Hintek:
1.pont: "nemevízsők abmog őn" ALULRÓL NYÍLIK!
2.pont: "melerüt tászór meret"
3.pont: nebgerü seyttep ők
Jelszóképzés: 1. és 2. pont szavai és a 3. ponton a piros pöttyök száma számmal ékezet nélkül, egybeírva.
Pót M1: szomszédos sziklaüregben ezüst kő mögött.
Pót M3: N46 54.856 E17 10.741 koordinátákon 3 ezüst ponttal jelölt kő alatt.
A felfedezés
2018. májusában jöttünk megkeresni a GCkrea & GCVlik geoládát Szabinával. Ekkor még csak randizgattunk, de ezen a szépséges helyen fordult bensőségessé a kapcsolatunk. Azóta is együtt keresgéljük a világ szép helyeit és geoládáit.
Megközelítés
Nagygörbő vagy Vindornyaszőlős településekről a sárga sáv
jelzésű útvonalon érhető el a sziklaszoros, de ezekbe a falvakba főként csak átszállással lehet autóbusszal eljutni, vasúti összeköttetés pedig nincs. Busszal érkezőknek Sümeget javaslom köztes állomásnak, vonattal pedig Tapolcáig lehet eljutni, innen busszal lehet tovább utazni.
Menetrendek
Ha autóval érkezel, könnyű dolgod van. Nagygörbőn a ládához vezető Berek utca alján, az út melletti füves részen bőven van hely parkolni.
N 46° 55,597' E 17° 10,415' 182 m [GCBAZU+parkoló] Az erdészeti utakra nem lehet gépjárművel behajtani, csak külön engedéllyel!
Nagygörbőből indulva a faluban mindenhol a Sziklafolyosó táblát kell követni, ami hegynek felfelé halad. A falu határát elhagyva a műút egyre rosszabb, de kocsival óvatosan, de járható. Körülbelül 1 kilométer után sorompóba ütközünk, itt már nagyon rossz az út, a szélén lehet még óvatosan parkolni.
Egy öt perces meredek kapató után a kavicsos bányaút, amin haladunk, balra kanyarog tovább fel a hegyre, jól láthatóan ki van táblázva, hogy kilátó és forrás balra. Ez ne tévesszen meg minket, mi itt válasszuk az erdőbe jobbra kanyarodó sárga turistajelzést
, és térjük rá a keskenyebb erdei ösvényre
N 46° 54,910' E 17° 10,704' 303 m [GCBAZU+ösvény].
A Bazalt utca kialakulása
A Kovácsi-hegy oldalában található, 200-300 méter hosszú Bazalt utca és a benne rejtőző bazaltbarlang. A Kovácsi-hegycsoportot borító bazalt nyugati peremén egy ún. suvadásos letörés alakította ki a képződményt, melyet az erózió, főleg a szél csiszolt mai alakjára. Maga a hegy egy nyugat-keleti irányban 4 kilométer hosszú, észak-déli irányban 0,1-1,6 kilométer széles platójú vulkáni tanúhegy. A hegy tetején található, körülbelül 6 millió évvel ezelőtt létrejött, 30-50 méter vastag bazaltsapka - a többi tanúhegyhez hasonlóan - megvédte az alatta lévő üledékes kőzeteket az eróziótól.
A Bazaltutcához hasonló alakzatokat több tanúhegyen is megfigyelhetünk, de kétségkívül talán ez a leglátványosabb. A bazaltsapkák széléről a puhább, üledékes kőzeteket idővel elmosta - jelen esetben főleg elfújta - a külső erők valamelyike. Az így a fennsík peremére kerülő vulkáni kőzet elvesztette alátámasztását, benne repedések jöttek létre, azok pedig idővel mélyültek, míg végül a repedések mentén a szélső tömbök lecsúsztak és ledőltek a meredek lejtőn
N 46° 54,894' E 17° 10,665' 311 m [GCBAZU-1]. A peremről lehasadt, megrepedezett bazaltoszlopokból álló Bazaltutca a Balaton-felvidéki Nemzeti Park fokozottan védett természeti területe, amelyet 2010-ben választottak meg Zala megye egyik természeti csodájának, melyről márványtábla tanúskodik.
Ez a hely volt a kedvence fiatalon elhunyt túrázónak,
Buruczky Ferencnek. A tanösvényt a zalai turisták róla nevezték el. Feri emlékére helyezték ki társai a
GCPADK geoládát a Padkőn, Gyenesdiás közelében.
Hangulat
A sötét színű bazaltfalak, tornyok közt húzódó árokszerű kőfolyosóban lépdelünk, a csodálatos kanyonban számos üreg, nyílás, hasadék bújik meg. Olyan az erdő, mintha óriások széjjel hajigálták volna a kőkockáikat, ám a bazaltutcába érve az ámulat csak fokozódik. 5-15 méter magas, helyenként kettéhasadt sziklák, és óriási szikladarabok közt eltörpülve haladunk. A fák helyenként magasan a fejünk fölött, a sziklákon kezdődnek, és határozottan olyan az egész, mintha egy egzotikus kincskereső kalandfilm méretes díszleteiben bóklásznánk.
Az emléktábla
A szűk kőszorost elhagyva a Bazalt utca nyíltabb "terére" érünk. Itt van a multi második pontja
N 46° 54,700' E 17° 10,433' 323 m [GCBAZU-2]. Az ösvény mellett egy nagyobb sziklára ránőtt fa vonzza magára a vándor figyelmét. A mohos bazalttömb sima lapján egy márványtábla állít emléket Magyarország élővilágának tudós kutatójának, Dr. Loksa Imrének.
Loksa Imre (Budapest, 1923. április 24. - Budapest, 1992. június 21.) magyar biológus, zoológus, egyetemi tanár. A Magyar Tudományos Akadémia Zoológiai Bizottságának tagja, valamint a Magyar Biológiai Társaság Állattani Szakosztályának elnöke volt.
Kutatási területe az alsóbbrendű rovarok és a pókok rendszertana valamint cönológiája volt. Kutatta a magyar barlangok, természetvédelmi területek és bioszféra rezervátumok állatvilágát. Sok értékes terület éppen neki köszönhette a védetté nyilvánítást. A Magyar Tudományos Akadémia és az UNESCO szervezésében tropikus területek talajzoológiai kutatásában vett részt. Járt Chilében, Argentínában, Paraguayban, Ausztráliában, Új-Guineában és Ceylonban. Legnagyobb munkája az az 500 oldalas monográfia, amelyben a hazai és délkelet-európai karsztbokorerdőkben végzett kutatásainak eredményeit összegezte.
A tudományos munka mellett szívügye volt a tudományos ismeretterjesztés is. Ő írta a "Budapest és környékének állatvilága" fejezetet a "Budapest természeti képe" c. nagyszabású kiadványban (1958). A ma is forgatott Állathatározó egymást követő kiadásaiban az "Ikerszelvényesek, Szövőcsévések, Villáscsápúak és Száz-lábúak", továbbá a "Pókszabásúak" fejezeteket írta (1950, 1967). Az utolsó kiadásban az ő tollából született a "Félrovarok, Ugróvillások, Lábaspotrohúak, Pattanók, Pikkelykék" fejezet (1984). A Magyarország Állatvilága (Fauna Hungariae) sorozat kötetei közül a Pókok I. (1969) és II. (1972) szerzője.
Ha jól megfigyeled a sziklát, egy állat vésetét is felfedezheted rajta!
Irány a felüljáró!
Kövessük a túrajelzést, amely a Vadlány barlang (ex)tábla után hamarosan meredeken, de jól járhatóan kissé balra, felfelé ível. Fantasztikus sziklaképződmények között és fölött haladva valószínűtlenül bontakozik ki a fák között a piknikezésre kialakított tűzrakó hely padokkal. Itt gyakorlatilag azoknak a bazaltorgonáknak és sziklaszirteknek a tetején járunk, amelyek közt az ösvényen haladtunk.
A Vadleány-barlang
Különlegessége elsősorban az, hogy az egymásra merőleges repedések, illetve a bazalt pados szerkezete tényleg olyan hatást kelt, mintha emberi kéz alkotta volna a barlangot: kisebb-nagyobb vízszintes polcok, tárolásra alkalmas sziklafelszínek, sőt fekvőhelyek mindenhol (geoláda:
GCVlik)
Tudtad?
A hazánkban található négy, a szerelmi bánat miatt az erdőkbe elbujdosó, fiatal hajadonokról elnevezett barlang mindegyike a Keszthelyi-hegységben (a Kovácsi-hegy mellett Gyenesdiás [
Vadlán-lik], Rezi [
Vadlán-Lik] és Vállus [
Vadlány-luka] határában) található.
Utcából bányába
Az idilli környezetben kialakított, padokkal, tűzrakóhellyel felszerelt erdei pihenőhelyet elhagyva kövessük a futó alakkal jelölt ösvényt, melyre rátérve hamarosan kiérünk egy felhagyott bazaltbánya felső szélére. Az impozáns, kör alakú külszíni fejtés füves peremén halad korláttal (
Óvatosan, néhány helyen hiányos!) védett ösvényünk, majd a keleti oldalánál jobbra betér az erdőbe. Kb. 350 méter múlva az ösvény találkozik a kék kereszt jelzéssel,
N 46° 54,675' E 17° 10,923' 354 m [GCBAZU+kék kereszt]. Innen balra indulva indulhatunk
a multi 3. pontjához vagy jobbra fordulva érdemes kisétálni a Holló-kő (geoláda:
GCkrea ) meglehetősen kitett sziklájára, ahonnan a Keszthelyi-hegység utolsó vonulatai a szemünk előtt szelídülnek bele a zalai dombok hullámzásába.
A felhagyott bányába a kék kereszt jelzésről kell bekanyarodni itt:
N 46° 54,871' E 17° 10,770' 321 m [GCBAZU+bányabejárat] Innen már könnyen elérhető a multi 3. pontja:
N 46° 54,805' E 17° 10,684' 324 m [GCBAZU-3] Figyelem! A lehetséges kőomlások miatt a korláttal elzárt részekre mindenki csak a saját felelősségére lépjen be!
Mit adott nekünk a Balaton környékének bazaltja?
Bármerre sétálunk a Balaton-felvidéken, mindenhol találkozunk bazalttal: a természetben előforduló képződmények mellett a szőlőhegyek kőfalai, a templomok, házak, kerítések építőkövei, az utcakövek és a vonatsínek ágyazata is ebből a sötét színű vulkáni kőzetből készültek. Bányászata, ami sok tanúhegyet csonkított meg, és rengeteg tájsebet okozott, összekapcsolódik a régió történetével.
A bazalt vulkáni kiömlési kőzet, ami a forró láva kihűlésekor keletkezik. Az egyik leggyakoribb kőzettípus a Naprendszerben - a Holdról, a Marsról és a kisbolygókról származó bazaltokat is ismerünk. Magyarországon a Kisalföldön, a Balaton-felvidéken és Nógrádban van a legtöbb bazalthegy, a legismertebbek a Badacsony, a Szent György-hegy, a Csobánc, a Bondoró, a Hegyestű, a Hajagos-hegy, a Gulács, a Tátika, a Haláp, a Szigliget, a Somló, és a Ság hegy.
Eleinte kicsi, a helyi igényeket kiszolgáló bányák nyíltak a tanúhegyek oldalában. A bányászok kezdetben a vulkáni kúpok alsó szintjén dolgoztak, a lecsúszott bazaltomlások törmelékanyagát szedték fel és hordták el az útépítésekhez, később pedig elkezdték feltárni a hegyek bazaltkúpját is. Az állandó jellegű bazaltbányászat a balatoni vasút építésekor, az 1900-as évek elején indult meg.
A legkeményebb, halápi bazaltot használtak a Ferihegyi repülőtér kifutójához és a régi M7-es autópálya építéséhez is.
A Balaton-felvidéki bazaltbányászat ellen erőteljes tiltakozási hullám indult, a Természetvédelmi Tanács az 1960-as évek közepén több tanúhegyen leállította a bányászatot. Jelenleg már csak a Keszthelyi-hegység peremén, Uzsán folyik bazaltkitermelés (ez Közép-Európa legnagyobb kiterjedésű bazaltbányája), illetve Vindornyaszőlősön bányásznak bazaltot.
A nagygörbői bazaltbánya már regisztráltan felhagyott, de a hivatalos bezárás éve nincs megadva a helyi szakirodalomban vagy önkormányzati forrásokban. Akinek esetleg van róla információja, kérem, írja meg. Ásványrajongók kedvelt lelőhelye is egyben:
Geománia
Hova tovább korgó gyomorral?
Véletlenül bukkantunk rá Nagygörbő első és egyetlen alpesi/bajor éttermére, ahol igazi hüttés hangulatban lehet elfogyasztani egy jó csülköt, "kézespecölt", "wienersniccelt" és hozzá egy-két hideg bajor sört. A közönség főleg németekből áll, de szívesen látnak "külsősöket" is. Bargeld, azaz készpénz azért legyen nálatok, mert majdnem nekünk is ott kellett maradni lemosogatni a cehet.
Cím: Nagygörbő, Patak u. 2., parkolni az udvarban lehet.
> Pauli Alpenclubheim
A Bazalt utca területe fokozottan védett természetvédelmi területen fekszik, az ösvényekről letérni tilos!
Ajánlás
Ezt a geoládát Icának és Gézának, a csipet csapat lelkes geoládászainak ajánljuk, akikkel itt találkoztunk először és már akkor is lenyűgöztek minket a kedvességükkel, segítőkészségükkel és lelkesedésükkel a játék iránt. Bennük igazi barátra leltünk, akikkel folyton folyvást összetalálkozunk a geoversenyeken :).
Források & infók:
csodalatosmagyarorszag.hu
kirandulastippek.hu
turistamagazin.hu
Wikipédia
We love Balaton
Fotók: Körmendy Regina, Mesics Gábor, Noé Veronika, petheovacka
Az ötletadó Gyombi volt, köszönet illeti.
Gratulálok csehipestnek a P1-hez! 
