A doboz a koordinátán található lapos szikla tetejéről érhető el. Egy sokágú fa odvában található. Felülről tudsz hajolni érte, vagy alulról, de akkor kicsit mászni kell érte a mélység felett... Vigyázz, le ne pottyanj!

---

NFC tag a ládán. Olvasd le a mobiloddal!
További infók az NFC technológiáról itt.

---

Megközelítés

Azt hiszem - a közeli, inkább egyben lévő Somoskővár ellenére - ez a hely is megérdemel egy ládát. A vár legrövidebben Salgóbányáról; autóval a  N 48° 8,648' E 19° 51,227' [GCsalg+parkoló] koordinátán található parkolóból, vagy a 11B busz végállomásáról közelíthető meg a S+, majd a minket keresztező, jobbra induló PL jelzésen.
Visszafele indulva - a PL jelzésről nem letérve - mindenképpen ejtsétek útba a vár ikerhegyét, a Boszorkánykövet  N 48° 8,409' E 19° 50,964' [GCsalg+Boszorkánykő]. A kommunista emlékmű-maradványra pillantást se vetve egyből másszatok fel a sziklákhoz, és tekintsetek vissza a várra! Hát most sajnálom csak igazán, hogy nincs nálunk több láda. Megérdemelt volna egy multit is. No mind1.
Kellemes túrázást kívánunk!

Salgó Vára

A várat a 13. században a környéket uraló Kacsics nemzetség Simon bán ágának tagjai építtették az 1241-1242-es tatárjárás utáni időszakban.
1348-ban egy oklevél már említette Salgó várát, melynek közelében feküdt a község.
1411-ben a Szécsényiek kezén volt, akik ez évben osztották meg öröklött javaikat, e vár Salgó Simon-nak jutott.
A 14. század elején földesurai kénytelenek voltak meghódolni Csák Máté nagyúr előtt, de annak halála után még időben átálltak - a szétszaggatott országot egyesítő - Károly Róbert király táborába, így megtarthatták váruradalmukat. A nemes család általában a völgybeli jobbágyfalvaikban emelt kúriákban élt, csak háborús veszély esetén keresett menedéket a magasan büszkélkedő várban.
1450-től kezdve tíz esztendeig a harcedzett cseh husziták tartották megszállva Salgót, mígnem Mátyás király serege ostrommal kiverte őket.
Tarján helység az egész középkorban a salgói vár sorsában osztozott és vámhely is volt.
1439-ben említés van Salgó községről is, amely közvetlenül Salgó vára alatt, a későbbi Salgó-puszta helyén feküdt.
1548-ban Bebek Ferenc volt a földesura, 1552-ben a vár Derencsényi Farkas kezében volt. I. Ferdinánd király e várba záratta be Bebek Ferencet lefogatása után, miután bebizonyosodott arról, hogy hamis pénzt veretett.
A 16. század közepére már azt a vidéket is fenyegette az ország középső területeit elfoglaló török áradat. Salgó várát földesura, Derencsényi Farkas nemes úr igyekezett megerősíteni. Ekkoriban létesítették a nagyméretű, vastag falú ágyútornyot a kapu védelmére. Mindhiába az erős falak, ha az őrség "nyúlszívű". 1554-ben a vár kapitánya Zagyva Ferenc volt, a várbeliek az egyik ködös őszi reggelen riadtan látták a szomszédos hegytetőről feléjük irányuló óriási ágyú körvonalait. Már jött is hozzájuk a törökök követe, hírül hozva, hogy Kara Hamza szécsényi bég hatalmas ágyújával szétlöveti a várat, hacsak fel nem adják, mert akkor szabad elvonulást biztosít nekik. A megriadt védők az első szóra feladták a várat, majd elhűlve látták, hogy az a bizonyos ágyú egy kerekekre rakott vastag fatörzs volt mindössze. A "furfangos pogány" így jutott Salgó várának birtokába. Benne is maradt egészen 1593-ig, amikor is a királyi sereg vonult fel ellene. Először bezárkóztak a falai mögé, de miután az ostromtüzérség fejükre döntötte a lakótornyot, kénytelenek voltak feladni az ellenállást, ekkor Tiefenbach Kristóf és Pálffy Miklós visszafoglalták a törököktől. A bevonuló győztes katonaság a maradék védőműveket is megsemmisítette, így a következő évszázadokban egyre jobban koptatta az időjárás kegyetlen vasfoga.
A török hódoltság után gróf Volkra Ottó Kristóf birtokába került, akinek magtalan halála után, a 18. század elején, báró Szluha Ferenc szerezte meg.
Az 1980-as években megkezdett régészeti feltárás és helyreállítás mentette meg a megsemmisüléstől.

Egyéb infók

A vár története
salgótarjáni helyi buszmenetrend
A MEDVES-VIDÉK GYÖNGYSZEMEI
A MACSKAKŐ NYOMÁBAN A MEDVES-VIDÉKEN
A VÁR, AMIT FAÁGYÚVAL VETTEK BE A TÖRÖKÖK - SALGÓ

Ládatörténet