WAP
A ládát a Nagysomlyó-hegy csúcsán levő kilátótól 30 m távolságra egy fenyőfa tövében keresd!
Kérem a játékostársakat, a rejtésről ne töltsenek fel fényképeket!
A ládába TravelBug
nem helyezhető.
Az eredetileg Trekkingklub által rejtett majd később megszüntetett ládát 2014-ben adoptáltuk.
Megközelítés
A csíksomlyói kegytemplom mellett elhaladva jobbra fordulunk, majd a borvízforrást elhagyva itt érdemes parkolni:
N 46° 22,551' E 25° 49,646' 722 m [GCNASO+parkolo]
Az utat a sorompónál gyalogosan folytatjuk, majd a színpadhoz érve dél-keletre fordulunk. Ezen a ponton az erdőbe érve a fekete K jelzésen meredek kaptatón kapaszkodunk fel a csúcsra:
N 46° 22,568' E 25° 50,234' 875 m [GCNASO+Forest]
Nagysomlyó-hegy
A somlyói vulkáni tömb a Hargita-hegységnek az Olt völgyétől keletre eső tartozéka, erózióval kidolgozott hatalmas andezit-kőbörc. Keleti és déli oldalát fenyves erdő borítja, nyugati oldala pedig sűrű bükkössel van benőve.
Tetején egy 25 m magas fémcsőből épített kilátótorony áll, innen lehet a legjobban belátni az egész Csíki-medencét. A kilátóról megtekinthető a minden év pünkösdjén megtartott csíksomlyói búcsú szentmiséinek helyszíne, a Hármashalom oltár, a Kissomlyó-hegyén lévő három kápolna, valamint a kegytemplom és kolostor. A hegycsúcs alján vezet végig a búcsús út, amelyen a keresztalják vonulnak a Kissomlyó nyergéig.
A sűrű erdővel borított Nagysomlyó-hegynek kettős csúcsa van, amelyeket lapályos hegyhát köt össze. A magasabbik csúcson a Nagysomlyó-vár, a nép nyelvén a Sóvár romjai láthatók, az alacsonyabb csúcson egykor a Csíksomlyóra letelepedett fehér barátok kolostora és kápolnája állt.
Nagysomlyó vár romjai
A Nagysomlyó-vár Hargita megye Műemlékeinek 1992-es hivatalos jegyzékében régészeti rezervátumként szerepel.
A hegy legmagasabb csúcsán egykor a Nagysomlyó vára emelkedett. A hegytetőt két egymással párhuzamos várfal vette körül. A belső fal 330 méter lehetett, ettől 20 méterre volt a külső fal, amelyet kívül vársánc övezett.
Főbejárata a délnyugati oldalon lehetett, a Nagysomlyó kisebbik csúcsára vezető hegynyergen, amelyet terjedelmes bástyák és tornyok védelmeztek. Az egykori várudvaron két mély üreg található, az egyik a [vár kútja, a másik valamely épület pincéje lehetett. A várudvar közepén található a kilátótorony.
A várat, a szájhagyomány szerint "Sóvárként" emlegették. Azért is nevezhették így, mert a közeli Hosszúaszó völgyén át vezetett Moldva felé a történelmi "sóút." Valószínűleg, Moldvából a hegyeken át a csíkiak számára szállított sót, a megközelíthetetlen véd- és bástyafalakkal körülvett várba vitték fel megőrzés végett.
A másik magyarázat, mivel a Nagysomlyó-hegy a legmegfelelőbb kilátópont az egész Csíki-medencében a térség megfigyelésére, a Sóvár a csíki lármavárak egyike lehetett, és a népvándorlás korában keletkezett.
A hegy oldala nagy, lapos és faragott kövekkel van borítva, amelyek valószínűleg a várból gurultak alá. Ezt igazolja a ferences kolostor folyosóján elhelyezett két kőtömb is. Az egyik egy oszlopnak lehetett az alsó része. A kő párkánya díszített, szakértők szerint a napsugarat jelzi, ami az ősi Napkultuszra utal.
A másik kőtömb egy oszlopnak lehetett a teteje, amelyen szintén motívumok találhatók.
A díszítések számának ugyancsak szimbolikus jelentést tulajdonítanak. Az oszlopfő közepén egy kígyó formája van a kőbe vésve, amely szintén pogány istenséget szimbolizál.
A Nagysomlyó keleti oldalán lévő lankás pusztán egykor remeték laktak. Az utolsó remete Vizi Márton volt, akiről a helyet Vizi Marci pusztájának nevezték el.
A Sóvár alatt lévő sziklaalakzatot "Kőosztovátának" nevezték, amelyről a következő monda maradt fenn:
"Egy asszony, az akkor állott Só-várnak büszke, felfuvalkodott s a vallás megszentelte ünnepnapokat nem igen respectáló urnője, egy vasárnapon is szövegetett, komaasszonya megdorgálta, hogy ilyen szent napon, melyet Isten nyugalom és imára rendelt, miért dolgozik:
"Csak ezt a keveset végzem be", felelé ez.
"Ha Isten segiti". mond komaasszonya.
"Már akár segél, akár nem, ezt bevégzem", mond ez;
de alig mondá ki az istenkáromló szót, hogy ő maga s osztovátája is kővé változott."
A régi kolostor romjai
A hegy alacsonyabb csúcsának lapos tetején egykor a régi somlyói kolostor állt. Feltehetően ez lehetett a Szent István által építtetett első kolostor. A kolostor kápolnája Szent Lukács tiszteletére volt felszentelve.
Losteiner Leonárd ferencrendi krónikás szerint a Rákóczi-mozgalom idején Lajos quardian, a csodatevő szent szobrot a Nagysomlyón levő kápolnába vitte azért, hogy:
"ha a nép hite megvesztegetődnék is, ezen szent ereklye megtarthassék."
A 19. század elején, a ferences kolostor folyosóján volt látható egy faragott kő a következő felirattal:
"C. C. 1208?."
Losteiner szerint conventum carmelitarum, vagy cistercitarum, esetleg conventum csikiensimut jelölt, amelyet a Nagysomlyóról hoztak le és raktak be a somlyói kolostor falai közé.
A templom és a kolostor restaurálásakor beépítették, levakolták. Napjainkban a kőtömb ismeretlen helyen van elhelyezve.
Forrás:
Wikipédia 
