A láda, eszközök nélkül NEM mászható fán van. Nagyon figyelj a balesetek elkerülésére. Mérd fel magad és eszközeid lehetőségeit.
Csatlakozz a kellő számú érdeklődő esetén szervezett közös mászásokhoz.
Rövid történet a özv.Pulykáné Katinkáról
Jaj micsoda fura eset esett a minap az ágas-bogas faluvégen!... Az oda-vissza megtekert történést már csak a dróton feszenkedő hetvenkedő verebek csiripeltét fülünkbe, s mert a kíváncsiság furdalt mindkettőnket rettentően, nem állhattunk meg a dróton-ülő pletykacsivitek szavánál, utána néztünk hitelének magunk is magunk... megosztanánk Veletek Vándorok, s tetthelyre csalunk Titeket, s legyen az eset bizonysága a fáról lógó girbegurba csudagömböc!
Egyszer egy kora tavaszi napon - mikor a jégcsapok hegeit még favégecskék sajolták, s a Napnak erővel kellett orcája elől eltolni a fellegeket, hogy teljességében nevethessen le ránk -, Özv. Pulykáné Katinka pöttyös kendőjét fejére kanyarintotta, csőrét bájos mosolyra húzta, s felkerekedett, hogy megkeresse élete párját a nagyvilágban... Az utolsó előtti Urát a Róka, míg a legutóbbit a karácsony ünnepe vitte el, s a tavasz, még a kevésbé kellemes küllemű Pulykáné párvágyát is bimbóba borította... Egyetlen társa Reménye volt, s szíve megtelt boldog várakozással, mikor nagykarmú tappancsát az erdei útra tette... ment, mendegélt, lassan totyogott, nem sürgette semmi a világon, lassan is oda jut, mintha rohanna... csak tán' lemaradna a hóvirágról, a frissen pattanó rügy-csodáról, föld mélyéből kelő fűről, s ágon lengő verőfényről... s Katinka tudta, neki először lelke szépét kell meglelnie, s ha tele van már a boldog világgal, akkor majd ott terem az ő igaz Ura, az ő Jövő Mindene!
Ezzel a vidám céltudattal szippantott be minden korty levegőt, s harapott bele minden falat napsugárba, s tette el szíve mélyére a csudát, mit csak szeme elé tárt ez a nagy, szárnyát bontó Világ... Mikor már napok, hetek süllyedtek el magányos barangolásában, a Katánk már teleszívta begyét a világ minden aranyával, elérkezettnek látta az időt fészekrakásra... s mert bölcsebb fajta Pulykaasszonyság volt, a sorsdöntő pillanatot nyakon csípte, felszegte fejét, s egy hatalmas, fehér-nyár lombja magasodott fölé... s mert a perc s a hely szentté vált a Pulykalélek vándorlásában, úgy döntött: ezen a fán fogja megalapítani újdonsült életét... s mert nem rest madár hírében állt, rögtön fészekalapnak esett, gallyat ragadott, összetapasztott, s gombolyított egy olyan hejde kis Pulykalakot, hogy csak na! Felcitálta a hatalmas ággolyót a a fehér törzsű fa majd' tetejére, keresett egy nyugodalmas ágkereszteződést, s beletelepítette az otthonos kis zugot... s mint ki letette élete alapjait immáron harmadszorra is, belenyugodott fészkébe, s nem hagyott magának más dolgot, mint lesni a közeledő Apjukot... mert hát a véletlenekben még a suta buksis Pulykanép sem hisz, így bizton tudta, hogy az ő Embere azon állatja lesz a kerek nagy ágasi erdőnek, ki elsőként a fészek alá áll... teendője semmi más, nem maradt, mint ücsörögni a fészekben, s sasolni kis, kuksi, zavaros szemeivel... telt múlt az idő, látott őzet odébb surranni a bozótban, látott csíkos hátú vadmalacot a távoli pocsolyában henteregni... látta a vadász kutyáját, ki Kata szagát már buckatetőn elveszítette, de a fészek alá soká nem keveredett senki... Alkonyodott erősen, mikor egy gyönyörű, szürke öltönyös, fehér pamacsos Nyúlúrfi húzta be nadrág fékjét, s láss csodát! - éppen a fészek alatt, egészen pontosan!
No a mi Katánknak sem kellett több, a tisztes özvegyi modor oda: Nyúl Bélának még nevét sem engedte végigmakogni, oly vehemenciával vetette magát indoklásba, érvelésbe, s rövid bevezető után a szerelembe... Béla nem kérdezett, nem abajgatta az Özvegyasszony lelkét sem nagyon, csak engedte az élet folyását szabad útjára...
Ne firtassad fantáziátlan Vándor, hogy s mint esett meg a furcsa csók, s kinek, milyen volt a ritka nász! Legyen Neked tanúbizonyság a fa teteji fészek, benne a hamisíthatatlan pulykatojás, s mind ez húsvételőtől a Te csudád is velünk!
F I G Y E L E M
A pulyka testes állat, s mégis ide költözött - ez tény! De ez egy igazán szerelmes, fellegekben szökkenő, csudaszámba menő Kata volt ám! Kéretik a magasságot nem lebecsülni, s a nehézségi fokozatot komolyan venni!
Kérik a Rejtők, nézze át minden bátor Vállalkozó a képeket alaposan, vigyen valamiféle felszerelést (kötelet, karabinert, tűzoltóautót, dobbantót...), mert segítség nélkül a ládika bevehetetlen!!!!
... és köteles vigyázni Mindenki a saját testi épségére, már csak a Maga és ami lelki nyugalmunk érdekében is!
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! A láda jelenleg maximum 2-es nehézségű, 180 cm testmagasság alatt erősen nyújtózkodni kell, de egyébként elérhető. [Geoládák v4.2.0]
Az első logbook, aminél biztos voltam, hogy nincs teleírva. A fához közeledve egyszerre láttam egy osztály kollégáit a parkban bóklászni, és egy családot lelkesen készülődni a mászáshoz - gratulálok nekik : )
Zeneajánló rovatunkból, a mászáshoz:
Baltimora - Tarzan Boy
Köszönöm az élményt.
Megtaláltuk, köszönjük a rejtést! [Geoládák v3.12.10]
Utolsó békési ládánk, ami igaz nehezen adta meg magát, de ma végre sikerült elérnünk. Köszönet fiainknak a segítségért, nélkülük nem biztos, hogy valaha is próbálkoztunk volna a megszerzésével. Igazán nagy élmény volt, különösen úgy, hogy még lányunk (Rena Rouge) is megérkezett így Ő is részese lett a kalandnak.
Kedves Játékosok!
Továbbiakban jelszó nélkülit ne kérjetek, senkinek sem fogadom el, ezért 5-ös erősségű a rejtés.
Ha Valaki szeretné örökbe fogadni az ország másik részén szívesen átadom.
Köszönöm szépen.
A lista az oldal alapbállításának megfelelően nem mutatja az összes bejegyzést (391 db), az összes megjelenítéséhez kattints ide.
Az alapbeállítást (25 db) felülbírálhatja a felhasználói beállítás, amelyet bejelentkezve a felhasználói adatok között tudsz megváltoztatni.