GCGK-1: A főúttól számított 2. és 3. jegenye közötti kerítésoszlopon, derékmagasságban, kívülről (a Templomcsapás utcáról) is hozzáférhető
GCGK-2: Információs tábla hátoldalán, fejmagasságban
GCGK-3: mozdíthatatlan bányászati tárgy belsejében - jól rejtsd vissza! Pótjelszó a többi pontéhoz hasonló hordozón a bányaudvaron, egy Y-törzsű akácfán fejmagasságban (ha eltűnne a doboz).
GCGK-4: dűlőút menti szélső fán, fejmagasságban
GCGK-5: egy gigantikus A-betű ;-) egyik lábán combmagasságban

---

A ládába TravelBug nem helyezhető.

---

Nemesgulács megközelítése
AUTÓVAL jól megközelíthető Nemestördemic (azaz Badacsonytördemic), Gyulakeszi, Kisapáti vagy Káptalantóti felől. Ha Tapolca felől jöttök, akkor Gyulakeszi irányából jobb minőségű, kevésbé "hömbölgős" az úttest, de amaz másik út: a Szent György-hegy alatt Kisapátin át vezető sem olyan rossz. A javasolt parkolót a Templomcsapás utca elején, a kerítés mellett lelitek mindjárt az első ládapont közelében. Itt gyakran áll Pippi Papa méltán kedvelt mobil lángossütő autója (jelenléti inforációk itt), ha éhesek vagytok akkor kapóra jöhet és az autótok is bőven el fog férni mellette. Alternatív parkoló a GCGK-5 pont közelében a vasútállomás és a focipálya között, szemben a gyártelep utca torkolatával.

1- Templomcsapás utca elején
 N 46° 50,085' E 17° 29,000' [GCGK+GCGK-1Parkoló]

2 - Az állomás és a focipálya között
 N 46° 50,210' E 17° 28,619' [GCGK+GCGK-2Parkoló]

VONATTAL a Nemesgulács-Kisapáti állomáson szálljatok le, amelyhez a láda ötödik pontja (GCGK-5) elég közel esik, annak felkeresése után a Vasút utcán a Gulács felé 500 méteres sétával éritek el a Mindszenty teret, a falu központját, ahol közel az első ládapont.

AUTÓBUSSZAL is odautazhattok: vagy a Mindszenty tér közelében a Vasút utcán fogtok leszállni, vagy a település déli vége felé, a József Attila utcán a helyi Coop ABC közelében - merthogy erről a két megállóról tudok itt.

Menetrendek itt taláhatók.

Az ígéret szép szó...
Egy régi, saját magamnak tett ígéretemet váltom valóra ezzel a ládával. Már 2017-ben, amikor a nemesgulácsi nyaraló-telelő házikónk felépült megfogadtam, hogy a Gulács csúcsára helyezett GCGULA kiegészítéseképp telepítek egy többpontos ládát, amely részint a települést mutatja be, részint az általunk gyakran választott, a hegyet körülkerülő Monty-kutyás sétánkon is végigvezet. Ebből kerekedett ez a tetszőleges bejárási sorrendű ötpontos rejtés, kiegészítve a település három további, de ládaponttal nem rendelkező látnivalójával.

Amit a terepen kérek Tőled
1 - A virtuális jelszórészletek fém hordozóit a leolvasás után fordítsd és helyezd vissza minél inkább takart helyzetbe! A ládát gondosan mélyen rejtsd vissza, követ ne tegyél rá, mert bereped és be fog ázni!
2 - Ha nem sietsz nagyon, írj bejegyzést a láda logfüzetébe is, ne csak online logolj!
3 - A dobozba csak a szabályoknak megfelelő ajándékot helyezz:
Élelmiszert és élelmiszer-jellegű cikkeket, rágógumit, bármilyen folyadékot vagy vegyi anyagokat tartalmazó tárgyakat, gyógyszereket, gyógyhatású készítményeket, pezsgőtablettákat, éles és hegyes tárgyakat, gyúlékony és/vagy túlnyomásos anyagot (pl öngyújtó), galvánelemet, gombelemet vagy akkumulátort tartalmazó tárgyakat TILOS betenni - no meg persze jóízlést sértő és gyermekek kezébe nem való tárgyakat se tegyél bele!

Nemesgulácsról
A település a mai Magyarország egyik legszebb vidékén: a Tanúhegyek szegélyezte Tapolcai-medencében a Gulács hegy (amelyet a magyar Pão de Açúcar-nak (Cukorsüveg), de magyar Fujiyama-nak is neveztek már) nyugati lábánál helyezkedik el. Nevének eredete a régi gula (gulya) szavunk; a Magyar Névarchívum szerint eképpen: "Valamikor nagyarányú volt az Eger-patakot kísérő rétségeken a legeltető állattartás. A gulyások szálláshelyéül a mai község területe szolgált. Innen ered a falu neve (Gulás > Gulács). A nemes előtagot később az itt letelepedő kisnemesek ragasztották hozzá."
A környék és a táj megkapó szépségének és hangulatának kábító hatása alatt a káptalantóti piacon bármit bármennyiért megvásárolni hajladó 'pestiek' és a tapolcai bevásárlóközpontokban feltankoló balatonparti nyaralók csak áthajtanak rajta jövet-menet, és így szinte észevétlenül éli életét ez a mintegy ezerlelkes település itt, a gyönyörűség közepén, ahonnan a legszebb északi-balatonparti, Balaton-felvidéki és déli-bakonyi látnivalók és kirándulóhelyek is legfeljebb félórányi autózással elérhetők. A falu életét némi ipari tevékenység mellett a Balaton közelsége, a szőlészet-borászat, a ló- és a szarvasmarhatartás határozza meg, ugyanakkor mind mai napig erőteljesen magán viseli az 1969-ben megszűnt bazaltbányászat nyomait is. Jómagam rajongok ezért a faluért és a tájért, amely szinte percenként új ámulatba ejt, ehhez elég csak kiállnom a teraszunkra és kinyitnom a szememet.

Balatonpart Nemesgulácson? - egy kis érdekesség
A természet legyőzését célként megjelölő, gigantomán elképzelésként 1969-ben röppent fel a közel két Velencei-tó méretű balatoni mesterséges öböl kiásásának ötlete (lásd a ládaoldal utolsó képét). A török megszállás idején védekezési céllal hasonló eredményt már elértek a tó duzzasztásával, és akkor Szigliget és a Szent György-hegy szigetként emelkedett ki a vízből. A hatvanas évek végén, a Balaton aranykorának csúcsán mindenki nyitott volt az új attrakciók létrehozásának terveire, így a Tapolcai-medence öböllé árasztását komolyan fontolgatták, hiszen azzal nem csak egy vonzó látványosság jött volna létre a sokkal kevésbé forgalmas nyugati-medencében, de közel 50 kilométer új partszakasz is keletkezett volna 13 új stranddal Badacsonytördemic, Nemesgulács, Káptalantóti, Gyulakeszi, Diszel, Lesenceistvánd, Lesencetomaj, Nemesvita, Balatonederics, a szigeteken fekvő Szigliget, Hegymagas, Raposka és Kisapáti területén. Ha ez akkor megvalósul, akkor ma strandpapucsban, fecskében és törölközővel a vállunkon totyoghatnánk le gyalog a kis gulácsi házikónkból nyári estéken a mai vasútállomás környékére a szokásos frissítő esti balatoni úszásunkra, amiért így Szigligetre vagy Tomajra szoktunk menni. Ennek ellenére jobb ez így :-) .
A teljes cikk itt olvasható.

Keresztury Dezsőről: a neves nemesgulácsiról, aki nem is itt született
1904-1996-ig élt Széchenyi-díjas magyar író, költő, irodalomtörténész, kritikus, műfordító, egyetemi tanár, az MTA tagja, a Goethe Társaság magyar tagozatának elnöke, 1945 november 15-től 16 hónapig Magyarország vallás- és közoktatásügyi minisztere. Keresztury ugyan nem Nemesgulács, hanem Zalaegerszeg szülötte, de édesanyja, Eöry Etelka innen származott, így fia, Dezső gyermekkorának nagy részét, a nyarait itt töltötte az Eöry-kúriában (ma az óvoda épülete), amelyet otthonának tekintett. A település, a nemesgulácsi élmények és emlékek lépten-nyomon előkerülnek műveiben, a táj, a vidék és az itteni életforma igazi szerelmese volt, nem véletlen tehát a település iránt érzett hálája, megbecsülése és tiszelete.

A ládapontok és a látnivalók

GCGK-1: A Páduai Szent Antal templom és a Mindszenty József emlékmű
 N 46° 50,083' E 17° 29,019' [GCGK-1]
Virtuális ládapont (GCGK-1, első jelszórészlet és szám).
A templom legrégibb említése egy 1268-as oklevélben található, az épület 1845-51-ig épült újjá a mai formájában kívül klasszicista, belül késő barokk stílusban, a tornya 1853-ban épült meg, azóta a templom többszöri felújításon esett át.
A templomkertben levő Mindszenty-emlékmű  N 46° 50,092' E 17° 29,008' [GCGK+Mindszenty emlékhely és Páduai Szt. A. templom] arról nevezetes, hogy ez volt a legelső Magyarországon, 1989 november 19-én - tehát még amikor kommunista rendszer az utolsókat rúgta - avatták és szentelték fel.

GCGK-2: Sér-kút, pihenőhely
 N 46° 50,007' E 17° 29,784' [GCGK-2]
Virtuális ládapont (GCGK-2, második jelszórészlet és szám).
Az első ponttól a Templomcsapás úton egyenesen a Gulács felé enyhe emelkedőn indulunk a zöld sáv jelen, eközben elhaladunk egy lovarda és egy hatalmas legelő között amelyen szarvasmarhákat és lovakat is látunk legelni. Érdemes meg-megállni, visszatekinteni és gyönyörködni a kilátásban: a Szent György-hegy, a Csobánc, az Agár-tető és Tapolca is a látkép része ahogy az erdő felé közelítünk. A zöld sáv jelzésen továbbhaladva az erdőt elérve balra fordulunk, és nekikezdünk a hegy megkerülésének, és elérünk a Sér-kúthoz, amely a TUHU-n hibásan Sár-kút névvel szerepel. Itt a lelkes helybeliek 2020 júliusában nem kevés munkával megszépítették, kitakarították a forrás környékét és takaros kis pihenőhelyet alakítottak ki, a forrás kifolyását három, lépcsőzetesen ereszkedő medencével tették látványosabbá. Két-három éve még egy "Nem ivóvíz" tábla intett az óvatosságra, ez azonban lekerült a forrásról. A második ládapont szava és száma az olvasható oldalról szemlélve a jobb oldali információs tábla hátoldalán található.

GCGK-3: Lovas bánya, bányaudvar, pihenőhely
 N 46° 49,920' E 17° 30,116' [GCGK-3]
Fizikai láda (GCGK-3 hengeres műanyag doboz a harmadik jelszórészlettel és számmal).
Virtuális pótjelszó (harmadik jelszórészlet és szám) a bányaudvaron a pihenőhely mellett, egy éles szögben elágazó Y-törzsű akácon, fejmagasságban, a többi pontéhoz hasonló hordozón. Kihelyezésekor (szeptember közepe) nem volt susnyás, remélem máskor sem lesz az.
 N 46° 49,915' E 17° 30,094' 234 m [GCGK+GCGK-3 pótjelszó]

A Gulácson 1969-ig bányászták a bazaltot, több oldalán is láthatjuk ezeket a tájsebeket. Az északi oldalon elhelyezkedő Lovas bánya nevének eredetét nem találtam sehol; talán ez is egykori tulajdonosáról kapta a nevét, ahogyan a nyugati oldalon levő Weltner bánya. A bányából drótkötélpályán juttatták el a nemesgulácsi kőzúzóba (amely GCGK-5 pontnál volt) az anyagot. A pálya egyik talppontjának maradványai éppen a mi Hegyalja utcai telkünkön voltak, amikor 2014-ben megvásároltuk. A bányaudvarra a zöld sávról letérve juttok be jelzetlen ösvényen, leágazás itt:  N 46° 50,004' E 17° 30,147' [GCGK+Lovas bánya leágazás] A helybeliek a bányaudvaron is pihenőhelyet  N 46° 49,918' E 17° 30,081' [GCGK+Lovas bánya phenőhely] építettek. A bánya meredek falára ne másszatok fel, mert balesetveszélyes! A fizikai (hengeres doboz) láda ennek az ösvénynek mentén rejtőzik, egy elhagyott, rozsdás bányászati ipari maradványban megbújva. Kérlek gondosan, jó mélyre rejtsétek vissza!

GCGK-4: Tücsök-tanya, kilátás
 N 46° 49,471' E 17° 29,753' [GCGK-4]
Virtuális ládapont (GCGK-4, negyedik jelszórészlet és szám).
A Lovas-bányától a zöld sávon haladj tovább egészen addig, amíg összefut a kék sávval - ez a túra legnehezebb szakasza. Ott fordulj dél felé, és a kék sávon haladj tovább (és NE fordulj a kék sáv-zöld sáv közös nyomvonalán ÉK felé)! Ezen haladj egészen addig, amíg ki nem jutsz az erdőből a Gulács déli, Badacsony felé néző oldalán, amelyet Tücsök-tanyának hívnak. Itt haladj tovább nyugat felé a kék sávon a nyaralók között vezető úton, és miután az derékszögben délnek fordult (ott egy telken bokrokkal sűrűn benőtt VW kisbuszt  N 46° 49,425' E 17° 29,841' [GCGK+VW roncs a bokorban, nyáron takarja a lomb] fogsz látni, nyáron teljesen eltakarja a bokor lombja), térj le itt  N 46° 49,415' E 17° 29,837' [GCGK+Itt térj le a kék sávról] a kék sávról az első dűlőútra ismét nyugat felé! Ezen a jelzetlen úton haladj a GCGK-4 pontig, aztán tovább vissza, a falu felé!
A teljes jelszóhoz felhasználandó szót és számot a megadott koordinátákon, a többihez hasonló hordozón, a szélső fán kb 1,6-1,7 m magasan találod.
A Tücsök-tanya felől pazar kilátás nyílik a Badacsonyra, a Köbölkúthegyre (ez a Gulács és a Badacsony között levő kisebb dupla magaslat), és a Korkovánra, amely a Badacsony északi lankáinak Nemesgulácshoz tartozó területe. A Korkován név a környékbeliek szerint a német "Gar kein Wein" kifejezés magyaros kiejtéséből alakult ki, a jelentése "egyáltalán nem bor", ami arra utal, hogy a napfény szempontjából nem kedvező fekvésű dűlőkön termő szőlőből készült ital nem éppen a legjobb minőségű...
Ahogy továbbhaladunk vissza a falu felé (lásd a javasolt track-et) úgy nyílik ki a lenyűgöző kilátás a Balatonra, Szigligetre, aztán a Szent György-hegyre.

GCGK-5: Nemesgulács, savanyúvíz forrás
 N 46° 50,273' E 17° 28,673' [GCGK-5]
Virtuális ládapont (GCGK-5, ötödik jelszórészlet és szám).
A forrás  N 46° 50,337' E 17° 28,708' [GCGK+Savanyúvíz-forrás] helyszíne - amely a régi bányászlakások közé ékelődve helyezkedik el egy keskeny telken, egy négyágú forgókorláton keresztül juttok be - annyira nem kínál megfelelő rejtekhelyet, hogy a virtuális jelszórészletet és számot 150 méterrel odébb, a Gyártelep utca elején, a 'Jakab Badacsony borászat' tájba illőnek szánt, sajátos kinézetű modern műanyag-szendvics-szerkezetű épülete közelében helyeztem el. Mindenképpen érdemes bemenni a forráshoz és megkóstolni a vizét, amelynek szintje sajnos az egyre forróbb nyarakon időnként a kifolyó alá csökken és olyankor itt nem folyik.
A víz kellemesen szénsavas-savanykás-vasas ízű, hasonló az ennél sokkal inkább felmagasztalt balatonfüredi Kossuth- vagy Berzsenyi Dániel-források vizéhez. Dr. Cséby Géza keszthelyi író-költő-műfordító-irodalomtörténész így emlékezik arról, ahogy odalátogatásaik alkalmával Keresztury Dezső (róla feljebb írtam) édesanyja ajánlotta a vizet az ő nagyanyjának:
"Erzsikém, igyál egy kis gulácsi vizet. - Köszönöm Etelkám. Persze a gulácsi víz nem holmi közönséges ital volt, hanem a községben feltörő enyhén szénsavas forrás remek üde, tiszta vize. Etelka pedig Keresztury József felesége, Keresztury Dezső édesanyja."
(Az idézet innen származik.)

További, megtekintésre érdemes épületek, amelyek nem ládapontok
Az Eöry-kúria épülete
Keresztury Dezső (róla feljebb már írtam) anyai ágon a nemesgulácsi nemesi Eöry-családból származik, így gyermekkorának nagy részét az Eöry-kúriában  N 46° 50,207' E 17° 29,075' [GCGK+Eöry-kúria (óvoda)] töltötte, amely ma a falu óvodájának ad otthont. Ládapontot ide két okból nem tettem. Ad1: bajos (bár nem tilos) a parkolás a főút mentén; Ad2: nem akartam, hogy a gyermekintézmény közelében ládát kereső játékostársaimat kukkolónak nézzék.

Spitzer Lipót szatócsüzlete, amely ma a Sellyei borászat vinotékája
A patinás épület  N 46° 50,176' E 17° 29,049' [GCGK+Sellyei borház] nem pusztán üzlet volt, hanem a falu központi találkozóhelyeként is szolgált, ahol kocsma, vágóhíd és hentesüzlet is helyet kapott, a hátsó traktusban lakott a család, amelynek összes tagját deportálták a második világháborúban. Csak néhány családtag menekült meg, tőlük vásárolta meg a házat a Sellyei család, akik ebben az elragadó környezetben a borkínálást rendszeresen kiegészítik tartalmas kultúrális rendezvényekkel (egyik-másikon mi is részt vettünk már). Sellyei Gábor a kántor, hegybíró és borász tisztségein kívül a helyi Vox Angelis kórus karvezetője, felesége: Ágnes pedig ének-zene tanítónő. Az üzletben az 1930-as években a legenda szerint megfordult József Attila, a település főutcájának névadója is.

Szomorúsággal kell hozzáadnom e sorokat: Sellyei Gábor kántor, egyházkarnagy és borász 2026 július 9-én, 50. életévében elhunyt. Isten nyugoszlaja!

Nemesgulácsi "kastély", a Keresztury Dezső Általános Iskola épületei
Egyes források szerint a XVIII. században emelt, kitűnő állapotú épületek a főút mentén  N 46° 49,984' E 17° 28,949' [GCGK+Kastély (iskola)] épültek, az eredetéről és az építtetőjéről semmit nem találtam, kastélyként hivatkozik rá több forrás is, bár szerintem inkább kúriának vagy majorságnak kellene nevezni. Az 1800-as években a jómódú Weltner-családé volt, amely a Gulács nyugati oldalán mai is látható bányát birtokolta és sokat tett a településért, Tapolcáért és a térségért. Az út szemközti oldalán levő saroktelek kúriája is a tulajdonuk volt: a Weltner-birtok ispánjának lakhelyéül szolgált (néhány éve még Ispán vendégházként üzemelt). A kastélyépületek ma a Keresztury Dezső Általános Iskolának adnak otthont, a névadó mellszobra az udvaron, az emléktáblája pedig az íves ablakos (keleti) épület homlokzatán látható.

A ládaoldal összeállításhoz használt forrásanyagok
Magyar Névarchívum
Tóretró.hu
sematizmus.vefleveltar.hu
nemzetiarchivum.hu
epa.oszk.hu
zalaegerszeg.hu
balatonimuzeum.hu
A Gulács bányászatáról
welovebalaton.hu
web.vktapolca.hu
gallery.hungaricana.hu

A logolási jelszó képzése
Annak érdekében, hogy a láda tematikájához kapcsolódó értelmes jelszó (jel-kifejezés) ne legyen kitalálható az első 2-3 állomáson talált szavak alapján, a jelszó- (jel-kifejezés) részleteket 'megsóztam'. A pontokon egy-egy szó+szám páros szerepel jelszórészletként, amelyekből a logolási kifejezés (ha úgy tetszik: string, karaktersorozat) képzése kettő igen egyszerű lépésből áll:

1.) Írd le az öt szót (a számok nélkül) a pontok számozási sorrendjében!
2.) Írd utánuk az egyes szavak után szereplő öt darab többjegyű SZÁM ÖSSZEGÉT! (NEM az egyes SZÁMJEGYEK ÖSSZEGÉT)

Az így képzett öt szó + egyetlen (többjegyű) szám lesz a logoláshoz szükséges kifejezés.

Egyértelműsítő példa (példaképp csak kétpontos esetre):
első példa-jelszórészlet: szeretek 35
második példa-jelszórészlet: geoládázni 15
a képzendő teljes logolási jel-kifejezés példa: szeretek geoládázni 50

Jó mulatást kívánok Nektek a sétához, Nemesgulács és a Gulács hegy megismeréséhez!

***************LÁDATÖRTÉNET***************
2025 március 16
Annak érdekében, hogy a logolási jelszó ne legyen kitalálható a 2.-3. pont után, módosítottuk a jelszóképzési algoritmust (egyszerűbb is lett), és ma reggel lecseréltük az összes jelszóhordozót és a fizikai láda jelszórészletét is. Minden naprakész, kereshető, a koordináták sem változtak semmit. Élménydús kirándulást mindenkinek!
*******************************************
2025 szeptember 26
A 3-as pont pótjelszavát eltüntették (kinek lehet égető szükségre egy fémlapkára a számára egyébként értelmetlen ákombákommal?...), ezért újat készítettem és a bányaudvaron rejtettem el (ld. a leírást). Szomorúnak találom hogy csak azért rongálnak egyesek, mert képesek rá, és erre még valszeg büszkék is.
*******************************************
2025 november 20
A fizikai láda (doboz) koordinátáit pontosítottam 'hitamas' logja és bemérése szerint.
Köszönöm, 'hitamas'-nak (aki nem is Tamás, hanem Attila;-)!!!
*******************************************