kúpszerű cukorsüvegre hasonlít.
Az ásatások során bronzkori sarló került elő a vár területéről, ami azt feltételezi, hogy már az őskorban is erődítményként működött. I. (Szent) István uralkodását követően az Aba nemzetség kapta meg az egész Mátra vidéket adományként, majd a Keleti-Mátra a várheggyel együtt az Ugrai-ághoz került. 1289-ben a Kompolti család az Alföldön található Ányásért cserébe (Verpeléti) "Nagy" Leustáktól megszerezte a birtokot. Az első írásos említés a várról 1325-ből származik. Kompolti Péter a 13. század végén, 14. század elején építtette. Halála után három fia örökölte, később pedig Kompolti Gergely leszármazottai a Domoszlayak uralkodtak az erődítményben. A Kompolti család kihalása után, 1552-ben az Országh családra szállt a birtok. Tinódi Lantos Sebestyén 1548-ban históriás énekében említést tesz Oroszlánvárról. 1570-ben Enyingi Török Ferenc, Országh Borbála férje lett a vár gazdája, mely uradalmának középpontján állt. A vár utolsó említése 1606-ból származik, mely szerint a Nyáry család birtokában lévő erődöt 60 hajdú őrizte, és ami ezután a török pusztítás áldozatává vált.
Ábrázolása térképen
1528-ban Lázár deák "Arozlake" elnevezéssel kúp alakú magaslaton fedett toronnyal ábrázolja.
1552-ben Wolfgang Lazius sokkal kidogozottabb térképén "Orolankw" néven említi, és keletről, nyugatról is egy-egy fedett toronnyal, valamint várárokkal jeleníti meg.
1595-ben a Descriptio Regni Ungariae még részletesebb térképén "Orosolako" várát fedetlen toronnyal, kerítő fallal illusztrálja.
Nevének eredete
Az oroszlán az erő, a bátorság és a büszkeség szimbóluma. Kiss Lajos nyelvész kutatásai során kiderült, hogy a középkorban személynév is volt. Számos népnél hatalmi jelvényként címerállattá vált. Valószínűsíthető, hogy itt is az oroszlán címerállatként való ábrázolása révén kapta nevét az erődítmény.
Oroszlánvár legendája
Oroszlánvárához két legenda is fűződik, melyekből szintén nevének kialakulása ered.
Pásztor József 1929-es Mátra kalauza nyomán, a helyi birtokosok nem egyeztek Domoszló határainak kijelölését illetően. A vár orosz úrnője sétái során fültanúja volt a vitának, ezért úgy döntött, hogy ő maga fogja kijelölni a település határait. A földeken dolgozó emberek kezéből kikapta a csoroszlyát, amit dél felé hajított egészen Peresig, az ekét pedig észak felé Recskig. A keleti és a nyugati irányban a természet jelölte ki a határvonalat. Máig megegyeznek a monda szerinti és a valós határai Domoszlónak. Erről az orosz lányról nevezték el Oroszlány várát, akit a mai napig látni vélnek az erdőben sétálni.
A helyi népmonda szerint a vár megépítése után a negyvenes évei végén járó Kompolti Kázmért mindenki a nősülésre biztatta, aki azonban azzal hárított, hogy csak olyan nőt vesz el, aki megszelídít egy oroszlánt. Lovászának lánya, Ilona meghallotta ezt, és kérte földesurát, hogy hozassanak egy oroszlánt, amit majd ő megszelídít. Kompolti nevetett rajta, de azért csak hozatott egy vadállatot. Ilona amint belépett az állat mellé a ketrecbe, azonnal megszelídítette a tekintetével. Kompolti Kázmér feleségül vette Ilonát, és a szelíd oroszlánnal együtt éltek Oroszlánkő várában.
Túramozgalmak jelenléte Oroszlánváron
Várak a Mátrában Túramozgalom
A Mátrában közel 60 vár és erődítmény található, ezeknek a bemutatására Szádeczky-Kardoss Géza 2005-ben létrehozta a Várak a Mátrában túramozgalmat, melynek Oroszlánvár is a része. A vártúrák bejárása során igazolófüzetben gyűjtött kódokkal tudjuk igazolni ottjártunkat. A túrasorozat végeztével a teljesítők érdeme egy kitűző. A túramozgalom jelenleg a Kékes Turista Egyesület gondozásában van, részletesebb leírást az egyesület honlapján találunk a túramozgalomról.
Országos Kéktúra
Az Országos Kéktúra Magyarország északi tájain, mintegy 1172 km hosszan végigvonuló egybefüggő jelzett turistaút. Oroszlánvár a Kéktúra 21-es szakaszán található. A túramozgalom jelenleg a Magyar Természetjáró Szövetség gondozásában van. További információt a teljesítés menetéről a Kéktúra honlapjáról tudhatunk meg.
Mátrabérc teljesítménytúra
A Hanák Kolos Turistaegyesület szervezésében 1987 óta minden év áprilisában turisták százai lepik el Sirok-Kőkútpusztát, hogy teljesítsék a Mátrabérc teljesítménytúra 2734 m szintemelkedéssel rendelkező 55 km-es távját. Oroszlánvár a túra első ellenőrző állomásaként működik, ahol az ellenőrök által adott pecsét kerül az itinerbe. Majd az 55 km megtétele után Szurdokpüspökiben a sikeres teljesítőket kitűzővel jutalmazzák a szervezők. Az egyesület honlapján van lehetőségünk nevezni illetve további információk birtokába jutni.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v4.5.0]
2010.08.01-én jártunk itt először a várkódok miatt, majd még kétszer multi pontok keresésé közben, Kékestető felől szép panorámás úton, majd Recsk felől egy jó körben. Az utóbbi napok esőzései után úgy gondoltam, hogy a rejtő ajánlása mentén is kipróbáljuk Domoszló felől, a patak menti kirándulást az Oroszlánvárig, ha már egész nap ködös, párás, kilátástalan az idő. :-)
Eleinte a on, a Domoszlói-patak és környezete lenyűgözött. A bővizű patak mellet sok apró kis vízesés szórakoztatott, de nem tartott sokáig. A jelzést követve kimásztunk a mederből és a dózer úton mentünk. Időnként bekukkantottunk a patak felé, hogy talán ott mégis jobb lenne menni, főleg mikor sárosabb szakasz jött, de végül a Domoszlói kapuig csak rajta maradtunk. Innen jött a keleti oldalról mentünk a -en, ami végre nem volt sáros, mert nem is tud az lenni olyan meredek. :-). A ládának jó helyet találtál, és úgy tűnik, hogy a madaraknak is tetszik. :-) Fúrtak néhány lyukat a fába. A ládánál guggolva hangos szarvasbőgés hallatszott lentről. Az öblös hangra nemsokára jött is válasz, és elhallgattak. Gyorsan megbeszélhették, hogy ki a "Jani". Hideg volt, nem időztünk sokat, előkerültek a pulóverek a hátizsákból, és mentünk tovább a Selyem rétig, majd az alatta lévő kopjafát megnézni, ami Engel István, erdésznek állít emléket.
Elhatároztuk, hogy visszafelé felfedező úton megyünk, a sáros részeknél az erdőben megyünk. Egy ideig működött, feljebb mentünk egy kicsit, és vadcsapások mentén érdekes részeken jártunk, oldalaztunk, majd egy óvatlan pillanatban ráléptem egy vizes fára, kicsúszott a jobb lábam alólam és már borultam is. A GPS repült, a fényképezőgépet szorítottam, és szerencsére a puha vizes levélszőnyegre estem. "Leporoltam" magam és mentünk tovább. Egy idő után csak vissza kellett menni a dózer útra, majd egy helyen beereszkedtünk a másik oldalon a patak medrébe. És itt kezdődött az igazi kaland. Gyönyörű szurdokos, vízeséses, ám de nehezen járható szakasz következett. Többször gondoltuk, hogy na itt nem tudunk tovább menni, de valahogy addig lavíroztunk, hogy kialakult. Mikor már majdnem az eredeti letérőnél voltunk, akkor egy olyan vízeséses, medencés rész jött, hogy végül mégis ki kellett jönnünk.
Így egy kicsit többet gyalogoltunk, és sokkal lassabban, de annyi látvány volt, hogy nem győztem magamba szívni. ♥
Kb. 100 fényképet készítettem.
P1
Amikor láttam este, hogy senkinek nem kellett, gondoltam: "Ide nekem az oroszlánt is!"
5-ös kelés, 6:15-ös busz Gyöngyösre, nullaperces átszállás a kékesi buszra, aztán onnan két óra séta a nagyon régóta ismert és szeretett gerincen.
A gyönyörű későnyári időben egy órát ültem a várban, aztán elindultam lefele. A Domoszlói-kapunál azonban észak felé fordultam, majd a Fekete-tó és az Ilona-völgyi vízesés érintésével Parádfürdőre mentem le. A réteken sok tízezer őszi kikerics! 20 km lett a végére.
A déli közvetlen buszt már nem értem el, így egy Bodonyba és Sasvárra is bebóklászó busszal és újra gyöngyösi átszállással megyek haza. Koradélutáni kávézás már otthon.
N 47° 53,090' E 20° 5,012' 614 m [GCLION+ládához]
N 47° 50,531' E 20° 6,565' 228 m [GCLION+parkoló]
jelzés mellett érdemes parkolni. Innen gyalogosan folytatjuk tovább utunkat. A Závoz-völgyön keresztül, a Domoszlói-patak mentén közel öt és fél kilométert teszünk meg, míg el nem érjük a Domoszlói-kaput 
jelzésen. Itt érdemes óvatosan közlekedni, mert az út nagyon meredek és gyökerek, kövek mentén haladunk még pár száz métert míg feljutunk Oroszlánvár csúcsára.
