Rejtés

Egy 10*16*6 cm-es 0,67 literes zöld fedeles, hagyományos konyhai műanyag dobozt kell keresni a megadott koordinátákon. Kis szikla oldalában lapul az úttól 10 méterre. Csak levelekkel álcázd!

---

A ládába TravelBug nem helyezhető.

---

Megközelítés

Veszprémtől északra, a 8-as főút csatárhegyi elágazásától  N 47° 6,468' E 17° 51,956' [GCCSHP+1] az egysávos jó minőségű aszfaltúton kanyarogva a réti keresztig  N 47° 6,232' E 17° 51,217' [GCCSHP+2] (a 8-as úttól 1400 méter). Itt érdemes parkolni, innen már gyalog folytatva az utunkat egy kellemes tüdőtágító sétát tehetünk a jelzésen elhaladva egy picike kápolna mellett a Szent Kereszt kápolnáig, majd onnan a piros háromszög jelzésen a hegytető pár perces sétával kényelmes abszolválható. Veszprémből a 18-as számú helyi autóbusszal is megközelíthető a kiindulási terület.

A találat után feltétlenül sétáljatok tovább nyugati irányba a siklóernyős indítópontig  N 47° 6,590' E 17° 50,562' 358 m [GCCSHP+szép kilátás], mert innen a panoráma még sokkal szebb Márkóra és a Séd-völgy felső szakaszára!

Csatár-hegy

A hegy 375 méter magas tengerszint felett, relatív kiemelkedése 150 méter a Séd völgye felől. Neve szláv eredetű. A középkorban feltehetőleg a pajzskészítő iparosokat hívták csatárnak vagy csitárnak, a település egykori lakói valószínűleg ezt a foglalkozást űzhették. A hagyomány - egyik változata szerint - I. István seregeivel a Csatár-hegy lábánál elterülő mezőn győzte le a lázadó Koppány vezért. Ezt a mai történészek többsége vitatja, szerintük a csata helyszíne inkább Veszprémtől keletre keresendő. Viszont, az egyetlen olyan feltételezett helyszín, ahol korabeli fegyverleleteket találtak közvetlenül a talajszint alatt. Az eszközök megtekinthetők a veszprémi Laczkó Dezső Múzeumban. A régi kilátót 2019 tavaszán bontották el, mert veszélyessé vált. A tisztáson padok, asztalok és tűzrakó hely található. A hegy nyugati letörése meredek, sziklás, paplanernyősök használják starthelynek. A hegynek színes és rendkívül érdekes, változatos a flórája, megtalálható itt a gyönyörű kosbor, árvalányhaj, sisakvirág, magyar szegfű és még számos gyógynövényt. A régi kilátó mellett egy emlékoszlop áll, rajta Cholnoky Jenő emléktáblája, amelyet 2016-ban avattak fel.

Cholnoky Jenő  N 47° 6,535' E 17° 50,660' 375 m [GCCSHP+emlékoszlop]

Magyar földrajztudós, író, egyetemi tanár, jelentős tudományos társaságok elnöke, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és a magyar geográfia legnagyobb tudósainak egyike. Hazánk és népünk egy ezredéven át című, nagy nemzetközi érdeklődést kiváltó könyve után Nobel-díjra is fölterjesztették, de stockholmi személyes előadásának meghallgatása után visszakoztak, mondván: ilyen "nacionalista" tudós nem illik bele abba a kozmopolita világba. Életéből bakancsos szemmel kiemelendő momentumok, hogy már érettségi után becsatangolta az Alpok hegyvilágát, egyetemistaként pedig az egyik nyári szünetben gyalog bebarangolta egész Erdélyt. 1896-ban másfél éves egyszemélyes expedícióra ment Kínába, ez volt életének egyik legnagyobb vállalkozása, életrajzírói szerint Kínában töltött ideje alatt 6000 kilométert gyalogolt! Járt még ezenkívül a távoli északon lévő Spitzbergákon (Svalbard), 1912-ben pedig Teleki Pál társaságában az Amerikai Egyesült Államokat járta be az Atlanti-óceántól a Csendes-óceán partjáig, ide az Amerikai Földrajzi Társaság meghívására utazott. Cholnoky Jenő termékeny és jó tollú író is volt, mintegy 50 könyvet adott ki, továbbá 700 különféle tudományos dolgozata és népszerű cikke jelent meg, ezenkívül országszerte rengeteg népszerű földrajzi előadást tartott. Külön kiemelendő, hogy ő vetített először színes diaképeket Magyarországon: ezeket maga állította elő fekete-fehér diapozitívok átfestésével!

Csatár-hegyi Szent Kereszt kápolna  N 47° 6,406' E 17° 50,790' 325 m [GCCSHP+1kápolna]

A hegyen található kápolnát az itt remetéskedő Frater Nerbt Hilarius építette adományokból.1767-ben. A szentély kívülről fél nyolcszögű, belül félkörű formát mutat. A rokokó oltár elejét barokk szobor díszíti. Lizéna-osztású és széles övpárkánnyal tagozott oromzatos főhomlokzatán a kőkeretes kapubejáró fölött 1767-es festett évszám látható. Az oromzat csúcsa mögött fából épített egyszerű huszártorony. Csatár a 18. század óta búcsújáró hely, a búcsúkat minden évben, május első vasárnapján rendezik. A kápolnától a hegy csúcsáig felvezető turistautat 1900-ban létesítették.

Kis kápolna  N 47° 6,308' E 17° 50,937' 306 m [GCCSHP+2kápolna]

1900-ban építette Jung József és neje.

Csatár-hegyi-barlang  N 47° 6,388' E 17° 51,009' 306 m [GCCSHP+1barlang]

1960-ban fedezték fel. A barlang hányatott sorsára ékes példa hogy az 1990-es évre majdnem teljesen feltöltötték törmelékkel és hulladékkal, ekkor még csak sejteni sem lehetett hogy mekkora felfedezést rejteget. Ötven méter hosszú és 13 méter mély barlang feltárása a közelmúltban fejeződött be. A barlang a Pannon Egyetem Barlangkutató Egyesületének gondozásában van, csak vezetővel járható be - BNPI hozzájárulásával. Magánterületen nyílik, lezárt, lejárati aknája kútgyűrűkel van megerősítve. A barlangban (befoglaló kőzetében) egyedülálló ősmaradvány is került már elő: a világon elsőként megtalált helyéről a csigakövület a Purpuroidea csatarhegyensis nevet kapta. A piros barlang jelzésen közelíthető meg a Szarkaláb utcában. Szinonimái: Csatár-hegyi-zsomboly, Csatári-barlang. Barlangkataszteri száma: 4430-3.
Rövid videó a barlang bejárásáról

Csatár-hegyi 2.sz. barlang  N 47° 6,578' E 17° 50,477' 305 m [GCCSHP+2barlang]

A hegy meredek nyugati lejtőjén nyílik. Négy méter hosszú. Jól járható út nem vezet hozzá, nagyon nehezen közelíthető meg. Bakancs, túrabot erősen ajánlott, a terep nehézsége 4-es. "Legkönnyebben" a siklóernyősök által használt zergeösvényen lehet megközelíteni. Barlangkataszteri száma: 4430-104.

Kellemes kikapcsolódást, jó szórakozást kívánok! :)

A téli képeket Kovács István készítette, forrás: facebook.