Elhelyezés időpontja: 2003.04.21 14:00
Utolsó lényeges változás: 2021.05.31 20:59
Rejtés típusa: Hagyományos geoláda
Elrejtők: Balka György, Tamka Győző >> vonós3as >> skiccpausz
Ládagazda: skiccpausz Nehézség / Terep: 4.0 / 4.0
Úthossz a kiindulóponttól: 823 m
Megtalálások száma: 1156 + 16 sikertelen + 17 egyéb, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 1.2 megtalálás hetente
A geoláda megtekinthető a geocaching.com-on is. A fordítást gonit készítette.
A COVID-19 koronavírus miatt kialakult járványügyi helyzet miatt, bizonyító erejű képpel megtámogatott, jelszó nélküli logot is elfogadok megtalálásként. A lényeg, hogy nem kell a ládához hozzányúlnod a jelszóért, elég csak egy fotót készíteni a rejtekről, illetve a környezetéről.
A doboz a koordinátán található lapos szikla tetejéről érhető el. Egy sokágú fa odvában található. Felülről tudsz hajolni érte, vagy alulról, de akkor kicsit mászni kell érte a mélység felett... Vigyázz, le ne pottyanj!
A ládába TravelBug HELYEZHETŐ.
NFC tag a ládán. Olvasd le a mobiloddal!
További infók az NFC technológiáról itt.
Megközelítés
Azt hiszem - a közeli, inkább egyben lévő Somoskővár ellenére - ez a hely is megérdemel egy ládát. A vár legrövidebben Salgóbányáról; autóval a N 48° 8,648' E 19° 51,227' [GCsalg+parkoló] koordinátán található parkolóból, vagy a 11B busz végállomásáról közelíthető meg a S+, majd a minket keresztező, jobbra induló PL jelzésen.
Visszafele indulva - a PL jelzésről nem letérve - mindenképpen ejtsétek útba a vár ikerhegyét, a Boszorkánykövet N 48° 8,409' E 19° 50,964' [GCsalg+Boszorkánykő]. A kommunista emlékmű-maradványra pillantást se vetve egyből másszatok fel a sziklákhoz, és tekintsetek vissza a várra! Hát most sajnálom csak igazán, hogy nincs nálunk több láda. Megérdemelt volna egy multit is. No mind1.
Kellemes túrázást kívánunk!
Salgó Vára
A várat a 13. században a környéket uraló Kacsics nemzetség Simon bán ágának tagjai építtették az 1241-1242-es tatárjárás utáni időszakban.
1348-ban egy oklevél már említette Salgó várát, melynek közelében feküdt a község.
1411-ben a Szécsényiek kezén volt, akik ez évben osztották meg öröklött javaikat, e vár Salgó Simon-nak jutott.
A 14. század elején földesurai kénytelenek voltak meghódolni Csák Máté nagyúr előtt, de annak halála után még időben átálltak - a szétszaggatott országot egyesítő - Károly Róbert király táborába, így megtarthatták váruradalmukat. A nemes család általában a völgybeli jobbágyfalvaikban emelt kúriákban élt, csak háborús veszély esetén keresett menedéket a magasan büszkélkedő várban.
1450-től kezdve tíz esztendeig a harcedzett cseh husziták tartották megszállva Salgót, mígnem Mátyás király serege ostrommal kiverte őket.
Tarján helység az egész középkorban a salgói vár sorsában osztozott és vámhely is volt.
1439-ben említés van Salgó községről is, amely közvetlenül Salgó vára alatt, a későbbi Salgó-puszta helyén feküdt.
1548-ban Bebek Ferenc volt a földesura, 1552-ben a vár Derencsényi Farkas kezében volt. I. Ferdinánd király e várba záratta be Bebek Ferencet lefogatása után, miután bebizonyosodott arról, hogy hamis pénzt veretett.
A 16. század közepére már azt a vidéket is fenyegette az ország középső területeit elfoglaló török áradat. Salgó várát földesura, Derencsényi Farkas nemes úr igyekezett megerősíteni. Ekkoriban létesítették a nagyméretű, vastag falú ágyútornyot a kapu védelmére. Mindhiába az erős falak, ha az őrség "nyúlszívű". 1554-ben a vár kapitánya Zagyva Ferenc volt, a várbeliek az egyik ködös őszi reggelen riadtan látták a szomszédos hegytetőről feléjük irányuló óriási ágyú körvonalait. Már jött is hozzájuk a törökök követe, hírül hozva, hogy Kara Hamza szécsényi bég hatalmas ágyújával szétlöveti a várat, hacsak fel nem adják, mert akkor szabad elvonulást biztosít nekik. A megriadt védők az első szóra feladták a várat, majd elhűlve látták, hogy az a bizonyos ágyú egy kerekekre rakott vastag fatörzs volt mindössze. A "furfangos pogány" így jutott Salgó várának birtokába. Benne is maradt egészen 1593-ig, amikor is a királyi sereg vonult fel ellene. Először bezárkóztak a falai mögé, de miután az ostromtüzérség fejükre döntötte a lakótornyot, kénytelenek voltak feladni az ellenállást, ekkor Tiefenbach Kristóf és Pálffy Miklós visszafoglalták a törököktől. A bevonuló győztes katonaság a maradék védőműveket is megsemmisítette, így a következő évszázadokban egyre jobban koptatta az időjárás kegyetlen vasfoga.
A török hódoltság után gróf Volkra Ottó Kristóf birtokába került, akinek magtalan halála után, a 18. század elején, báró Szluha Ferenc szerezte meg.
Az 1980-as években megkezdett régészeti feltárás és helyreállítás mentette meg a megsemmisüléstől.
A GC20KM túra bejárása közben ez a is útba esett. Sajnos ide már sötérben érkeztem, de fejlámpával is klassz volt a vár! A rejtek melletti kilátó kő is nagyon tetszett! Azért egyszer vissza kéne jönni világosban is. Köszönöm!
Megtaláltam, köszönöm a rejtést!
Újév első napja ellenére hihetetlenül sokan voltak, a ládát rejtő részen folyamatosan emberek voltak. Képek alapján szeretnék elfogadást kapni - nagyon messziről jöttünk erre a részre. :) [Geoládák v3.12.5]
Csodálatos egy környék ez a Salgótarján fölötti vidék. Annyira nem nyűgözött le, mint a szlovák oldalon lévő Somoskő vára, de azért ez sem rossz. Sokkal több itt a turista is.
1000. ládás jubileumi gyalogos kessertúra - 11/9
A mai túrára úgy indultunk, hogy tuti meglesz az 1000. ládám, de nem tudtam még hogy pontosan melyik lesz az. 40 éve túrázom, a Karancs-Medves még teljesen szűz terület volt. Meg merem kockáztatni, hogy az idei legjobb túrám volt. Két foltos szalamandrát is láttunk. Mindkét vár (Salgó és Somoskő) egyszerűen csodálatos volt.
Mai utolsó hagyományos találatunk lett Salgóvár.
Nem emléxem hogy lett volna olyan túrám valaha is, amelyiken egyszerre két várba is felmentünk - ennek mondjuk valszeg az az oka, hogy sehol máshol nincs az országban két kiépített vár egymáshoz ilyen közel. Salgó nincs annyira jól megcsinálva mint Somoskő, viszont magasabban van és messzebbre látni innen.
N 48° 8,648' E 19° 51,227' [GCsalg+parkoló]
N 48° 8,409' E 19° 50,964' [GCsalg+Boszorkánykő]
