Előzmények

VPhozzászólásai | válasz erre | 2025.03.28 19:51:56 (82579)
+1 (lájk helyett :-) )
[előzmény: (82577) imi75, 2025.03.28 17:01:10]

imi75hozzászólásai | válasz erre | 2025.03.28 17:01:10 (82577)
Az én "profilképem" nem véletlen, az utóbbi évtizedben gyakorlatilag kizárólag a kutyámmal túrázok, újabban ládázok is. Az én kutyám végtelenül jámbor, engedelmes jószág. (VP ismeri is, legutóbb a Naszályon találkoztak ;). Nem megy (pláne nem rohan) oda másokhoz csak úgy, nem nyalakszik, nem akar játszani.
MÉGIS, ennek ellenére MINDIG legalább magam mellé hívom, ha bárki szembejön az erdőben, de leginkább meg is fogom a hámja fogantyúját és úgy haladunk el a másik(ak) mellett. Ha gyerek, öreg, nagyobb csoport jön, kivétel nélkül megfogom a hámját. Nem csak azért, mert így a biztos, de azért is, mert nem tudhatom, hogy a másik esetleg tart-e tőle. És ha tart, nem akarom neki elmagyarázni, hogy barátságos és nem kell tőle tartani, mert az nem így működik. Nekem is magyarázhatja bárki, hogy álljak ki nyugodtan a szirtek szélére - nem fogok, mert én meg a mélységtől tartok és ezt nem lehet megváltoztatni bizonygatással.

Szóval igenis azt gondolom, hogy egyrészt minden kutya olyan, amilyennek nevelik, másrészt igenis a gazda agyi képességein múlik a dolog. Nem, a szabály ellenére én soha nem sétáltatom a kutyát erdőben pórázon - azért megyünk oda, hogy szabadon legyen. DE igenis kibírom azt a párszor pár másodpercet, amíg meg kell fogjam, mikor szembejön valaki. Ezért aztán nem is megyek vele olyan időben olyan helyekre, ahol sokan vannak.
[előzmény: (82575) gst76, 2025.03.28 14:11:39]

gst76hozzászólásai | válasz erre | 2025.03.28 14:11:39 (82575)
Kedves Péter!
Én nem ezt mondtam!
Én csak azt mondtam, hogy az "emberi tényező" is lehet kiváltó ok. Ebben az esetben az arogáns gazda, illetve a fiatal kutya, mely gondolom, nem járt még iskolába.

Az emberi tényezőt az írásom második felére akartam kihangsúlyozni, hogy csak a megjelenés miatt lehet bárányból vérfarkas, a vad kutyából szelíd kutya.

Mai napig senki sem tudta megmondani, hogy mi lehetett a kiváltó ok ismerőseimnél.

A te esetedben igen is szükséges lenne a szájkosár, póráz, de azok gazdái ezt nem fogják fel.

Ezért mondtam, hogy ez az a témakör, ahol nem lesz soha egyetértés. Hasonlóan a nyári / téli időszámítás esetén sem. :) Valahol mindenkinek igaza van, de mégsem.
Remélem, hogy hasonló incidensed nem lesz az elkövetkező 50 évben.
[előzmény: (82574) VP, 2025.03.28 14:01:13]

VPhozzászólásai | válasz erre | 2025.03.28 14:01:13 (82574)
Szóval a harapásról is én tehetek, mert félek. :D :D

A dobermanos esetnél egy parkban mentünk a feleségemmel, a kutya elrohant mellettem, majd hátulról a combomba harapott. Utólag kiderült, hogy a gazdája felé haladtunk - hangsúlyozom, közterületen. Így őt "védte"? Egy fiatal kutya volt, és egy végtelen arrogáns pasas. Nem tudtam elmenni síelni, egy hónapig jártam kötözésre, még az is felmerült, hogy esetleg bőrátültetésre lesz szükségem. Mindez egy hétköznap délután munkából hazafelé.

Nem tudok, és nem is akarok megértő lenni az ilyen esetekkel. És számomra minden felém rohanó, a gazdájára fittyethányó kutya potenciálisan ugyanez.
[előzmény: (82573) gst76, 2025.03.28 13:12:08]

gst76hozzászólásai | válasz erre | 2025.03.28 13:12:08 (82573)
Ismét előjött egy téma, melyben soha sem lesz egyetértés kutyás és nem kutyás között.
Ha egy futó, kerékpároz, vagy sétáló ember össze találkozik egy kutyával, nehéz eldönteni, hogy mi lesz a végkifejlet.
Ez függ a kutyától, a gazdától, és a szembe jövő "áldozattól". Mikor, és miért támad egy kutya? Egyrészt vérében van a harci, farkas szellem, nem kapott megfelelő oktatást, vagy valamiért félelmet érez, és védekezik. A félelmet kiválthatja maga a gyorsan közelítő ember, a kerékpár, vagy akár a túrabot is. Nem utolsó sorban az ember is. Ha valaki fél, a kutya megérzi, ha az ember támadólag lép fel, esetleg kiabál, a kutya megijedhet, és ösztönből támad. Ja és még itt van maga az ember kisugárzása.
Ismerősökkel történt meg. Egy szelíd eb, aki a másik ember kezéből is kiveszi az ételt, ha felé nyújtják, barátkozós, még a csapkodó zajtól, petárdól sem riad meg találkozott egy ismerősömmel, aki csak nyugodtan sétált, és ez a jámbor eb színte "vérfarkassá" változott. Miután az illet elment, kutya lenyugodott, mintha mi se történt volna...
Másik esetben, egy másik ismerősömmel történt meg, hogy a gazdája által is vadnak tartott (szájkosár, holytó póráz mindig volt rajta a kapun kívül) kutya az ismerősömet meglátva kezesbáránnyá változott. Szó nélkül leült gazdája mellé. Az sem riasztotta meg, hogy ismerősöm feléje nyúlt. Legjobban a kutya gazdája lepődött meg.

A fentiek alapján nem lehet igazságot tenni a két oldal között.
Engem nem szokott zavarni, ha egy kutya szabadon közelít felém. Megállok, nyugodt hangon szólok felé. Ő megszagol, és tovább halad (jó esetben). Ilyen szituból még nem harapott meg senki.
Jobban aggaszt, ha a nyitott kertkapun keresztül jön a kutya, rohan a kerékpár mellé, és ugat. Ilyenkor kicsit rákapcsolok én is.

Lényeg, ha egy kutyával szembe találkozunk, legyünk nyugodtak, ne pánikoljunk. Ekkor nagy valoszínűséggel nem leszünk megtámadva.

Ha a kutya az erdőben rohangálva, a fa tövében lerakja "névjegyét", nem gond lebomlik.
De, ha a városban egy embernek látszódó személy tolja le a gatyáját és ürít, na az már nekem is irritáló (Budapest, Őrs vezér tere környéke, Moszkva tér és környéke, stb)
[előzmény: (82572) VP, 2025.03.28 10:47:09]

VPhozzászólásai | válasz erre | 2025.03.28 10:47:09 (82572)
Engem háromszor harapott meg kutya (itthon, közterületen, sétaúton, nem a havasokban), mindig a gazdáik jelenlétében. Az egyik esetben bő hónapig jártam a sebészetre.
Én értem, hogy nem a kutya tehet róla, hanem a gazdája. De akkor az olyan agresszív alakokat, mint ennek a dobermannak a gazdája volt kéne távoltartani a közterülettől.
Utálom, amikor futás közben rámmászik a kutya, és a gazdája azt mondja, nem bánt, játszik. Én nem akarok vele játszani, nem akarom, hogy nyálazzon, megállítson. Én se tapogatom a gazdáját.
És a három harapásos esetben is ezt mondta a gazda: nem bánt.

Ha olyan engedi szabadon a kutyáját, akinek az első szavára visszamegy a kutya, semmi bajom. Nem vagyok rigorózus törvénybetar(ta)tó. De nagyon sok olyan van, aki teljesen hatástalanul kiabál a kutyájának, és olyankor félek. És ezek még azt is elkezdik, miféle szar ember vagyok, mert nem szeretem az ő kutyáját.
[előzmény: (82571) Attibati, 2025.03.28 10:03:23]

Attibatihozzászólásai | válasz erre | 2025.03.28 10:03:23 (82571)
"Kutyatámadásból hány van évente? És mennyi ember által elkövetett testi sértés, gyilkosság?"
30 éven keresztül futottam, városban, terepen. Számtalan esetben támadtak meg kutyák, sokszor csak a mindig nálam levő gázspray mentett meg a komolyabb sérüléstől. Emberek még sohasem támadtak meg...
Nagyon rossz véleményem van a kutyatulajdonosokról.
[előzmény: (82568) kia71, 2025.03.27 20:51:08]

kia71hozzászólásai | válasz erre | 2025.03.27 20:51:08 (82568)
A kutyák összekakálják az utcát, amibe belelépünk és bevisszük a lakásba.

Bejelentkezés név:  jelszó:   [regisztráció]