Ferenczy Károly szobra rejti a 13x9x6,5 cm-es négyfülű dobozt, mindkét válla felől elérhető.

---

A ládába TravelBug nem helyezhető.

---

Előzmények

Amikor megkaptam a megtisztelő feladatot, hogy én rejthetem el a Megyei Óriások sorozat budapesti tagját, több gyönyörűséges faóriás is felmerült bennem, mint lehetséges helyszín. Végül a Margitszigeti Ősplatán mellett döntöttem, mert talán ez a legismertebb faóriás Budapesten, mely a Víztorony mellett, a kolostorromok és a Szent Mihály kápolna között terebélyesedik.

 N 47° 31,808' E 19° 3,080' [GCMO05+ősplatán]

Megközelítés

Az autóval érkezők az Árpád híd felől hajthatnak be a szigetre és a fizetős nagy parkolóban tehetik le a kocsit. Innen kb. 800 méter séta.

 N 47° 32,141' E 19° 3,185' [GCMO05+parkoló]

Tömegközlekedéssel érkezőknek a 26-os buszt ajánlom, akár a Nyugati pályaudvar, akár a Göncz Árpád Városközpont végállomás felől érkeznek, a Szabadtéri Színpad megállónál kell leszállni. Innen csak kb. 200 méter séta.

Leírás

"Palotát emelni csak pénzkérdés, de egy szép fa csodaszámba megy" (Vágó Pál)

Az Ősplatán egzakt megnevezése közönséges platán (Platanus x acerifolia), más néven juharlevelű platán vagy egyszerűen platán. A pár éve elhelyezett tájékoztató tábla szerint az Ősplatán csak afféle "becenév", amelyre a fa rászolgált. A tábla szerint 1823-ban ültették, tehát már több, mint 200 éves. Vannak, akik idősebbnek tartják, hisz az 1838-as jeges áradást csak a megtermettebb példányok élték túl, mások valamivel fiatalabbnak - de afelől nincs vita, hogy ősinek ősi. Olvastam valahol, hogy már az 1900-as évek elején is faóriásként írtak róla és azóta ugye már eltelt újabb száz év.

A Ősplatánt egyes források szerint József nádor ültette, aki csodálatos parkká varázsolta élete során a szigetet. A nádor igencsak szerette ezt a növénycsaládot. Olyan sokfelé ültették a XIX. században az ő tevékenysége nyomán, hogy ezt az időszakot a kertészetben "platánkorszaknak" nevezik. Ezekből az évtizedekből származnak Budapest legidősebb platánjai.

Itt, a Margit-szigeten szemlátomást jó helyre került. Törzsének körmérete 664 cm, magassága 42 méter, lombkoronája a legszélesebb részen 55 méteres átmérőt is eléri. De nem csak méreteivel és korával emelkedik ki a fajtársai közül, hanem szépségével, formájával. Annyira kivételesen szép példány, hogy már jó ideje mintaként közlik fotóit a kertészeti szaklapok világszerte.

Sajnos minden nagyszerűsége ellenére se vigyáznak rá az emberek. A kertészek persze kitüntetett figyelemmel gondozzák, de a sziget látogatói ettől még gond nélkül vésegetnek a sima törzsbe és ágakba szíveket, neveket, vagy egyszerűen csak rá graffitiznek valami vicces "itt jártunk"-at.
A korábbi évtizedekben népszerű tevékenység volt főleg a gyerekek, de a gyereklelkű felnőttek körében is a hintázás a lelógó ágakon. Ma ez már nem megengedett, de fizikai akadálya is van, hiszen mindkét korábban erre alkalmas alsó ág már jó ideje a földre támaszkodik.
Persze bekeríteni kár volna, mert akkor hogyan fognánk körül a nagy törzset, hogyan bámulnánk bele az elképesztő lombba, hogyan karolnánk át az ágakat, simítanánk végig a pikkelyeit, hogyan dőlnénk nyugalmat keresve az oldalának... Nos, tényleg nehéz elragadtatás nélkül szólni róla.

A láda

Ezen a sűrün látogatott helyen semmiképpen nem akartam egy "fa tövében rőzsekupaccal takarva" típusú rejtést kirakni, ezért valami egyedi rejtekben gondolkodtam. Végül rábukkantam egy szoborra, ami megfelelő rejteknek tűnik. Nem a szobor, vagy a talapzat mellett, hanem a szoborban kell keresni a 13x9x6,5 cm-es négyfülű dobozt.
Kérek mindenkit, hogy a nagy mugliveszély miatt várja ki a megfelelő pillanatot mind a keresés, mind a visszarejtés során! Ha teljesen reménytelen a helyzet ott van még a pótjelszó is.

QR-kód

A láda tetejének belső oldalára és a logfüzetbe is beragasztottam egy-egy QR kódot, amivel a Geoládák és a g:hu+ használatával automatikusan beolvasható a jelszó. Természetesen a hagyományos módon, a jelszót bepötyögve, a QR-kód nélkül is lehet a találatot bejelenteni.

Pótjelszó

Mivel a platánfa és a láda környéke elég népszerű hely, a fokozott mugliveszély miatt egy gravírozott kis táblán kihelyeztem egy pótjelszót is. Egy másik szobor mögött találjátok.

 N 47° 31,792' E 19° 3,110' [GCMO05+pótjelszó]

És ha már a szobrok kapcsán említésre kerültek, egy érdekes dolog Ferenczy Istvánról és Ferenczy Károlyról, hátha valakit érdekel. Nem voltak testvérek, mégcsak rokonok se, sőt nem is egy korban éltek.